A vezető

1. A vezető

2. A vezetés funkciói • Tervezés • Szervezés • Személyes vezetés • Kommunikáció • Ellenőrzés

3. Döntésközpontú elméletek autokratikus demokratikus laissez faire Vezetői típusok

4. Személyiségközpontú elméletek feladatorientált kapcsolatorientált Vezetői típusok

5. Személyközi szerepek Nyilvános megjelenés Főnöki Kapcsolat-teremtő Információs szerepek Információ-gyűjtő Információ-szétosztó Szóvivői Vezetői szerepek Döntési szerepek • Vállalkozói • Zavarelhá-rító • Erőforrás-elosztó • Tárgyaló-megegyező

6. A szervezet

7. A vezetés funkciói • Tervezés • Szervezés • Személyes vezetés • Kommunikáció • Ellenőrzés

8. Az egyik legfontosabb vezetői feladat a szervezetek • kialakítása, • irányítása, • működésük ellenőrzése, • hatékonyságuk növelése,

9. A szervezeti struktúra elemei • A munkamegosztásAz egyes tevékenységek és folyamatok elhatárolása. • A csoportképzésAz együtt dolgozók körének meghatározása • Koordinációs mechanizmusokA csoportok és a vezetők közötti kapcsolatok definiálása.

10. A munkamegosztás • horizontális, Egy munkafolyamat részekre bontása. pl.: számla ellenőrzése és kifizetése – pénzügyes, lekönyvelése – könyvelő • vertikális, A végrehajtói és az irányítási folyamatok elválasztása pl. szla elkészítése –p.ü., aláírása– főnök

11. Munkamegosztás szervezése • munkakörök bővítése:egy adott személy egy folyamatban többféle feladatot is ellát, hosszabb folyamatszakaszért felelős; • munkakörök gazdagítása:a csak végrehajtással foglalkozó emberek vezetési (pl. tervezési, ellenőrzési, értékelési, beavatkozási) feladatokat és hatásköröket is kapnak.

12. A csoportképzés A koordináció egyik legfontosabb eszköze, hiszen az egy csoportba kerülő emberek • közös forrásokból gazdálkodnak; • közös céljaik vannak; • közös a teljesítménymérési és az érdekeltségi rendszerük • közös helyiségekben dolgoznak; • közvetlenül kicserélhetik egymással a tapasztalataikat; • könnyebben kommunikálhatnak egymással.

13. A csoportképzés módja: • funkciók szerint (pl. marketing, értékesítés, termelés, számvitel); • földrajzi területek szerint (kelet-magyarországi részleg) • üzletágak, (vezetékes, mobil) • vevők szerint (magánszemélyek, közületek) • technológiák szerint, • akciók szerint, • idő szerint

14. Koordinációs mechanizmusok • kölcsönös megegyezéssel, • közvetlen irányítással, • szabályozással.

15. Formalizálás A munkafolyamatok és a kapcsolatok rendjének meghatározása.

16. Mechanikus szervezetek • szinte minden munkatevékenységre részletes és szigorú szabályok vonatkoznak; • a vezetői és a végrehajtói feladatok élesen el vannak választva egymástól; • vezetők és beosztottak között nagy a távolság; • a rangok, beosztások hangsúlyos szerepet kapnak; • be kell tartani a szolgálati utat; • a kommunikációs csatornák kötöttek, fontosnak tartják az írásbeliséget; • a szervezet úgy működik, mint egy gondosan megtervezett gép.

17. Organikus szervezetek • kevés szabály van, a szabályokat sokszor nem veszik figyelembe; • vezetői és végrehajtói feladatok összekeverednek; • gyakran előfordul, hogy valaki helyzettől függően hol főnöki, hol beosztotti pozícióba kerül; • rangoknak, beosztásoknak nincs különösebb jelentősége; • a szolgálati út betartása nem kötelező, azt gyakran nem veszik figyelembe; • a kommunikációs csatornák nyitottak, sokat számítanak a direkt személyes konzultációk; • a szervezet egy élőlényhez hasonlít, ami állandóan mozgásban van, igyekszik kihasználni a környezetében jelentkező lehetőségeket.

