Gyermekjóléti szolgálatok szakmai napja 2013. június 6.

1. Gyermekjóléti szolgálatokszakmai napja2013. június 6.

3. Az előadás témái • Adatvédelem • A gyermekjóléti szolgálatok és a szakszolgáltatás kapcsolata

4. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról A törvény célja: Adatkezelési szabályok meghatározása annak érdekében, hogy az adatkezelők a természetes személyek magánszféráját tiszteletben tartsák.

5. Adatkezelő Aki az adatkezelés célját meghatározza, az adatkezelést végrehajtja, vagy az általa megbízottal végrehajtatja

6. felvétele rögzítés rendszerezése tárolása felhasználása továbbítása törlése Adatkezelésaz adatok

7. Személyes adat név azonosító jel egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális szociális azonosságra jellemző ismeret, adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés Különleges adat faji eredetre, politikai véleményre vagy pártállásra, érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, nemzetiséghez tartozásra, vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, bűnügyi személyes adat Adatfajták

8. Hozzájárulás Az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, mely megfelelő tájékoztatáson alapul, s mellyel félreérthetetlen beleegyezését adja személyes adatai kezeléséhez.

9. Hozzájárulás adatok kezeléséhez Személyesadat akkor kezelhető, ha • ahhoz az érintett hozzájárul, vagy • azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (kötelező adatkezelés). Különlegesadat akkor kezelhető, ha • az adatkezeléshez az érintett írásbanhozzájárul

10. Az adatkezelés céljáról való tájékoztatás (Gyvt.) Az ügyfelet tájékoztatni kell: • az intézmény által vezetett, • rá vonatkozó nyilvántartásokról. A gyermek törvényes képviselője köteles a tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni, ha az ellátás igénybevételéről nem kötöttek megállapodást. Adatkezelésre jogosult: • a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, a családgondozó

11. Kezelhető adatkör

12. A gyermekre vonatkozó általános adatok • Természetes személyazonosító adatok, • lakcím, • társadalombiztosítási azonosító jel, • állampolgárság, anyanyelvi adat, • családi jogállás, • veszélyeztetettség megállapításához szükséges és elégséges adatok (különösen vagyoni helyzet, környezet, élelmezés, ruházat, lakhatási viszonyok), • megfelelő ellátáshoz, gondozáshoz szükséges és elégséges adatok (különösen a személyiségre, magatartásra, személyes kapcsolatokra, szokásokra, tanulmányi eredményre, neveltségi állapotra vonatkozó adatok), • egészségi állapot, • büntetlen előélet.

13. Gyermekkel kapcsolatos eljárási adatok • a vele kapcsolatos hatósági, bíróságieljárásokra, határozatokra vonatkozó adatok, • kóros szenvedélye, • áldozattáválásának körülményei, elkövetett bűncselekmény milyen testi, lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, anyagi kárt okozott, • büntetőeljárásra vonatkozóadatok (eljáró hatóság megnevezése, ügyszám, a foganatosított büntetőeljárási intézkedések, vádemelés megtörténte, elhalasztása, mellőzése, a kérelmező büntetőeljárási pozíciója, az ügyben volt-e/van-e folyamatban közvetítői eljárás)

14. A gyermek személyes kapcsolatai • testvéreinek személyazonosító, • saját gyermekének személyazonosító, • kapcsolattartásra jogosult hozzátartozójának személyazonosító, • lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó személyek személyazonosító és személyes körülményeire vonatkozó, • sorsának megtervezése szempontjából jelentőséggel bíró személyek, így különösen a korábbi gondozók, szomszédok elérhetőségére vonatkozó, • háziorvosának, védőnőjének, óvodai, iskolai nevelés esetén a köznevelési intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatok.

15. Szülő/törvényes képviselő adatai • személyazonosító, • vagyoni helyzet, munkahely, iskolai végzettség, kapcsolatai, • gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó adatok, • egészségi állapot, • büntetlen előélet, • áldozattáválásának körülményei, elkövetett bűncselekmény milyen testi, lelki sérülés, érzelmi megrázkódtatást, anyagi kárt okozott számára, • büntetőeljárásra vonatkozóadatok (eljáró hatóság megnevezése, ügyszám, a foganatosított büntetőeljárási intézkedések, vádemelés megtörténte, elhalasztása, mellőzése, a kérelmező büntetőeljárási pozíciója, az ügyben volt-e/van-e folyamatban közvetítői eljárás)

16. Adatkezelésre jogosultak • helyi önkormányzat képviselő-testülete, • a gyámhatóság, • a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtószolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, • a helyettes szülő, nevelőszülő, • a gyermekjogi képviselő, a betegjogi képviselő, az ellátottjogi képviselő, • az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, • a gyermekvédelmi szakértői bizottság

17. Adatkezelés további jogosultjai A gyermek, a szülő/törvényes képviselő személyazonosító adatai, egészségi állapotára, vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbíthatók • a szociális hatáskört gyakorló szervnek a szociális ellátás megállapítása, • a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak, az igazságügyiszakértőnek bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása, • a külföldi hatóságnak, illetve bíróságnak családi jogállás, gyermektartás, kapcsolattartás, gyámság, örökbefogadás, a gyermek érdekében tett ideiglenes intézkedés, valamint a gyermek jogellenes külföldre vitelének megszüntetése, • a minisztériumnak, a gyermekvédelmi ágazati irányítási tevékenység és a külön jogszabályban meghatározott központi hatósági feladatok ellátása céljából.

