Debrecen belvárosának szociológiai problémái Készítette: Kondor János

1. Debrecen belvárosának szociológiai problémáiKészítette: Kondor János

2. A belváros válsága • Bevezető:A városba költözés ütemének mérséklődése,a város környéki települések növekedése,a szuburbanizáció folyamata számos kutató szerint a városi életmód válságát jelzi. • Szuburbanizáció: A szuburbanizáció a módosabb középrétegek kiköltözésének a folyamata, amely egy nagyobb város külső területeire vagy a város környéki agglomerációba irányul. A szuburbanizáció a városszétfolyás jelenségének egyik fő okozója. Tágabb értelmezésben: az a folyamat, amikor először a népesség, később az ipari termelés és a szolgáltatások kiáramlanak a szubúrbántérbe (a város környékére).

3. A folyamat kiváltó okai • olcsóbbak a telekárak, így nagyobb lakótér szerezhető meg ugyanannyiért, • a belvárosi zsúfoltság, a zaj és egyéb környezeti ártalmak nincsenek vagy csekélyebb mértékben vannak jelen, • a gazdagabb középrétegek vagy szabadon szervezik munkaidejüket vagy a személygépkocsi révén csökkentik a munkahelytől távolabbi lakás hátrányát

4. A belváros nem kielégítő módon való funkcionálásának okai . az egyenetlen gazdasági fejlődés, .a környezet minőségének romlása, . a környezetszennyezés növekedése, • az etnikai kisebbségek valamint a rossz szociális helyzetben élők, • a bűnözés mértékének növekedése, • a radikális fiatalok fellépése, • a közerkölcsök romlása, . a lakóépületek felújításának elmaradása, • a városi rehabilitáció megoldatlansága.

5. Ezek a válság tünetek Debrecen belvárosában is mutatkoznak, bár itt a kiváltó okok között nem a piaci tényezők, hanem az állami szervezetek által az elmúlt 4 évtized alatt az ország egészében követett városfejlesztési és lakáspolitika áll.Ezt a politikát elsősorban az motiválta, hogy a viszonylag gyors ipari fejlődés következtében megnövekedett városi lakosságot lakáshoz juttassa, az esztétikai, gazdaságossági, használhatósági, minőségi szempontokat a mennyiség és a gyorsaság követelménye alá rendelve. A gyorsan sok lakást felépíteni követelményéből adódóan az új lakások építését szorgalmazták, a meglevő épületállomány karbantartása, felújítása részben anyagi, részben szemléleti okok miatt háttérbe szorult.A lakókörnyezet egyre kevésbé elégítette ki a lakosság növekvő igényei. Ennek egyenes következménye lett a leromló városrészek lakosságának átstrukturálódása, amelynek leglényegesebb vonása volt a gazdaságilag aktív, fiatalabb, képzettebb, magasabb jövedelmű rétegek elvándorlása az új lakóterületekre, a belváros lakosságán belül az idősebb korosztályok valamint az átlagosnál rosszabb szociális helyzetű családok arányának növekedése .Ez visszahatott az épületek fizikai elhasználódására is, hiszen a több vonatkozásban is hátrányos helyzetű lakosság nem tudta karbantartani a lakóházakat, felújítani a lakásokat, így azok elhasználódása gyorsabb ütemű lett.

6. Debrecen belvárosának problémái alapvetően 2 tényre vezethetők vissza • Az ipari fejlődés megkésett voltából adódóan a nagyvárosi jellegű többszintes házakból álló belváros más hasonló regionális szerepkörű városokhoz viszonyítva kis kiterjedésű, a fő utcára ( piac utca) és a rá merőleges keresztutcák elejére korlátozódik. A nyolcvanas évtized elejéig érvényben levő építési tilalom miatt ez a beépítési mód konzerválódott. • Miközben a nagyvárosi fejlődés csak korlátozottan ment végbe, megjelent a belvárosban a fizikai és a szociális leromlás is, elsősorban az állami tulajdonú lakóépületek többségének fizikai leromlása valamint lakóinak rossz szociális helyzete nyilvánvaló.

7. Debrecen belvárosának problémáival kapcsolatban 1995 elején készítettek egy vizsgálatot , amelyet két belvárosi lakókörzetben végeztek el. Az első lakótömböt a Bem tér, a Bem József utca, a Hadházi utca valamint a Két malom utca határolta. A második lakótömb határai a Kanadai utca, a Kossuth utca, a Nap utca valamint a Zöldfa utca voltak. Ebben a vizsgálatban felmerülnek a lakásviszonyok, a telekhasználat módjai és problémái, valamint a belváros megítélése stb.

