COOLING CUBES projekt szakmai konferenciája

1. COOLING CUBES projekt szakmai konferenciája A fürdőfejlesztés helye a magyarországi fejlesztéspolitikában 2014-2020

2. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalról (NTH) • 2011-ben alapították, 2012. január 11-től működik • Az NGM háttérintézménye, szerteágazó tervező, elemző, értékelő, disszeminációsfeladatokkal • Gazdaság- és területfejlesztési tervezési feladatai: • Tervdokumentumok készítése, koordinációja, illetve ezekben való szakmai közreműködés • Tervezési és értékelési feladatok ellátása, módszertani koordináció • Döntés-előkészítés, állásfoglalás, tanácsadás és minőségbiztosítás • Külgazdasági elemzés, gazdasági vezetői információs rendszer építése NGM 2014–20-as uniós finanszírozású fejlesztési ciklusra való felkészülési feladatainak támogatása, koordinációja

3. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)

4. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) • Legitim politikai tervdokumentum, tervezése jogszabályi háttérrel támogatott, a fejlesztési tervezés alapja • A nemzeti fejlesztéspolitika és azzal egyenrangúan a területfejlesztési politika egészét foglalja keretbe • Egy átfogó, nemzeti fejlesztéspolitikai dokumentumban rögzíti az ágazati fejlesztési és a területfejlesztési célokat • Új területi megközelítések az OFTK-ban

5. OFTK helye, szerepe a tervezésben EU források tervezése 2014–20 Partnerségi Megállapodás Operatív Programok Decentralizált területi (megyei, nagyvárosi) tervezés OFTK Hazai ágazati források tervezése

7. Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság • Cél: a gyógyító és gyógyuló Magyarország megteremtése, ennek keretében az egészségügyi szolgáltatások és -ellátások biztosítása, az egészséges életmódra való törekvés ösztönzése, kiemelt tekintettel a sportra, a rekreációra és az egészséges táplálkozásra. • Beavatkozási területek: • az egészségipar, a termál- és egészségturizmus illetve a szabadidő gazdaság fejlesztése, ehhez kapcsolódva a gyógyvizek hasznosítása és a ráépülő gyógyfürdők szolgáltatásainak fejlesztése és bővítése • a belföldi turizmus erősítése a kiemelt turisztikai vonzerők fejlesztésével, a nemzeti kulturális és épített örökség megőrzésével, fenntartható hasznosításával és az üzleti turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásával • … • az egészségtudatosság ösztönzésére irányuló társadalmi és településfejlesztési programok megvalósítása • az egészségügyi ellátások minőségének javítása, az egészségügyi szolgáltatások bővítése és a részvételi szándék erősítése

8. Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I • Cél: a kreatív képességeinkre, tudásunkra építő értékteremtés, ennek érdekében az információs-kommunikációs háttér javítása • Beavatkozási területek: • … • a gazdaságot és a társadalmat szolgáló innovációk, K+F ösztönzése és a kulturális kreatív tevékenységek támogatása. • …

9. Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014-2024 (NTK 2024)

10. Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014-2024 (NTK 2024) Készülő tervezési dokumentum a magyarországi turisztikai fejlesztések irányainak meghatározására és forrásainak megteremtéséhez Új koncepció elkészítésének szükségszerűsége • NTS 2005-2013 időtávja hamarosan lezárul • A koncepció megalapozó dokumentuma lesz a • turizmusról és vendéglátásról szóló törvénynek • 2014-20-as tervezési ciklus uniós forrásainak felhasználásának A Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2024 a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet alapján hosszú távú koncepciónak minősül.

