E N D
Alhejak • Alhéj:A különböző atompályák alhéjakba tömörülnek. Egy alhéjba tartoznak az azonos nagyságú és alakú atompályák. Megkülönböztetünk s, p, d, és f alhéjat. Ez azokra az elemekre vonatkozik, amelyek a periódusos rendszerben benne vannak. Vannak még alhéjak, ezekkel kapcsolatban hipotézisek, de anyag, atom, ami több ilyen alhéjfajtát tartalmazna, olyan nincs.
Egy-egy elektronhéjon annyi elektron keringhet, ahány elfér rajta. Férőhely szempontjából az egyes elektronhéjakon szigorúan meghatározott számú elektron kering: az első héjon 2 elektron, a másodikon 8 elektron, a harmadikon 18 elektron, stb. Bármely atom elektronjainak számát a 2n2 képlettel számoljuk ki, ahol az n a héjak sorszámát jelenti.
s tipusu orbital • Gömb alakú , egy héjon belül egy ilyen orbitál lehet és rajta két elektron. • Az s alhéjnak egy gömbszimmetriás orbitálja van, amelyben 2 elektron tartózkodhat.
p tipusu orbital • Lebeny alakú egy héjon belül három ilyen tipusu orbitál lehet és rajta 6 elektron. • A p alhéjat 3, egymásra merőleges, bilobális alaku orbitál alkotja.Ezek a térben a 3 koordinatatengely (x y z) felé iranyulnak.
d tipusu orbital • Bonyolultabb szerkezet ,1 héjon belül 5 ilyen orbitál létezhet és rajta 10 elektron. • A d alhéj 10 elektronnal telitődik, amelyek 5 d-orbitálban tartózkodnak.
f tipusu orbital • AZ f-tipusu pálya bonyolúltabb alaku,7 azonos energiáju f-pálya létezik. • Az azonos energiaszintüés azonos téralkatu orbitálok alhéjat alkotnak. • Az elektronhéj egy vagy több alhéjbol épül fel. • Az alhéjat valamely héj azonos tipusu pályajin lévő elektronok népesitik be. • Ugyanabba az alhéjba tartozó elektronok energiája azonos. • Az f-alhéjat 7 f-orbitál alkotja , amelyben összesen 14 elektron tartózkodhat.
Budai Adina Sámel Erzsébet Szabó Rolland Lucza Bernadett Székely Gergő Fazakas Zsófia Boldizsár Ágota Boros Ágnes Keszitette: