HOGYAN CSOPORTOSÍTHATJUK A TÉRKÉPEKET, AVAGY MELY FÁN TEREM A T ÖMEGTÉRKÉP?

1. HOGYAN CSOPORTOSÍTHATJUK A TÉRKÉPEKET, AVAGY MELY FÁN TEREM A TÖMEGTÉRKÉP? 2006. december 12. Hidas Gábor

2. A prezentáció első része kérdések és észrevételek felvetése Faragó Imre „Tömegtérképek” című előadásához. A fekete hátterű diák Faragó Imre prezentációjából átvett részek. A fekete hátterű diákon a vörössel, valamint a fehér háttérben fekete betűvel kiemelt részek a saját észrevételeim. A bordó hátterű diák saját, egykori előadásom részei. Ezek egy része a „hagyományos” csoportosítás összefoglalása, a többi a térképek csoportosítására vonatkozó saját álláspontomat mutatja. Budapest, 2010. 12. 28. Hidas Gábor

3. Tömegtérképek (2006. 04. 05., Faragó Imre előadása) Más tudományokhoz hasonlóan szükséges bevezetni a kartográfiában is, a széles felhasználói rétegeknek nagy mennyiségben készülő térképek gyűjtőnevét. ...a tömegeknek, a széles olvasóközönségnek szóló térképek… Más tudományok is használják a „tömeg” szót a sok, sokféle, nagy mennyiségű, általánosító fogalom kiterjesztésére. Részlet a Magyar Nagylexikon idevágó címszavaiból: Tömegdráma [irodalom], Tömeges megtorlás [hadászat], Tömeggyártás [ipar] Tömegirodalom [irodalom], Tömegkommunikáció [pszichológia], Tömeglélektan [pszichológia], Tömegpusztító fegyver [hadászat], Tömegtakarmány [mezőgazdaság]. Valóban tömegtermék-e a térkép?

4. Általános térképek / tematikus térképek Általános térképek: A Föld felszínét az általános tájékozódás céljából ábrázolják. Az ábrázolás részletességétől függően különülnek el a topográfiai (M=1:500–1:200 000) (1:10 000–1:200 000)és a korográfiai (M=1:200 000-nél kisebb) térképek. E térképeket minden esetben alaptérképből, kartográfiai úton vezetik le, szerkesztésük fotogrammetriai adatok felhasználásával kartográfiai módszerrel is készülhet. A topográfiai térképeket az 1:500–1:25 000 méretaránybannem kartográfiai úton vezetik le. Topográfiai térkép: A méretaránynak megfelelő teljességű és pontosságú, nagy és közepes méretarányú általános földrajzi térkép, amely terepálláspont-meghatározáshoz és az embernek a terepen végzett tevékenységéhez szükséges adottságokkal rendelkezik. Korográfiai térkép: Kisméretarányú térkép, amely a térbeli viszonyokat a lényegre törekvően egyszerűsítve ábrázolja.

5. • A XX. század végétől élesen elkülönültek a földmérési és topográfiai térképeket készítő és a más céllal készülő térképeket előállító műhelyek Ez az elkülönülés már sokkal korábban, és többször megtörténik 1. XIX. század vége bécsi Katonai Földrajzi Intézet – III. katonai felmérés (1869–1887), IV. katonai felmérés (1896-tól) Gönczy Pál, Kogutowicz Manó, Magyar Földrajzi Intézet 2. II. világháború után Magyar Néphadsereg Térképészeti Intézete Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Geodéziai és Térképészeti Vállalat (Budapest, Pécs) Kartográfiai Vállalat A XX. század végétől az üzleti célú polgári kartográfia válik sok ágra, de a különböző műhelyekben készülő térképek fajtái gyakorlatilag azonosak.

6. A legnagyobb tömegben készülő és a vásárlók által leginkább használt térképek egy részét korográfiai térképeknek tekintik, míg más részüket a mérvadó szakirodalom inkább tematikus térképeknek minősíti. Korográfiai térkép (M=1:200 000-nél kisebb) Kisméretarányú térkép, amely a térbeli viszonyokat a lényegre törekvően egyszerűsítve ábrázolja. Ki tekintheti az alábbi térképeket korográfiai térképeknek? Tájfutó, turista, vizisport, város, navigációs Valóban vásárolnak a tömegek tematikus térképeket? Tematikus térképek Azok a térképek, amelyek a földfelszínre vonatkozó tárgyak és jelenségek minőségi és mennyiségi jegyeit mutatják be. Amikor a térkép az ábrázolt elemek szerkezetét, funkcióit, belső tulajdonságait, tehát az elem vagy tárgy minőségét szemlélteti, akkor jellege inkább a tematikus térkép irányába tolódik el.

