1 / 22

Gyógyturizmus: a több-lábon állás egy esélye

Gyógyturizmus: a több-lábon állás egy esélye. Kincses Gyula. Általános status. Az egészségügy (ez a kapacitás) csak közfinanszí-rozásból nem finanszírozható. A fenntarthatósághoz működést több-lábon álló finanszírozásnak kell biztosítani:

ivan
Download Presentation

Gyógyturizmus: a több-lábon állás egy esélye

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gyógyturizmus:a több-lábon állás egy esélye Kincses Gyula

  2. Általános status • Az egészségügy (ez a kapacitás) csak közfinanszí-rozásból nem finanszírozható. A fenntarthatósághoz működést több-lábon álló finanszírozásnak kell biztosítani: • kötelező egészségbiztosítás, mint fő szolgáltatásvásárló, • a betegek és kiegészítő biztosítójuk, • a gyógy-idegenforgalmon keresztül külföldi betegek és/vagy biztosítóik (külső forrás!!!), • az egészségügyi ipar, mint K+F partner (külső forrás!). • A turizmus szintén szerkezet- és profilváltás előtt/ alatt áll.

  3. Miért, és kinek fontos a gyógy-turizmus? Általában, az országnak: • A gazdasági válság átrendezi a világ-gazdaságot. Magyarországnak is újra kell pozícionálnia magát, ehhez prioritások kellenek. • Az esélyes pontok: a geopolitikai szerep jobb kihasználása („hídfőállás”) és a a szolgáltatásokra (hozzáadott értékre) épülő ágazatok. • Ezért egy új Magyarországon kiemelt szerepe lehet az egészségügynek és az erre épülő/ezt megalapozó egészségiparnak, ebben a gyógy-turizmusnak.

  4. A gyógyturizmus ma • Az orvosi szolgáltatásokra épülő gyógyturizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő üzletága. • 2006-ban az egészségturizmusvilágpiacát szakértők (McKinsey and Co.) 60 milliárd dollárra becsülték, 2012-re ez 100 milliárd dollárra növekedhet. • Egyes (zömmel távol-keleti) országok erre ipar-szerűen álltak rá. • A gyógyturizmus a turizmusnak az az ága, ahol a legmagasabb az egy vendégéjszakára jutó fajlagos költés. • A piac felosztása a végefelé tart…

  5. A gyógyturizmus irányai • Ahonnan a betegek tömegesen mennek: • Észak-Amerika, Anglia, Skandináv országok, Közel-Kelet, Oroszország. • Potenciálisan: Közel- és Távol-Kelet, Ukrajna. • Ahová a betegek tömegesen mennek: • India, Malajzia, Thaiföld, Szingapúr, • Brazília, Costa Rica, Panama, • Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Törökország.

  6. Hagyományok, amire építhetünk • Nemzetközileg ismert nagy egyéniségek: Semmelweis, Szentgyörgyi stb.; • A szakmai közvélemény ennél jóval több nevet ismer: Politzertől, Fodor Józseftől a Hültl Hüméren át a Bárány és Békésyig; • Az orvosképzés piacán ma Magyarország jelentős pozíciót foglal el; • Kiemelkedő a gyógyvízkészletünk, és a gyógyvízre alapozott rehabilitációban komoly hírünk és hagyományaink vannak; • A Pető módszer is egy hungarikum; • Magyarország a fogászati turizmusban jól pozícionált, és feljövőben van az esztétikai sebészet is; • A wellness turizmus dinamikusan fejlődő ágazat.

  7. Szinergista hatások • A két ágazat érdeke közös: minél több turisztikai és minél több egészségügyi szolgáltatás árulása. • Ezért egymást támogató stratégiát kell kialakítani: • a turisztikai szolgáltatásokhoz, a természeti gyógy-tényezőkhöz minél több és minél magasabb szintű és komplexitású egészségügyi szolgáltatás társuljon, • a beteg-mobilitáshoz viszont minél több turisztikai szolgáltatás kapcsolódjon (kiegészítő programok, családi programok stb.). • Az egészségügyi piac kevésbé recesszió-érzékeny a szükséglet jellege miatt, és ez igaz a hozzá kapcsolt turisztikai szolgáltatásokra is.

