490 likes | 2.01k Views
Magyarország mezőgazdasága. Készítette: Faragó Nóra. Természeti adottságok. Napfényes órák száma magas Megfelelő domborzati viszonyok Jó termőképességű talajok Megfelelő éghajlati viszonyok Elegendő mennyiségű csapadék. Földhasznosítás. Szántóföldek: 50% Erdők: 20%
E N D
Magyarország mezőgazdasága Készítette: Faragó Nóra
Természeti adottságok • Napfényes órák száma magas • Megfelelő domborzati viszonyok • Jó termőképességű talajok • Megfelelő éghajlati viszonyok • Elegendő mennyiségű csapadék
Földhasznosítás • Szántóföldek: 50% • Erdők: 20% • Művelés alól kivont terület: 15 % • Gyep,szőlő,gyümölcsösök,nádasok:maradék 15%
Mezőgazdaság által termelt termékek Növénytermesztés: Gabonafélék: búza,kukorica,rozs,rizs Ipari növények: cukorrépa,napraforgó,repce,szója Zöldség,gyümölcs: burgonya,hagyma,paradicsom,fűszerpaprika,alma,sárgabarack,őszibarack,bogyósok,szőlő Állattenyésztés: alapja a takarmánytermesztés
Hungarikumok • a ; Agrár és élelmiszergazdaság • b; Egészség és életmód • c; Épített környezet • d; Ipari és műszaki megoldások • e; Kulturális örökség • f; Sport • g; Természeti környezet • h; Turizmus és vendéglátás
Agrár és élelmiszergazdaság • 1.Pálinka • 2.Törkölypálinka • 3.Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász • 4.Magyarországi Tokaji borvidéken előállított Tokaji aszú • 5.Hízott libából előállított termékek • 6.Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász • 7.Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény
Uniós csatlakozás hatásai • Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz . • CAP: közös agrárpolitika • A 2004-ben és 2007-től csatlakozott 12 ország csatlakozási tárgyalásaiban a CAP kérdése volt a legnehezebb pont. • A korábbi kedvezményezettek kisebb támogatási nagyságrendhez jutottak volna. • A 2004-ben belépők közül Magyarország kapta a területegységre vetített második legnagyobb támogatást.
Magyarország • Az Uniós csatlakozás a magyar gazdálkodók számára új lehetőségeket és kötelezettségeket hozott. • A gazdálkodóknak már nem csak a hazai, hanem az Uniós jogszabályoknak is eleget kellett tenniük. • Az Unió a túltermelés elkerülése érdekében kvótákat határozott meg a tagállamok számára
Kvótás termékek Magyarországon • Cukor • Tej • Rizs • Dohány • Komló • Ipari körte • Ipari őszibarack • Szárított takarmány • Hüvelyes növények
Magyarország 2 • Fontos szerepet kap a környezetvédelmi szabályok betartása. • Élővizek, talaj, védett állatok, növények megóvása. • Természetvédelmi szempontból érzékeny területeken a gazdálkodók számára konkrét korlátozások kerültek meghatározásra. • Intervenció • Kötelezettségek mellett új lehetőségek ( pl : terület alapú támogatások) • Termelésorientált mezőgazdaság támogatása helyett multifunkcionális mezőgazdasági struktúra kialakítása. • Fiatal gazdák számára támogatások
Cukorgyárak • A rendszerváltozáskor Magyarországon 12 cukorgyár működött. A privatizáció már 1991-ben megkezdődött, a tulajdonosi szerkezet 1997-re alakult ki. • A bezárt gyárak időrendi sorrendben: • Ercsi, Fejér megye, 1910 - 1997 • Mezőhegyes, Békés megye, 1889 - 1997 • Sarkad, Békés megye, 1912 - 1998 • Selyp,(Lőrinci), Heves megye, 1889 - 1999 • Sárvár, Vas megye, 1895 - 1999 • Ács, Komárom-Esztergom megye, 1871 - 2002 • Hatvan, Heves megye, 1889 - 2004 • Kaba, Hajdú-Bihar megye, 1979 - 2006 • Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megye, 1914 - 2007 • Szerencs, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1889 - 2008 • Petőháza, Győr-Moson-Sopron megyében, 1880 - 2008
Cukorgyárak • A cukorgyári részvénytársaságokban 3 nagy európai cukorgyártó társaság: az osztrák Agrana, a francia EridaniaBéghin-Say és az EasternSugar (a brit Tate&Lyle és a francia Saint Louis Sucre) szerzett többségi tulajdont. A külföldi tulajdonosok saját stratégiájuk szerint jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a cukorgyárakban, amelyek növelték a feldolgozó kapacitást, korszerűsítették a technikát és a technológiát. A belföldi cukorfogyasztás az 1990-es évek második felére 15-20 %-kal visszaesett, az export veszteségessé vált. A csökkenő kereslethez a cukoripari társaságok a kapacitások leépítésével, termelési önkorlátozással alkalmazkodtak, ezért a kiskapacitású, kevésbé korszerű gyárakat bezárták. A cukoripari reformoknak köszönhetően 2008-ig a magyar cukoripar újabb gyárbezárásokra kényszerült, melynek eredményeként egyetlen működő cukorgyár maradt az országban. A Magyar Cukor Zrt. (Agrana) tulajdonában lévő Kaposvári Cukorgyár mintegy 730 ezer tonna répa-feldolgozási kapacitással pontosan 105 ezer tonna cukrot termel a kvótának megfelelően.
A mezőgazdasági földhasználat művelési ágak szerinti nagysága (ezer hektár) Forrás: KSH