11. Jövőkép és jövőkép elemek • MagyarországEurópa és a világ egyik vezető Gyógyító- és egészségturisztikai desztinációja • gyógy- és egészségügyi turizmus • kulturális turizmus • sokszínű természeti adottságok önálló vonzerőként • Budapest Európa egyik legvonzóbb kulturális, kreatív és turisztikai célterülete • Balaton tartósan tagja az európai TOP 5 családi üdülő és aktívturisztikai desztinációnak. • Kiemelt magyar gyógydesztinációk (gyógytérségek) • Vezető tematikus desztinációk és kiemelt termékek • Belföldi üdülések térnyerése (támogatottsága) • TDM intézményrendszer teljes kiépítése • Egyértelmű felelősségi köröket kijelölő jogi és intézményi háttér • Foglalkoztatás és szakképzés összhangja • Kiszámítható jogi és közgazdasági környezet • Fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás A nemzetközileg is versenyképes turisztikai szektor várja a vendégeket Magyarországon, így biztosítva hosszú távon az ágazat nemzetgazdasági szinten kiemelkedő szerepét.

12. AZ NTK 2024 CÉLRENDSZERE egy átfogó cél, ill. öt specifikus cél 5-7 operatív alcél változó számú intézkedés

13. Felkészülés a 2014-2020 időszakra

14. Főbb változások 2014-től • Felülről vezéreltebb (Brüsszelből) tervezés, erőteljesebb tematikus fókuszokkal (11 célterület) • Forrásallokációs determinációk (előírva mire mennyit kell költeni) • Határozottabb számonkérés (előzetes és közbenső feltételek) • 3 régiókategória (kevésbé fejlett, átmeneti, fejlett régió) • Vidékfejlesztés, ETE és Mainstreamprogramok együtt-tervezése • Új térségi integrációs eszközök bevezetése: • Integrált térségi beruházások (ITI) • Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) – jelenlegi LEADER kiterjesztése

15. Főbb változások 2014-től • A korábbi időszaknál (14+1) kevesebb számú és a rugalmas forrásfelhasználást biztosító integrált OP-k • Régiók helyett/mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a megyék és a városok, emellett kisebb térségi szinten a LEADER jellegű akciók • Tárcák és megyék tervezési koordinációs szerepet kapnak • OP készítés koordinációja – NGM és érintett minisztériumok • Koncentráltabb forrásfelhasználás • Erős gazdaságfejlesztési fókusz – források 60% • Források 40%-a humánerőforrás-fejlesztés, az infrastruktúra fejlesztés, a környezetvédelem és az energiahatékonyság.

16. Tematikus célkitűzések köre • Kutatás és innováció • Információs és kommunikációs technológiák (IKT) • Kis- és középvállalatok (KKV-k) versenyképessége • Haladás az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell felé • Klímaváltozással kapcsolatos átállás, továbbá kockázatmegelőzés és -kezelés • Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság • Fenntartható közlekedés/szállítás, továbbá megoldások a főbb hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteire • Foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása • A szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás • Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás • Intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése

17. Program hierarchia

18. Partnerségi Megállapodás – 2014-2020-as nemzeti fejlesztési prioritások • A Kormány 1114/2013. (III. 8.) Korm. Határozata a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó Partnerségi Megállapodás célrendszeréről • A Kormány a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásáról kötendő Partnerségi Megállapodás első tervezetével egyetértve úgy dönt, hogy a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának átfogó célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, amely • a gazdasági szereplők versenyképességének javításán és nemzetközi teljesítményének megerősítésén, • a foglalkoztatás növelésén, • az energia- és erőforrás-hatékonyság javításán, • a társadalmi felzárkóztatáson és a népesedési kihívások kezelésén, • a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításán, mint nemzeti fejlesztési prioritásokon alapszik.

19. Operatív Programok

20. Operatív Programok tervezése Eddig megtett lépések – kormányhatározatban rögzítettek szerint: • A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata értelmében • 2013. január 31-e az egyes OP-k prioritástengelyének definiálása • 2013.02.06-i NFK ülésen a továbbdolgozás alapjaként elfogadta a kormány • A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata értelmében • 2013. február 28-a az egyes OP-k 0.1 verziójának a koordinációért felelős szaktárcák általi elkészítése • Megtörtént az 0.1 OP verziók elkészítése • NFK tárgyalás: 2013. május 15. Eddig megtett további lépések: • PM + OP Tárcaközi MCS ülések • EU Bizottsági tárgyalások – folyamatos informális egyeztetések • EU szakértői szintű egyeztetések – 2 heti rendszerességgel • Megyei tájékoztató Fórumok • Egyéb tájékoztató rendezvények