18. A formális részlegek, munkakörök feladat- és hatáskörök, kapcsolatok folyamatok Az informális a spontán szerveződő csoportok, kapcsolatok, a szabályozatlan információs csatornák, "valahogyan kialakuló" folyamatok, gyüttműködési módok Formális és informális szervezetek

19. A struktúra elemei • A vonalbeli • A törzskari egységek

20. Vonalbeli A vonalbeli vezetés az első számú vezetőt köti össze a végrehajtó egységekkel. igazgató gyárvezető üzemvezető művezető munkás

21. A törzskari egységek • tanácsadói, • elemzői, • döntéselőkészítői, • kiszolgálói funkciókat látnak el • a vonalbeli vezetők mellett, • általában nem adhatnak közvetlen utasításokat a vonal tagjainak

23. Szervezeti formák, szervezeti-működési rendszerek • Egyszerű szervezet • Lineáris-funkcionális • Mátrix • Szakértői • Divizionális

24. Egyszerű szervezet vezető-vállalkozó munkatársak

25. Az egyszerű szervezet jellemzői • a kisvállalkozások tipikus formája, • organikus jellegű, • a tulajdonos a vállalakozást centralizáltan, "zsebből" vezeti, • méltó rugalmasságot és innovációs képességet biztosít.

26. Igazgató Terme-lési vezető Értéke-sítési vezető Gazda-sági vezető Kar-ban-tartás Be-szer-zés Ü-zem Mar-ke-ting Ela-dás Szál-lítás Számvitel Pénz-ügy Lineáris-funkcionális szervezet

27. A lineáris szervezet jellemzői: • az alá- és fölérendeltségi viszonyok egyértelműek, • az egyes egységek szakterületekkel foglalkoznak, • hasonló munkát végző embereket egy csoportba vonják össze, • funkcionális vakság, koordinációs nehézségek.

28. Termék A Termék B Termék .. Funkció 1. Funkció 2. Funkció ... Mátrix szervezetek

29. Jellemzői: • funkciók és termékek szerint tagolt, • a kétféle tagolási szempont azonos vezetési szinten jelenik meg, • a teljes szervezet egy része tehát általában megmarad lineárisnak. Fajtái: • stabil mátrixok – pl termékigazgató rendszer, • dinamikus mátrixok – pl. projektszervezet.

30. törzskar szakértők ügyfelek Szakértői szervezet

31. Jellemzői: • bonyolult, összetett feladatok megoldásával foglalkozik, • ezek stabilak, visszatérők, időben hosszabb ideig változatlanok, • a folyamatok szabályozottak, • a szabályokat a szervezeten kívül történő képzési folyamat során sajátítják el, • ügyfelekkel kialakított kapcsolatok gyakran fontosabbak, mint a szakértők vagy a szakértői csoportok közötti kapcsolatok (pl. vezetői tanácsadó cég, orvosi rendelő).

32. Jellemzői: • a szabályokat a szervezeten kívül történő képzési folyamat során sajátítják el, • ügyfelekkel kialakított kapcsolatok gyakran fontosabbak, mint a szakértők vagy a szakértői csoportok közötti kapcsolatok (pl. vezetői tanácsadó cég, orvosi rendelő).

33. Igazgató Stratégia Szolgáltatás Divízió A Divízió B Divízió C Divízió D Divizionális szervezet, holding

34. A divíziók a rendszer alapegységei, amelyek tevékenysége és piaca elválasztható. Általában nagyobb vállaltok szervezeti formája. Előnyei: • megkönnyíti a több üzletágban dolgozó szervezetek irányítását, • egyesíti a kis- és nagyvállalatok előnyeit, • minden ügyfélnek megtalálható a partnere, • bonyolult rendszer.