18. Iratbetekintési jog A gyermek szülője/törvényes képviselője a szolgáltató/intézmény vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen • a gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint • a gyermekjóléti szolgálatnál keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. • Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető.

19. Iratbetekintési jog Az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a • másik szülőre vonatkozó, • különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, • ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembevételére vagy átmeneti nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, • a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges.

20. Iratbetekintési jog Az intézményvezető és a családgondozó a gyermek és az őt nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő tartózkodási helyére vonatkozóan megtagadhatja a szülő tájékoztatását, illetve korlátozhatja a szülő iratbetekintési jogát, ha • a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig, • a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartó határozat vagy megelőző távoltartó határozat iránti eljárás van folyamatban, a távoltartás időtartamáig.

21. A gyermekjóléti szolgálat és a szakellátás kapcsolata

22. Alapvetés A gyermeknek joga van • örökbefogadó családban vagy • más, családot pótló ellátás formájában a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez.

23. „Egy gyermek élete olyan, mint egy papírlap, melyen minden arra járó nyomot hagy.” /kínai közmondás/

24. Tervezés

25. Elhelyezési értekezlet • Célja Elhelyezési javaslat kialakítása (egyéni elhelyezési terv) • Résztvevői (meghívandók) Gyermek, szülő, illetékes gyermekjóléti szolgálat, javasolt gondozási hely képviselői, (gyermekjogi képviselő) • Javaslat formája Gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjai (TESZ-1, TESZ-2)

26. Egyéni elhelyezési terv megküldése A nevelésbe vételről, gondozási hely megváltoztatásáról, kapcsolattartás módosításáról rendelkező gyámhivatali határozatbanelfogadottegyéni elhelyezési tervet a TGYSZ megküldi • a gondozási helynek, • a gyermekjóléti szolgálatnak.

27. Feladatok meghatározása

28. Feladatok meghatározása • A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti. • Családgondozói részvétel fontossága az elhelyezési értekezleten (aláírással hitelesítés) • A tervben általában feltüntetett feladatok • a hivatalos ügyek intézésének segítése, • életvezetési tanácsadás, • munkahelykereséshez történő segítségnyújtás, • kapcsolattartáshoz történő segítségnyújtás, • családlátogatás.

29. Feladatok meghatározása • Agyermekjóléti szolgálat felelősségi körébe sorolják a gyermekkel való kapcsolattartás szervezését, az azzal kapcsolatos felkészítést, • a normakövető életvitel folytatása érdekében a szociális problémamegoldó képességek fejlesztését, életvezetési tanácsadást, • a nevelési ismeretek, készségek fejlesztése terén a gyermeki szükségletek és a szülői kompetenciák, feladatok megismertetését, • a gyermekvédelmi szakemberekkel való együttműködés tekintetében a tájékoztatást, tanácsadást, ellenőrzést.

30. Feladatok meghatározásának elsődleges célja A hazagondozási folyamat megtervezése.

31. A gondozási hely meglátogatása A nevelésbe vételt követően a családgondozó a gyermeket • gondozási helyén • az elhelyezését követő két hónapon belül felkeresi, és • tájékozódik beilleszkedéséről, • a gyermek látogatásának lehetőségeiről. A nevelésbe vétel időtartama alatt a családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart • a gyermekotthon, • a nevelőszülői hálózat, • a területi gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozójával.

32. A szakellátás családgondozójának látogatása A családgondozó a gyermek befogadását követően • két hónapon belül személyesen felkeresi • a gyermek egyéni elhelyezési tervében megjelölt szülőt vagy más hozzátartozót, • az illetékes gyermekjóléti szolgálatot. A nevelésbe vétel időtartama alatt • A családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart az illetékes gyermekjóléti szolgálattal.

33. „Macis” lapok

34. Nevelésbe vétel felülvizsgálataElőkészítés • Gyámhivatali megkeresésre • Nevelésbe vételi határozatban rögzített határidő betartásával megkeresés nélküli megküldés • Gondozási hely kérésére előzetes tájékoztatás

35. Nevelésbe vétel felülvizsgálataGYSZ-8 adatlap célja NM rendelet 2/A. § (1) bekezdés Cél, hogy biztosítsa • a gyermekek élethelyzetének feltárását, • sorsának megtervezését, • végigkísérését.