7. • A térképkiadványok körében e két nagy csoport (általános és tematikus térképek) vegyesen jelentkezik. Kialakult az általános és a tematikus térképek nagy családja között egy olyan határterület, amelybe tartalmi szempontból átmeneti jellegű, de jelkulcsuk alapján valójában markánsan elkülönülő térképtípusok tartoznak.Egy részük általános térkép, egy részük tematikus térkép, ugyanakkor közös bennük, hogy a mindennapi felhasználók, a tömegek vásárolják, a napi tájékozódásában közvetlenül hatalmas szerepük van. Ezek azok a térképek, amelyek a mindennapi élet területén hatalmas térhódítással jelentkeznek. • Ha jelkulcsuk alapján markánsan elkülönülnek, hogyan sorolhatók egy csoportba? • Nem egy részük általános és egy részük tematikus, hanem részleteikben tartalmaznak az általános és a tematikus térképekre is utaló jegyeket. Ez azonban szinte minden térképre elmondható. • Nem feltétlenül vásárolják tömegek ezeket a fajta térképeket. • Valóban nőtt ezeknek a térhódítása, vagy csak Magyarországon is kialakult az elmúlt másfél évtizedben a térkép kereskedem?

8. • Kialakult az általános és a tematikus térképek nagy családja között egy olyan „határterület”, amelybe tartalmi szempontból átmeneti jellegű, de jelkulcsuk alapján valójában markánsan elkülönülő térképtípusok tartoznak. • Egy részük általános térkép, egy részük tematikus térkép, ugyanakkor közös bennük, hogy a mindennapi felhasználók, a tömegek vásárolják, a napi tájékozódásban közvetlenül hatalmas szerepük van. Kialakult? Mikor? Mindegyiket vásárolják mindennapi felhasználók? Hány főtől tömeg a tömeg? Milyen céllal, kinek készül a tömegtérkép? A felsorolt térképek nem az általános és tematikus, hanem a topográfiai és tematikus között helyezkednek el (korográfiai térképek).

9. A topográfiai térképek, a tömegtérképek és a tematikus térképek kapcsolati sémája Mi a kapcsolat alapja? Méretarány? Felfogható-e ilyen lineárisnak?

10. Valóban távolodnak a topográfiai méretaránytól? TÁJFUTÓ Sprint: 1:4 000–5 000 TURISTA 1:10 000–80 000 VÁROS 1:5 000–30 000 AUTÓ 1:100 000–1 000 000 TÖRTÉNELMI >1:5000 A tájfutó, a turista és a vízisport térképek jelkulcsa valóban markánsan elkülönül? Az ábra szerint nem! A tömegtérképek jelkulcsának távolodása a topográfiai térképi jelkulcstól és a jellemző méretarányok

11. A tömegtérképek jelkulcsa • Topográfiai- (háttér-) adatok + tematikus- (cél-) adatok. • A jelkulcs létrehozásában fontos szempont a topográfiai adatok ábrázolásbeli hasonlósága vagy különbözősége a topográfiai térképek adott jelkulcsi elemének ábrázolási megoldásaihoz képest. • A tömegtérképeket az különíti el a tematikus térképektől, hogy jelkulcsuk tartalmának nagyobbik része topográfiai adat, ugyanakkor olyan tematikus jellemzőket is tartalmaznak, amely miatt az ábrázolás túlmutat a korográfiai térképek egyensúlyi bemutatásán. Közigazgatási térképek Navigációs térképek Közlekedési térképek Történelmi térképek