35. Szervezeti átalakulások • evolúciósA vállalat egy meghatározott szervezeti-működési rendben tevékenykedik, azt fejleszti, tökéletesíti. • revolúciós A vállalat teljes mértékben szakít a meglévő szervezeti renddel, és átáll egy másikra.

36. Greiner életút elméletete kreativitás irányítás delegálás koordinálás együttműködés

37. A tervezés

38. A tervezés • a szervezet céljainak meghatározása, • a célhoz vezető utak, és a szükséges erőforrások számbavétele, • a szükséges tevékenységek sorának meghatározását, • időhorizontja különböző lehet, hosszú vagy rövidebb távú,

39. Mi a stratégia? • Egy perspektíva, egy iránytű, a hosszabb távú céljait, cselekvési akcióinak sorozatát tartalmazza. • A követendő út. • A szervezet jövőbeni szándékainak összessége. • Viselkedési minta.

40. Stratégiaalkotás A vállalat jövőjére vonatkozó, hosszabb távú elgondolások kialakítására irányuló, • tudatos, • komplex és • kreatív folyamat.

41. Stratégiai tervezés • formalizáltfolyamat, • a vállalat környezetének és képességeinek elemzésére alapozva, • vezetők részletesen meghatározzák a hosszabb távra vonatkozó • célokat, • irányokat, • akciókat.

42. „Kizárt dolog, hogy magánemberek computereket akarjanak vásárolni, abból a célból, hogy azt lakásukban használják!” Ken Olson a DEC alapítója 1977-ben

43. Misszió A misszió (küldetés) • meghatározza, hogy mi a szervezet létezésének célja, mi az a szerep, amit be akar tölteni, • többnyire érzelmi töltéssel is rendelkezik, • Szerepe elsősorban az, hogy megteremtse az elkötelezettséget, formálja a vállalati kultúrát, koordináló erő legyen az emberekcselekedeteinél.

44. Vizió - jövőkép A szervezet lehetséges és kívánatos jövőbeni állapotát, a pozícióját, működési körét, innovációs céljait rajzolja fel.

45. A stratégiák szintjei • vállalati szintű, • üzleti egységre vonatkozó stratégiák, • funkcionális stratégiák (pl. humán-, marketing- informatikai stratégia).

46. A JÖVŐRE VONATKOZÓ ELGONDOLÁSOK PIRAMISA MISSZIÓ Amiért létezünk stratégiai tervezés JÖVŐKÉP Amit el akarunk érni STRATÉGIA Játszmaterv BALANCED SCORECARD Célok és mutatók négy nézőpont szerint ÜZLETI TERV Számszerű előirányzatok 3-5 évre OPERATÍV TERV Éves számszerű előirányzatok

47. A stratégiaalkotás folyamata, területei D I A G N Ó Z I S K É S Z Í T É S Érdekcsoportok Környezetelemzés A pozíciók, képességek elvárásainak feltárása Mivé lehetne válnunk? adottságok értékelése Mivé “kellene” válnunk? Mivé tudunk válni? JÖVŐKÉP, KÜLDETÉS MEGHATÁROZÁSA Mivé akarunk válni? STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA Mit kell tennünk?

48. A stratégiai diagnóziskészítés területei és leggyakrabban használt módszerei • a./ A makro- és mikrokörnyezet elemzése • Forgatókönyvírás (a környezet lehetséges fejlődésének irányai) • PEST analízis (a környezet négy szegmensének elemzése: Political, Economic, Social, Technical) • Porter-Grove féle hattényezős versenyhelyzet-elemzési modell:

49. Porter-Grove féle modell Meglévő Komplementer A vevők versenytársak üzletágak hatalma hatalma, ereje hatalma, ereje ereje kompetenciája kompetenciája kompetenciája       A szállítók A helyettesítési A potenciális hatalma lehetőségek versenytársak ereje hatalma, ereje kompetenciája kompetenciája AZ ÜZLET

50. ELLÁTÁSI LÁNC A szereplők kapcsolatrendszere végső felhasz- nálók szállítók termelők közvetítők VÁLLALATOK VÁLLALATOK VÁLLALATOK