  8. A gyógyturizmus átértékelődése • A gyógyturizmus tradicionálisan: • „az igazi” eü-n kívüli területek (balneológia, fogászat, esztétikai sebészet stb.), • főleg magánfinanszírozás terhére, • az orvosi szolgáltatások főleg magánszolgáltatóknál (fogászat, lombik bébi, stb.). • A változások: • lopakodó megjelenés a közszolgáltatóknál (főleg határmentén), • a medikális szolgáltatások súlyának növekedésével együtt nő a közszolgáltatók szerepe, • Az EU direktíva: a közfinanszírozott beteg is a gyógyturizmus alanya lehet.

  9. A gyógyturizmus piac fejlődési irányai Ma általában ott fejlődik a piac, ahol: • a szolgáltatás terhét az egyén (is) viseli • üzleti típusú az egészségbiztosítás modellje (USA) • A szolgáltatás jellemző módon nem része a csomagnak (fogászat, gyógyfürdő, szanatórium stb.). • Időtényező miatt megy máshova (várólista). • Más technika érhető el vagy, más a szabályozás • otthon nem elérhető magas színvonalú ellátás, • más típusú, szemléletű gyógyítás (a gyógytényezőtől az ayurvédáig), • más szabályozás (pl. szigorú olasz lombikbébi program). • Komplex élménykeresés: üdülés és rehabilitációs kezelések összekötése.

  10. A megújított egészség-turizmus területei • Attraktív, de gyógyászati szolgáltatásokat is tartalmazó, rekreációs és egészségmegőrző célú „egészség-turizmus” (medical wellness) fejlesztése, • az egészség-turizmushoz kapcsolt állapotfelmérés célú egészségügyi szolgáltatások társítása (akár közvetlen térítéssel, akár piac-generáló szándékkal), • a természeti gyógy-tényezők minél több egészségügyi és turisztikai hozzáadott értékkel való értékesítése, • a krónikus/rehabilitációs kapacitás piaci alapú hasznosítása, • a minőségi (high-tech bázisú) egészségügyi szolgáltatások komprehenzív csomagban történő értékesítése: • az adott betegség egész egészségügyi folyamatának komplex managelése, • a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások beépítése. Turisztikaiszolgáltatások Medikális szolgáltatások

  11. Teendők • A gyógy/egészségturizmust általában a magyar gazdaság, a fejlesztéspolitika és az ország-image központi prioritásává kell tenni, • a fejlesztésekhez: a stratégia felülvizsgálata, ezen belül a prioritások meghatározása és a fejlesztések koncentrálása érdekében a gyógytérségek kijelölése, • az UMFT forrásfelhasználásában a fenti prioritások érvényesítése, • a terület fejlesztéséhez központi marketinget kell biztosítani, • nemzetközi szinten is értelmezhető minőségbiztosítási és akkreditációs rendszer kialakítása, amely piacra segíti a minőségi szolgáltatásokat és kiszűri a nem megfelelő szakmaiságú vállalkozásokat.

  12. Marketing I. • Általában az egészséget kell a fő kommunikációs iránnyá tenni, Magyarország ország-képéhez azt kell asszociáltatni, hogy a térség egészségügyi központja(beleértve a szoláltatásokat, K+F irányokat, háttéripar és egészségipar fejlesztését is). • Az MT ZRt koordinálásában – források hozzárendelésével együtt – el kell készíteni és meg kell valósítani a marketing stratégiát. • A marketing stratégiához be kell azonosítani a célcsoportokat, és az eltérő célcsoportok szerint rész-stratégiákat kell kidolgozni.

  13. Marketing II. • Fő pozicionálási csoportok: • A biztosítással nem lefedett minőségi szolgáltatások „nyugat” felé: fogászat, esztétikai sebészet („azonos minőség, olcsóbb ár, sok szeretet és odafigyelés” elve); • Hiánypótló minőségi szolgáltatások a várólistás területeken (csípőprotézis, szemlencseműtét stb.); • Minőségi high-tech (hiánypótló) szolgáltatások keleti célcsoport felé (Ukrajna, Oroszország stb.); • A hagyományos gyógyvízre alapozott, illetve turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolt szolgáltatások a külpiacok felé, • A „tégy az egészségedért, Rajtad is múlik” elv a belföldi egészség-turizmus fellendítéséért.

  14. Marketing III. • Fontos szerepet kell kapnia az állami-diplomáciai szervezeteknek, testületeknek: • A szakdiplomácia eszközeivel államközi megállapodásokra kell törekedni; • A külképviseleteket (nagykövetségek, kereskedelmi képviseletek, ITD, Hungary, MT ZRt külképviseletei) aktívan kell használni ezen a területen. • A több ezer Magyarországon végzett orvost is be kell vonni, a magyar egészségügy utazó nagykövetként kell őket kezelni. (érdekeltségi elemek?) • Szakmai környezetbe ágyazott ágazat-specifikus megoldások, (pl. publikációk, kutatások támogatása, továbbképzési rendszer).