12. A tömegtérképek együttes tulajdonságai: (1) A tömegtérképek alapját legtöbbször a topográfiai térképek képezik. (minden térkép alapját topográfiai térkép képezi) (2) A tömegtérképek jelkulcsának gyökere a topográfiai térképek jelkulcsa(történelmi térképek?), térképtípusonként eltérő mennyiségű tematikus tartalommal és jellegében tematikus ábrázolással. (3) A tematikus tartalom a nagyobb méretarányokban a topográfiai jellemzők részletes ábrázolási követelménye miatt kevesebb(navigációs térképek?),de nem törvényszerű, hogy a méretarány csökkenésével a tematikus tartalom növekszik. (4) Az egyes térképtípusoknál a tematikus- és a topográfiai jelkulcsi elemek besorolásuktól függően változnak. Ugyanazon térképi fogalom egyik térképtípusnál tematikus, másutt topográfiai is lehet.Egy tematikus elem hogyan lehet topográfiai? (5) A közvetlen terepi tájékozódásra szolgáló típusok (kézitérképek) mindegyikénél elkülöníthető egy optimális méretarány-tartomány (Mopt). Az ennél kisebb méretarányú ilyen típusú térképet áttekintő jellegűnek nevezzük.

13. –– (KÖZVETLEN TEREPI) TÁJÉKOZÓDÁST SZOLGÁLÓ TÉRKÉPEK –– (1) Tájfutó térkép Olyan közvetlen terepi tájékozódást szolgáló nagy- és nagyobb közepes méretarányú térképtípus, amely a terepelemeket sajátos jelkulccsal olyan részletességgel ábrázolja, amely a terepen futósebesség mellett is szembetűnő a versenyző számára. Mopt = 1:10 000–1:30 000 (2) Turistatérkép Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló közepes méretarányú térkép, amelyről a különböző módon folytatott (gyalogos, kerékpáros, sítalp) túrázás szempontjából fontos terepi tájékoztató jelzések közvetlenül leolvashatók. Mopt = 1:20 000–1:60 000 (3)Vízisport-térkép Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló közepes méretarányú térkép, amely az álló- és folyóvizeket, mint közlekedésre és sportolásra alkalmas közeget felületként ábrázolja, a közlekedést és a sportolást segítő adatok kiemelt feltüntetésével. Mopt = 1:10 000–1:30 000

14. A turistatérképek típusai A turistatérkép aszerint, hogy milyen túramódot folytató olvasónak készül már alapvető különbözőségeket mutathat. E különbségek elsősorban a méretarány megválasztásában, illetve a jelkulcs egyes elemcsoportjainak hangsúlyozásában nyilvánulnak meg. a) Valódi turistatérkép (nyári túratérkép): e típus a gyalogos túrázó számára készül, az ő igényeit kell kielégítenie. Ezért kivágata elsősorban kistájcsoport, méretaránya a turistatérképek optimális méretarány-tartományába kell essen. b) Télisporttérkép (téli túratérkép): e típus a természetbeni téli sportok gyakorlásának térképe. Megcélzott olvasóközönsége a sítalpon való túrázást (sífutást) és kisebb mértékben a szánkózást folytató természetjáró. A télisporttérkép általában a nyári túratérképek párjaként jelenik meg, sajátos jelkulccsal. Méretaránya és kivágata a nyári túratérképekével azonos, de jelkulcsának turisztikai tartalma attól teljesen eltérő. c) Kerékpáros turistatérkép: a kerékpáros túrázás térképe. Mivel a kerékpár a túrázó számára már a gyalogosénál nagyobb távolságok megtételét teszi lehetővé, ennek a kivágatban érvényre kell jutnia, így a nagyobb kivágat méretaránycsökkenést is eredményezhet. A kisebb méretarány (1:100000 körüli) azonban nem közvetlen velejárója ennek az altípusnak. d) Autós turistatérkép: kifejezetten autósok számára készülő térkép, amely méretaránya és kidolgozottsága miatt sokszor már áttekintő turistatérképnek is minősíthető. (Idegenforgalmi autóstérkép, inkább autótérkép, mint turista) e) Szabadidőtérkép: jelkulcsának tekintetében a várostérképek és a turistatérképek ötvözetét képezik. A szabadidőtérkép általában a nagyobb települések rekreációs környezetéről készülnek. A SZABADIDŐ ÉRTELMEZÉSÉTŐL FÜGG!