8. Lakásviszonyok A lakás-alapterület szempontjából a megkérdezettek lakásviszonyai szélsőséges értékeket tartalmaznak. 30 nm alatti és 150 nm feletti lakások is vannak a vizsgált két belvárosi lakóterületen. A lakások 11,8 %-a esetén az alapterület nem haladja meg a 30 nm-t. 21 lakás alapterülete nem több mint 40 nm. 11 család lakásának alapterülete 41-50 nm között van.60 nm-t nem haladja meg 21 család lakása. 61-70nm-es lakásban lakik 9 család . 71-80 nm-es lakása van 11 családnak . 81-100 nm-es lakással rendelkezik 19 család. 100 nm-nél is nagyobb alapterületű lakásban lakik 21 család. Konyhája 121 lakásnak van. Előszoba 99 lakásban található. Fürdő szobával 103 lakás rendelkezik. Villany minden lakásban van. Folyóvízzel 121 lakás rendelkezik. 14 család esetében csak az udvaron van folyóvíz. A 127 lakásból 106 rendelkezik a lakásban lévő WC-vel. Vezetékes gáz 104 lakásban van. Közcsatornába 118 lakás van bekötve. Telefonnal 44 család rendelkezik. A megkérdezettek többsége szerint a lakóházak falazata téglából készült. 4%-a szerint a falazat vegyesen téglából és vályogból készült. A lakások tetőzete rossz vagy teljesen felújításra szorul a megkérdezettek közül 26 fő szerint. Sok család szeretné megvásárolni bérelt lakását, de ezt csak nagyon kevesek tudják megvalósítani, mert a családok a pénz előteremtését teljesen reménytelennek tartják, mivel sok családnak nagyon sok adósságai vannak.

9. Bűnözés • Debrecen vezeti a megyei jogú városok legfrissebb, 2010-es bűnügyi ranglistáját. Nagykanizsa és Sopron az ország legbékésebb városa. • A 207 ezer lakosú Debrecenben tavaly több bűncselekmény miatt emelt vádat az ügyészség, mint a 169 ezres Miskolcon, a 118, illetve 75 ezres Nyíregyházán és Szolnokon együttvéve . • A bűnözési mutatókat az lengette ki Debrecenben, hogy egy társaságot, amely nem létező munkahelyeket kínált újságokban, 10 833 rendbeli csalással vádoltak meg. Debrecen ugyanakkor a 23 megyei jogú város közül az emberölések gyakorisága alapján csak a 15. helyen, a rablások listáján a 7., a lakásbetörések és gépkocsi lopások tabelláján pedig a 12 helyen áll.

10. A környezetszennyezés növekedése

11. A környezetszennyezés növekedése Debrecenben sokszor a város szélén, vagy a várostól messze,nem kijelölt helyen, a természetben rakják le szemetüket egyesek, de amikor egy belvárosi parkolóban teszik ugyanezt, ez nem csak csúnya, hanem igénytelen is , és ez elveszi a természet szépségét. Forrás:http://www.haon.hu/

12. A környezetszennyezés csökkenése érdekében , Debrecenben is nagyon sok helyen bevezették a szelektív hulladék gyűjtést. Azonban, ezzel a lehetőséggel nem sokan élnek, hiszen sok ember inkább a természetbe dobja ki megunt dolgait , szemeteit.

13. Az utak rossz minősége Mint sok más helyen , Debrecenben is egyre jobban romlik az utak minősége. Az autósok már nagyon unják a kátyúk közti szlalomozást, egyesek azt mondják, olyan kátyúk vannak a város forgalmasabb útjain, hogy az ember még a lábát is el tudná törni bennük. A mély gödrök miatt naponta 4-5 panasz érkezik az önkormányzathoz. Forrás:http://www.dehir.hu

14. Kátyúk az utakon

15. „Debrecenben terepjáróval ajánlott közlekedni. Vagy traktorral! „

16. Összegzés • A belvárosban élő lakosság többsége elégedetlen az utóbbi években az életminőség alakulásával. A többség érdekelt abban, hogy a belváros rendezettebb legyen és fejlődjön. Ennek módját illetően viszont a vélemények megoszlanak és gyakran önmagukkal is ellentmondásba vannak. • Az 1991-ben végzett vizsgálat óta a belváros fizikai képen lassan átalakult, sok új ház épült, sok új üzlet létesült. Ezzel együtt a belváros alapvető problémái változatlanok. Az államnak , az önkormányzatnak szűkösek a forrásai .Változatlanul nagy arányban élnek a belvárosban a hátrányos helyzetű családok. • A belváros problémáinak megoldásához csak egy komplex, az egész várost átfogó fejlesztési koncepció alapján, a lakossággal folytatott rendszeres párbeszéd révén lehet a siker reményével hozzáfogni.

17. Köszönöm a figyelmet!