  15. Lehetséges területek • A „hagyományos” területek (gyógyvíz, fogászat), • ízület-sebészet, • általában implantológia, • IVF, • kardiológia, (egész spektrum a rehabig) • daganat-diagnosztika terápia, • komplex szűrés, • általános szolgáltatások határmenti együttműködésben.

  16. Ami az új EU direktívával változik I. • A direktíva célja:A beteg választása alapján igénybe vett, határon átnyúló szolgáltatások igénybevehetőségének és elszámolásának szabályozása. • A direktíva statusa: A Bizottság által elkészített dokumentumot az EU Parlament első olvasatban elfogadta, de számos módosítást fűzött hozzá. • Döntés az év második felében várható az együttdöntési eljárásnak megfelelően. • Valójában a szabályozás szintje és koherenciája változik, az eddigi precedens (bírósági döntés) alapú rendszer direktívában lesz szabályozva, amihez uniós és tagállami jogszabály kiegészítések társulnak.

  17. Ami az új EU direktívával változik II. • Alapelv: • A járóbeteg-ellátásban a beteg előzetes engedély nélkül veheti igénybe külföldön a szolgáltatást, • a fekvőbeteg-ellátás: az országok nem sürgős esetben előzetes engedélyezéshez köthetik a határon túli ellátást. • Az engedélyezés keretszabálya: • Az ellátás engedélyhez köthető finanszírozási és fenntarthatósági okok miatt is. • A „fekvő eset” = engedélyköteles eset. A gumiszabály: • a beteg legalább egy éjszakát bent fekszik, • vagy az ellátáshoz nagyon speciális és költséges orvosi infrastruktúrára, berendezésre van szükség, • vagy olyan ellátásról van szó, amely a beteg vagy a lakosság számára kiemelt kockázattal jár.

  18. Ami az új EU direktívával változik III. • Finanszírozás: • csak olyan ellátást lehet visszatéríteni, amit a beteg társadalombiztosítási rendszere otthon finanszírozott volna, kivéve a ritka betegségben szenvedőket, akik visszatérítésben részesülnek akkor is ha a biztosítás helye szerinti tagállam jogszabályai nem rendelkeznek az adott betegségről; • Főszabály: a beteg előfinanszírozza a szolgáltatást, a biztosítója utólag visszatérít, de előzetes engedély alapján igénybevett ellátás esetén az országoknak törekedniük kell a közvetlen elszámolás megvalósítására; • A visszatérítés alapja az olcsóbbik ár, de a kapcsolódó költségek kifizetése megengedhető; • Két éven belül megvalósíthatósági tanulmány kell egy elszámoló házról.

  19. Ami az új EU direktívával (nem) változik IV. • Az Európai Tanács 1408/71/EGK rendelete ettől még érvényben marad: • a sürgősségi ellátás az E111 nyomtatvány/EU egészségügyi kártya alapján vehető igénybe a fogadó ország szabályai szerinti eljárásrendben, • a hiánypótló (ésszerű időn belül nem nyújtható) ellátások esetében az E 112-es nyomtatvánnyal engedélyezik a külföldön történő ellátást, és a teljes költséget a küldő ország biztosítója fizeti. • A beteg adott esetben választhat, hogy a direktíva alapján, vagy az E112 segítségével akarja igénybe-venni a külföldi ellátást (finanszírozási különbség!).

  20. Ami az új EU direktívával változik V. Hatások • A közfinanszírozott ellátások egyre inkább a gyógyturizmus érdeklődési körébe kerülnek. • A közfinanszírozott betegek választása felértékelődik (nem szabályok, hanem választásuk szerint veszik igénybe az ellátást: egyént célzó marketing technikák). • Az új szabályozás alapvetően az alacsony költségű ellátásokat érinti, így a hatás inkább határmenti. • Ugyanakkor: szellemet engedhet ki a palackból, és alapvető változásokat indukálhat.

  21. Összegzés • A magyar egészségügy csak több lábon állással finanszírozható. • Az egyik kitörési pont a külső forrás bevonásra a gyógyturizmus. • Szinergista hatás lehet az egészségügyi ágazat és a turizmus között. • A startpozíciónk (a hagyományaink) jók, de a piac most osztódik újra, és az utolsó pillanatban vagyunk.

  22. Köszönöm a figyelmet www.eski.hu

More Related