15. –– (KÖZVETLEN TEREPI) TÁJÉKOZÓDÁST SZOLGÁLÓ TÉRKÉPEK –– (4) Várostérkép Olyan nagy- vagy közepes méretarányú közvetlen tájékozódást szolgáló térképek, amelyek a települések belterületi (lakóterületi) részét mutatják be és ábrázolásmódjuk elsősorban a közlekedésre alkalmas közterületek kiemelését, valamint a település életében fontos objektumok feltüntetését célozza meg. Mopt = 1:10 000–1:30 000 (5) Autótérkép (autóstérkép) Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló térképtípus, amelynek segítségével két objektum közötti, autóval járható, legrövidebb közút, az útminőség figyelembe vételével leolvasható. Mopt = 1:200 000–1:1 000 000 (6) Navigációs térképek A terepen (közlekedési eszköz fedélzetén) használható, pontos mérésekre és navigációs célú szerkesztésekrealkalmastérképkiadványok. A navigációs térkép alapkövetelménye a szögtartóság. Mopt = 1:200 000–1:1 000 00

16. –– NEM A TEREPEN HASZNÁLT TÉRKÉPEK –– (7)   Általános földrajzi térképek Olyan közepes és kisméretarányú térképek,amelyek egy adott terület mind természeti-, mind társadalmi eredetű jellemzőit mutatják be, a méretarány adta lehetőségek legteljesebb kihasználásával. E térképtípusokon a természeti és a társadalmi eredetű részletek egyensúlyban vannak egymással. (8) Igazgatási térképek családja Olyan közepes vagy kis méretarányú térképek, amelyek a társadalom által létrehozott különböző jellegű igazgatási egységeket, azok határait és szintjeit, valamint a igazgatási funkciókkal ellátott objektumokat ábrázolják. (9) Közlekedési térképek családja Olyan, bármilyen méretarányú térképek, amelyek a megfelelő közlekedési tematika (út, vasút, tömegközlekedés) jellemzőit ábrázolják valamilyen szempont szerinti bemutatásban. A közlekedési térképek egy olyan térképcsalád, amelyen belül specifikusan válnak el a különböző közlekedési tematikát nagy részletességgel bemutató típusok. Típusok: 1) Úttérképek, 2) Tömegközlekedési térképek

17. –– NEM A TEREPEN HASZNÁLT TÉRKÉPEK –– (10) Történelmi térképek Elmúlt korok természetföldrajzi, igazgatási-hatalmi-politikai, gazdasági, közlekedési szerkezetét, migrációit és csapatmozgásait mutatják be. Minden olyan térkép történelmi térkép, amelynek vonatkozási ideje letűnt korra vagy időpontra vonatkozik, de térképi megjelenítése a modern kartográfiai ábrázolásmóddal történik. A történelmi térképek egy része kartográfiai értelemben besorolható valamelyik tömegtérkép térképtípusba.

18. A történelmi térképek típusai A) Korográfiai történelmi térképek a) Földrajzi történelmi térkép: céljában elsődlegesen az elmúlt időszak, kor természetföldrajzi viszonyainak ábrázolása szerepel. Ábrázolási megoldásaiban legtöbbször a hipszometrikus domborzatábrázolás és a növényzeti fedettség dominál. Az előbbi esetben egy általános földrajzi, vagy természetföldrajzi térkép, letűnt időállapotra vonatkoztatva, az utóbbi pedig legtöbbször a növényzeti övezetesség és a népesedési viszonyok kapcsolatát ábrázolja. Az ábrázolt terület tekintetében, általában természetföldrajzi nagytáj-, földrész-, föld méretű kivágatokkal jelenik meg. Ennek következtében a méretarány a milliós tartományokban van. Földrajzi történelmi térkép = Visszadatált általános földrajzi térkép Földrajzi háttér változását bemutató térkép (természeti folyamatokat bemutató tematikus térkép)

19. b) Közigazgatási történelmi térkép: céljában elsődlegesen egy terület elmúlt időszakának közigazgatási viszonyait ábrázolja. Külső megjelenésében legtöbbször nem kelti történelmi térkép benyomását, annak voltát csak a vonatkozási idő és az idődinamika mutatja meg. Az ábrázolt terület tekintetében, általában állam-, kontinensrész-, földrész-, föld méretű kivágokkal jelenik meg. Méretaránya ritkán a százezres, inkább a milliós tartományokban van. Közigazgatási történelmi térkép = Visszadatált igazgatási térkép Esemény- vagy politikatörténeti térkép (politikai, jogi közigazgatási tematikus térkép)