36. Nevelésbe vétel felülvizsgálataGYSZ-8 adatlap tartalma Az I. pont: családdal, gyermekkel történt megbeszélések, találkozások, intézményekkel, személyekkel történt konzultáció • Dátum • Kivel • Hol, milyen módon

37. Nevelésbe vétel felülvizsgálataGYSZ-8 adatlap tartalma A II. pont: szülői kapcsolattartás alakulása • módja, rendszeressége • kapcsolattartás tapasztalatai • intézménytől, családgondozótól a jogosult szülő milyen támogatást kapott • módja, formája megfelelt-e a szülőnek, segítette-e a kapcsolattartást • szükséges-e a módosítás • f) alpont: elemezze a szülő-gyermek kapcsolatának alakulását (kül. tek. a gondozási-nevelési feladatokra) (az esetleges későbbi hazagondozás szempontjából – tekintet nélkül a hazagondozás jelen idő szerinti esetlegesen csekély realitására – lényeges, hogy a családgondozó a szükséges információk beszerzését követően meg tudja fogalmazni, hogyan alakult a szülő-gyermek kapcsolattartás)

38. Nevelésbe vétel felülvizsgálataGYSZ-8 adatlap tartalma A III. pont: Információk azokról, akikhez a gyermek hazagondozható • Felülvizsgálatidejénaktuálisállapotrögzítése (egészségi állapot, munka, anyagi és lakáskörülmények, család külső kapcsolatai) • Bekövetkezettváltozásokrögzítése - háztartásszervezési, életmódbeli, életvezetési változás - a család állapota, dinamikájának alakulása

39. Nevelésbe vétel felülvizsgálataGYSZ-8 adatlap tartalma A IV. pont: Következtetések, javaslatok • Szükséges-e a nevelésbe vétel fenntartása? Válaszát indokolja is meg! • Szükség van-e az „Egyéni elhelyezési terv” módosítására, ha igen, miért? Javaslat! • GYSZ-7 adatlap szükséges módosításai (családi kapcsolatok, családgondozás) • Szükség van-e a gyermek elhelyezésének megváltoztatására? Ha igen, miért? Javaslat! • A helyzetértékelést végző egyéb javaslata (öbf.)

40. Az örökbefogadás előkészítése

41. Örökbefogadhatóvá nyilvánítás A gyámhatóság az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha • a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, • életvitelén, körülményein nem változtat, és • emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethető meg.

42. Örökbefogadhatóvá nyilvánítás A gyámhatóság az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja abban az esetben is, ha • a szülő lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy • a szülő fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot.

43. Örökbefogadhatóvá nyilvánítás Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak • a levélírás, • a telefonhívás, • a csomagküldés és • a gyámhatóság határozatában szabályozottól jelentősen eltérő évenkénti egy-két látogatás.

44. Nevelésbe vétel felülvizsgálataGYSZ-8 adatlap tartalma A nevelésbe vételt követő időszakot illetően fontos, hogy a féléves/éves helyzetértékelést rögzítő GYSZ-8 adatlapból kitűnjön: a gyermekvédelmi gondoskodás fennállásának időtartama alatt miben mutatkozik a családgondozói tevékenység.

45. Nevelésbe vétel felülvizsgálataGYSZ-8 adatlap tartalma Összhang az adatlap belső tartalmában III. egység i) alpontja: A szülő gyermekjóléti szolgálat családgondozójával való együttműködésének a bemutatása Pl.: ‘az anya minden hónapban felkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, negyedévente otthonában felkeresik’. AZONBAN: Az I. pont: a családdal/gyermekkel történt megbeszélések, találkozások felsorolása a vér szerinti anya otthonában 2012. április 11. és 2012. szeptember 27. napja között egy alkalommal jelent meg a családgondozó.

46. Családlátogatások • Egyeztetett látogatások amikorra a látogatást tervezte volna a családgondozó, a szülő jelezte – több esetben – hogy az időpont mégsem megfelelő, ajánlotta, hogy majd értesíti a családgondozót, mikor alkalmas a látogatása. • Bejelentés nélküli látogatások • a szülő távolléte miatt nem vezet eredményre, • a családgondozó rögzítheti, hogy megkísérelte a kapcsolatfelvételt, • a valós élethelyzet megtapasztalása a családnál, informálódás a szülő, a család mindennapi életviteléről, • észlelt, családon belüli működési zavar vagy egyéb tényező kiküszöbölésére családgondozási teendők megtétele.

47. Együttműködés – segítségnyújtás - kompetenciahatárok

48. Együttműködés – segítségnyújtás - kompetenciahatárok GYSZ-8 adatlap funkciója a gyermekjóléti szolgálat által a nevelésbe vett gyermek felülvizsgálata érdekében végzett helyzetértékelés rögzítése Az adatlap továbbítása: • a gyámhivatalnak • a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak • a gyámnak

49. Együttműködés – segítségnyújtás - kompetenciahatárok

50. Együttműködés – segítségnyújtás - kompetenciahatárok „GH-3” Az adatlap funkciója: a nevelésbe vett gyermeket gondozó személy, intézmény felülvizsgálat előtti beszámolója. Az adatlap kitöltője: a nevelőszülő a nevelőszülő tanácsadóval együtt vagy a gyermeket gondozó intézmény. Az adatlap továbbítása: felülvizsgálat esetén a gyámhivatal és a gyermekjóléti szolgálat részére.