Munka és Család

1. Munka és Család Szilas Roland Ferenc, Ph.D – Leányfalu, 2013

2. Munka a Szentírásban és az Egyház Társadalmi Tanításában I. • Isten munkásként jelenik meg a teremtésben (Ter 2, 1-3) • Az embert kézművesként formálja meg (Ter 2, 7) • Az embert a teremtésben való munkálkodásra, annak őrzésére hívja meg (Ter 1, 26-28) • A munkára való meghívás természete a bűnbeeséssel változik meg (Ter 3, 6-19)

3. Munka a Szentírásban és az Egyház Társadalmi Tanításában II. • A munka az ember számára kötelesség, kötelezettség, szükséges emberségünk, önazonosságunk megőrzéséhez és fejlesztéséhez (ETTK, 151. o.) • A munka szubjektív dimenziója elsőbbséget élvez minden esetben a munka objektív dimenziójával (ETTK, 149. o.) • A munka a személyre irányul és belső lényegéből fakadó társadalmi vetülettel rendelkezik. A munka van az emberért, s nem az ember a munkáért. (ETTK, 150-151. o.)

4. Munkanélküliség • Az Egyház Társadalmi Tanítása következetesen a teljes foglalkoztatás mellett foglal állást • A cél olyan társadalom és gazdaság kialakítása amely inkluzív és nem exkluzív (Zamagni) • A munkavégzés lehetőségének megteremtésére van szükség. (Ne halat adj, hanem tanítsd meg halászni! Még többre van szükség: legyen olyan tó ahol ha tud és akar halászhat!)

5. Még egyszer az erényekről • „ Az erények …. megháborodtak… mert elszigetelték őket egymástól, és mindegyik a maga kósza útjára kelt. Ezért aztán vannak tudósok, akik az igazsággal törődnek, és igazságuk könyörtelen. Vannak emberbarátok, akiknek legfőbb gondja a könyörületesség; és könyörületességük (sajnálom, hogy ezt kell mondanom) gyakran igazságtalan.” • Gilbert Keith Chesterton

6. Munka a Szentírásban és az Egyház Társadalmi Tanításában II. • A munka az ember számára kötelesség, kötelezettség, szükséges emberségünk, önazonosságunk megőrzéséhez és fejlesztéséhez (ETTK, 151. o.) • A munka szubjektív dimenziója elsőbbséget élvez minden esetben a munka objektív dimenziójával (ETTK, 149. o.) • A munka a személyre irányul és belső lényegéből fakadó társadalmi vetülettel rendelkezik. A munka van az emberért, s nem az ember a munkáért. (ETTK, 150-151. o.)

7. Az emberi munka antropológiája Extrinzik Intrinzik Transzcendens (Perez Lopez és V. E. Frankl alapján)

8. A teljes emberi fejlődés dimenziói Alford – Naughton, 2004

9. A flexibilis kapitalizmus világa • A flexibilis (változékony, turbulens, türelmetlen) kapitalizmus • (XX. század végétől) • erőtlen érdekképviseletek • jóléti állam felbomlóban • piac szabadságának változása • állandó változás és kockázatvállalás és alkalmazkodás igénye • a sikeres munkavégzéshez szükséges cselekvés teljesen elválik attól ami a családokban, közösségekben szükséges Az „aranykor” avagy az úriemberek kapitalizmusa (XX. század közepe) • erős érdekképviseletek • jóléti állam garanciái • piac erős szabályozottsága • relatív stabilitás • magánélet és munkavégzés egyaránt a jellemfejlődés szolgálatában Sennett, 1998

10. A munka világának átalakulása – legfontosabb trendek • A munkával töltött idő megnövekedése • A munka intenzitásának és ritmusának felgyorsulása • A munkavégzés napi rutinjának átalakulása • A munkával kapcsolatos bizonytalanság / változások gyakoriságának megnövekedése • Gyakori pályaváltás szükségessége • A munkát meghatározó etikai normák relativizálódása vagy eltűnése • A munkavégzést támogató, ugyanakkor elszemélytelenedéshez vezető technológiák szerepének növekedése • A munka és család életterületének elmosódása

11. Helytállás a munka világábanHol segíthet az Egyház a családoknak? • Az önazonosság kimunkálásában, amely elengedhetetlen kiindulópont a helyes lelkiséggel végzett munkavégzéshez. (Helyes életdöntésekre alapozott családalapítás és pályaválasztás.) • Megbízható tájékozódási pontot nyújtani bonyolult személyes és munkahelyi problémák megítéléshez. • Támogató, lelkileg erősítő szerepet betölteni munkával kapcsolatos krízishelyzetek, bizonytalanságok idején • A liturgikus év / hét / nap ritmusával példát mutatni és segíteni a felgyorsult világhoz illeszkedő keresztény családi és személyes napirend kialakítását. • Egyházi közösségek tagjai személyes példájukkal mutathatnak utat a fiatalabb generációknak a helytálláshoz. (A szülők gyakran már nem értik az új problémákat)

12. A munka lelkiségéből fakadó szellemi hozzáállás kérdései • Honnan jövök? - Önképünk meghatározza az általunk létrehozható műveket • Hová tartok? - Tisztáznunk kell életünk céljait, személyes rendeltetésünket. Mit tennénk másképp ha újrakezdhetnénk életünket. • Ki vagyok? - Mivel azonosítom önmagam, mi része önazonosságomnak a munkán kívül. Önazonosságunka nem az határozza meg mit birtoklunk, hanem hogy kivé válunk.

13. Keresztény értelemben vett munkavégzés feltételei • A célok kijelölése és ismerete • A célok elérési módjával és a munkavégzéssel kapcsolatos döntésekben való részvétel • A célok megvalósításában való részvétel Alessandro Gamba, 2002

14. Eszközök és célok viszonya Alford – Naughton, 2004

15. Spirituális vezetés • „A vezető olyan ember, akinek hatalmában van árnyékot vagy világosságot sugározni a világ egy részére és azoknak az embereknek az életébe, akik ott élnek.” Parker Palmer, 2000 • Identitás • Reflektív gyakorlatok • Integritás • Transzcendens Nem csak arról szól tehát, amit vezetőként teszünk. Ennél talán még fontosabb, hogy mivé válunk

16. A vezetés belső útja • Önmagunk vezetésének és fegyelmezésének útja • Jellemépítés „ Spiritualitásunk nem más, mint az, hogy mit kezdünk a velünk született vágyakkal és szenvedéllyel.” Ronald Rolheiser

17. Reflektív vezetés A reflektív vezetés komponensei (Reeves, 2002) • Önreflexió: Ki vagyok én vezetőként? • Követőkre irányuló reflexió: Kik követnek és miért? • Vízióra irányuló reflexió: Mire van szükség és hogy fogja a szervezet ezt elérni? • Rendszerre irányuló reflexió: Támogatja a rendszerek működése a célokat? • Környezetre irányuló reflexió: Mi történik a szervezet környezetében és milyen kölcsönös hatások vannak?

18. Az ember lelki természete, az értelemkeresés, transzcendencia iránti vágy • A munkát a teljes – testtel és lélekkel rendelkező – ember végzi • Munkánk értelmének megtalálásához önismeretünk mélyebb dimenzióival kell egyeztetnünk azt • Munkánk fejlődésünk forrása, önmagunk fejlesztéséhez szorosabbá kell tennünk a meggyőződésünk és cselekedeteink közötti kapcsolatot. • A vágy, hogy egész valónkat belevigyük a munkába a munka lelkisége.

19. Dimenzionális ontológia I.