20. c) Áttekintő történelmi várostérkép: célja egy település szerkezetének, elmúlt korban, korszakban lévő állapotának bemutatása. Külső megjelenésében várostérkép tematikájú, áttekintő jellegét az e térképtípus esetében a szokatlanul kis méretarány, amely néhány tízezres tartományban van, és a sokszor kicsi kivágat adja. Az ábrázolt terület, általában egy a mai értelemben vett városrészt mutat be. Áttekintő történelmi várostérkép = Visszadatált áttekintő várostérkép Településtörténeti térkép (társadalmi folyamatokat bemutató tematikus térkép)

21. d) Közlekedési történelmi térkép: célja egy adott terület, általában ország vagy földrész közlekedési fejlődésének bemutatása. Leggyakrabban vasúti térkép, időbeni fejlődési szakaszokra bontva. Méretaránya legtöbbször a milliós tartományokban van. Közlekedési történelmi térkép = Visszadatált közlekedési térkép Gazdaságtörténeti térkép (gazdaságföldrajzi tematikus térkép)

22. e) Valódi(klasszikus) történelmi térkép: célja legtöbb esetben egy terület valamely időszakban történő hadmozgásainak bemutatása. Ehhez elsősorban a mozgásvonalak módszerével történő hadmozdulat bemutatások szükségesek, de más kartográfiai módszerekkel egy térképen bemutatja az elfoglalt és visszafoglalt területeket (felületi módszer), a terület településviszonyait (jelmódszer), a közigazgatási viszonyokat, közlekedési viszonyokat stb. Tehát e típus sokszor egy komplex bemutatását adja az ábrázolt területnek, amely komplexitásban nagy jelentőséggel bír a hadmozdulatok, népmozgások ábrázolása. Az ábrázolt terület lehet országrész-, ország-, kontinensrész-, földrész-, föld méretű. A méretarány legtöbbször milliós nagyságrendű. Valódi történelmi térkép = IGAZI történelmi térkép Hadtörténeti térkép (katonai tematikus térkép)

23. f) Csatahelyszínek topográfiai vázlata: külső megjelenésében egy közepes vagy nagy méretarányú vázlatrajz, ahol a földrajzi háttér minimális, előtérben erősen nagyobbítva és reprezentálva a szemben álló felek hadállásainak és csapatmozgásainak ábrázolása áll. Csatahelyszínek topográfiai vázlata = Visszadatált topográfiai térkép Hadtörténeti térkép (katonai tematikus térkép)

24. A topográfiai térképek, a „tömegtérképek” és a tematikus térképek kapcsolati sémája Faragó Imre előadása alapján ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZI (korográfiai) TÁJFUTÓ TURISTA IGAZGATÁSI VIZISPORT TEMATIKUS TÉRKÉPEK TOPOGRÁFIAI VÁROS TÖRTÉNELMI AUTÓ (korográfiai) KÖZLEKEDÉSI NAVIGÁCIÓS

25. A térképek csoportosítása („hagyományos”) • Ábrázolt dimenziók szerint • SÍKTÉRKÉPEK • Dombortérképek • Föld- és éggömbök • Tartalom szerint • Általános térképek • Tematikus térképek • Történelmi térképek • Méretarány szerint • Földmérési alaptérképek 1:500–1:4 000 (nagy) • Topográfiai térképek 1:10 000–1:200 000 (közepes) • Földrajzi térképek <1:200 000 (kicsi) • Tárgyak vagy jelenségek ismérvei alapján • Kvantitatív • Kvalitatív • Statikus • Dinamikus • Készítés módja szerint • Felméréssel készült (alap)térkép • Szerkesztett (levezetett)térkép • Cél szerint • Tájékozódási térképek • Navigációs térképek • Oktatási térképek • Tájékoztatási térképek • Tervezési térképek • Eredményközlő (kutatási) térképek • Reklámtérképek • Ábrázolt témák mennyisége • és kölcsönhatása alapján • Analitikus • Komplex (komplex-analitikus) • Szintetikus