21. Az operatív programok tervezéséhez javasolt indikatív forrásallokáció (a rendelkezésre álló források %-ában) 1322/2013. (VI. 12.) Korm. határozat

22. GINOP – Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP A GINOP által lefedett területek • Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés • Vállalkozások és a kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ipari és szolgáltatási ágazatok, térségek versenyképességének növelése • K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése • Integrált infokommunikációs fejlesztések és az IT gazdaság fejlesztése • Megújuló energia felhasználás és energiahatékonyság-növelés ösztönzése

23. TOP - Terület- és Településfejlesztési OP Valós térségi decentralizáció a közfejlesztésekben előre ismert és kiszámítható források a területi szereplőknél programalapú finanszírozás, a területi szereplők tervei alapján Felelős területi szereplők (a térségileg decentralizált fejlesztési csomagok felelősei): • megyék • megyei jogú városok és térségeik • kis és közepes városok és térségeik A térségileg decentralizált fejlesztések tárgyköre: térségi terület- és gazdaságfejlesztés, turizmusfejlesztés, helyi foglalkoztatás és közösségfejlesztés, integrált településfejlesztés és energiahatékonysági beruházások, önkormányzati közszolgáltatás-fejlesztés, közösségi és fenntartható közlekedés

24. Nemzeti és uniós tervezési folyamatok 2012 2013 Társadalmi egyeztetés Ágazati és területiegyeztetés Átdolgozás, Ex-ante, SKV Elfogadás Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Ágazati stratégiák Megyei területfejlesztési PROGRAMOK Megyei területfejlesztési KONCEPCIÓK Partnerségi Megállapodás tervezése Operatív Programok tervezése Jún Szept Nov Júl Feb

25. NTH Tudásmegosztás – Turizmus+ Szakmai és K+F+I online kitekintő Célja : • Publikálható felülete legyen a turizmusban (is) hasznosítható innovációnak Szerkezete, fejezetei: • Kutatás, statisztika, elemzések (publikációk, doktori munkák, szakdolgozatok, OTDK munkák, monitoring jelentések – magyar/ nemzetközi) • Fejlesztés, tervezés, módszertan (tervezés, pályázatok, fejlesztések, ajánlások, módszertanok, szakmai egyéb hírek) • Innováció, innovatív és jó példák, gyakorlatok (Innovációs díjak, pályázatok, felhívások, marketing, értékesítés-ösztönzés, egyéb hírek) • Szakmai hírek (szakmai rendezvények, ajánlott szakmai lapok, szakkönyvek – magyar/ nemzetközi)

26. Tartalom 2013/1 I. TANULMÁNYOK, TERVEZÉSI DOKUMENTUMOK I. 1. EURÓPA 2020 STRATÉGIA – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája I.2. BEFEKTETÉS A JÖVŐBE – Nemzeti Kutatás- fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 I. 3. A turizmus várható nemzetközi tendenciái 2020-ig II. FEJLESZTÉS, MÓDSZERTAN II.1. Fejlesztések II.1.1. Irány Pécs! turisztikai kártya II.1.2. Skanzen örökség program II. 2. Ajánlások, módszertanok III. INNOVÁCIÓ, INNOVATÍV ÉS JÓ PÉLDÁK, GYAKORLATOK III.1. Víztorony, mint turisztikai attrakció III.2. Nemzetközi példák termelőegységek látogathatóságára III.3. Helyi gazdaságfejlesztés – Vidékjáró program III.4. Digitális világ IV. AJÁNLOTT SZAKKÖNYVEK IV.1. Falu Város Régió IV.2. Hungarikumok – Egyetemi jegyzet IV.3. Jim Collins: A kiválóság választása IV.4. Tomka János: A megosztott tudás hatalom