26. A térképek csoportosítása tartalom és cél alapján („hagyományos”) Sárga szín=szaktérkép Általános térképek Topográfiai térképek A méretaránynak megfelelő részletességű és pontosságú, a felszínt egységes jelkulccsal ábrázoló, a terep értékeléséhez, valamint mérési feladatokhoz alkalmas térkép. (M=1:10 000–1:200 000) Tájékozódási térképek Topográfiai térképek Tájfutó térképek Turistatérképek Vízisport-térképek Várostérképek Autótérképek Korográfiai, avagy a földfelszínt szemléltető térképek Kis méretarányú térkép, amely a térbeli viszonyokat a lényegre törekvően egyszerűsítve ábrázolja. (M=1:200 000-nél kisebb) Tájékozódási térképek (Autótérképek) Navigációs térképek Tájékoztatási térképek Általános földrajzi térképek Igazgatási térképek Közlekedési térképek Tematikus térképek (szaktérképek) A földfelszínre vonatkozó tárgyak és jelenségek minőségi és mennyiségi jegyeit mutatják be. Történelmi térképek Az elmúlt korok politikai, társadalmi–gazdasági szerkezetét szemléltetik

27. A térképek csoportosítása • Ábrázolt dimenziók szerint • SÍKTÉRKÉPEK • Dombortérképek • Föld- és éggömbök ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK EGYEDI SZEMPONTOK • Méretarány szerint • Nagy 1:500–1:5 000 • Közepes 1:10 000–1:200 000 • Kicsi <1:200 000 • Tartalom szerint • A földfelszínt szemléltető térképek • Topográfiai térképek • Alkalmazott térképek • Általános földrajzi térképek • Tematikus térképek • Navigációs térképek • Tudományos térképek • Térinformatikai adatbázisok • Felhasználói cél szerint • Katonai térkép • Sport térkép • Idegenforgalmi térkép • Közlekedési térkép • Oktatási térkép • Tervezési térkép • Eredményközlő (kutatási) térkép • Reklámtérkép • Plakáttérkép • Sajtótérkép • Készítés módja szerint • Felméréssel készült (alap)térkép • Szerkesztett (levezetett)térkép • Funkció szerint • Tájékozódási térképek • Tájékoztatási térképek

28. A földfelszínt szemléltető térképek (felszínrajzi vagy korográfiai térképek) A földrajzi elemek egymáshoz való térbeli viszonyát ábrázolják. Földmérési térképek (M=1:500–4 000) Ingatlannyilvántartás alapja Topográfiai térképek (M=1:10 000–1:200 000) A méretaránynak megfelelő részletességű és pontosságú, a felszínt egységes jelkulccsal ábrázoló, a terep értékeléséhez, valamint mérési feladatokhoz alkalmas térkép. Topográfiai térképsorozatok Alkalmazott topográfiai térképek (M=1:5 000–1:800 000) A mindennapi életben, közvetlen terepi tájékozódásra alkalmas, levezetett, főleg topográfiai térkép. Tájfutó térképek Turistatérképek Vízisport-térképek Várostérképek Autótérképek Útvonaltervező térképek GPS-térképek Földrajzi térképek (M=1:200 000-nél kisebb) Földrajzi szemléletet tükröző, a térbeli viszonyokat a lényegre törekvően egyszerűsítve ábrázoló, kisméretarányú térkép. Világtérképművek Hegy- vízrajzi térképek Tájtérképek Tematikus térképek A földfelszínre vonatkozó tárgyak minőségi és mennyiségi jegyeit,természeti és társadalmi jelenségek tulajdonságait, funkcióit és szerkezetét mutatják be. Közlekedési térképek (M=1:200 000-nél kisebb) Földrajzi háttéren, a Föld felszínén közvetlenül nem észlehető, a tájékozódáshoz szükséges adatokat, ábrázolnak, vagy tartalmaznak. Navigációs térképek (Légi és vízi navigációs térkép) Út- és vasúttérképek Tömegközlekedési térképek Tudományos térképek (M=1:≈5000–nél kisebb) Különböző tudományágak adatai alapján a földfelszín jelenségeit vagy a Föld felszínén közvetlenül nem észlelhető jelenségeket ábrázolnak. Természeti folyamatok térképei Társadalmi folyamatok térképei A jelen társadalmi–gazdasági szerkezetét szemléltetik (Igazgatási térképek is) Történelmi térképek Az elmúlt korok politikai, társadalmi–gazdasági szerkezetét szemléltetik (Politika-, had-, gazdaság-, népesség-, település-, kultúr-, művelődés-, vallástörténet)

29. Korográfia choros=vidék, táj grapho=leírni chorographia=tájleírás Az oikumené részeinek térképezése (Ptolemaiosz: Geográfia) Egyes országok, tartományok ábrázolása (Georg Joachim Rheticus 1514–1574) A térképkészítés (vagy Földképkészítés) matematikai módszereiről szóló tan. Mint nagy területekkel összefoglalóan foglalkozó tan, a topográfia ellentéte.(Pallas, Révai) Topográfia: helyrajz, valamely terület (ország, vidék, helység) leírása; a Föld felszínének és alakzatainak felmérésével, helyi meghatározásával és ábrázolásával foglalkozó tudományág. (Idegen szavak szótára) • Kétféle értelmezési lehetőség • Általában a földfelszín bemutatása • A földfelszín egy nagyobb részének, darabjának bemutatása

30. Tájékozódási térképek Általános tájékozódás céljából ábrázolják a földfelszínt. Bemutatják a földfelszín objektumainak egymáshoz viszonyított helyzetét, segítik az eligazodást közöttük, alkalmasak arra, hogy segítségükkel egy pontból eljussunk egy másik pontba. A földrajzi elemek egymáshoz való térbeli viszonyát ábrázolják (az általános tájékozódás céljából). Tájékoztatási térkép A földfelszín általános képét, vagy tárgyak, jelenségek tulajdonságait, valamint folyamatokat mutatnak be térképi háttéren tájékoztatás, megismerés, információ átadás céljából. A földfelszínre vonatkozó tárgyak minőségi és mennyiségi jegyeit, természeti és társadalmi jelenségek tulajdonságait, funkcióit és szerkezetét mutatják be (tájékoztatás, információ átadás céljából).

31. TARTALOM SZERINT CÉL SZERINT KÉSZÍTÉS MÓDJA SZERINT A földfelszínt szemléltető (korográfiai) térképek Tematikus térképek Földmérési térképek (M=1:500–1:4 000) Tudományos térképek (tematikus felmérési térképek) (M=1:500–1:5 000) Tájékoztatási térképek Felméréssel készült (alap)térképek Topográfiai térképek (M=1:10 000–1:50 000) Topográfiai térképek (M=1:50 000–1:200 000) Közlekedési térképek (M=1:200 000-nél kisebb) Tájékozódási térképek Alkalmazott topográfiai térképek (M=1:5 000–1:800 000) Szerkesztett (levezetett) térképek Tudományos térképek (M=1:≈5000–nél kisebb) Földrajzi térképek (M=1:200 000-nél kisebb) Tájékoztatási térképek

32. A térképek csoportosítása • JELKULCSRA KONKRÉT HATÁST NEM • GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISMÉRVEK • CSOPORTJA • Tartalom szerint • A földfelszínt szemléltető térképek • Tematikus térképek • Készítés módja szerint • Felméréssel készült (alap)térképek • Szerkesztett (levezetett) térképek • Funkció (szerepkör) szerint • Tájékozódási térképek • Tájékoztatási térképek • JELKULCSRA KONKRÉTAN • HATÓ EGYEDI ISMÉRVEK CSOPORTJA • Méretarány szerint • Nagy 1:500–1:5 000 • Közepes 1:10 000–1:200 000 • Kicsi <1:200 000 • Felhasználói cél szerint • Katonai térképek • Sport térképek • Idegenforgalmi térképek • Oktatási térképek • Tervezési térképek • Eredményközlő (kutatási) térképek • Reklámtérképek • Sajtótérképek • A JELKULCS ÁLTAL MEGHATÁROZOTT • ISMÉRVEK CSOPORTJA • Ábrázolt témák mennyisége • és kölcsönhatása alapján • Analitikus • Komplex (komplex-analitikus) • Szintetikus • Tárgyak vagy jelenségek ismérvei alapján • Kvantitatív • Kvalitatív • Statikus • Dinamikus