MultiInter Kultúra

1. A multikulturális jelenségek narratíváiXVI. Apáczai - Napok Tudományos KonferenciaGyőr, 2011. október 26.Sipos Judit siposjudit9@gmail.com

2. MultiInter Kultúra • Kultúra-felfogások • A multikultúra és az interkulturalitás definíciós megközelítései • Az interkulturális nevelés mint konfliktuspedagógia?

3. Kultúra A kultúra közös vonásai: • „a kultúra tanult, nem örökölt, nem veleszületett • a kultúra kollektív, az adott közösség tagjaira jellemző, ebből következik, hogy • a kultúracsoport specifikus • a kultúra relatív.” (Falkné dr. Bíró)

4. A világ • …olyan, amilyennek képzeljük • Az általunk vallott világkép a kor, az élettapasztalat függvényében változik. • A különféle kultúrák közös vonásokkal kell, hogy rendelkezzenek… (Claude Lévi-Strauss, Hofstede, Trampenaars)

5. Multikulturalizmus • A multikulturalizmust 1971-ben Kanada emelte be a köztudatba. • A multikulturális szemléletmód fokozatosan terjedt el Ausztráliában, az Egyesült Államokban, később Nyugat-Európában.

6. Multikulturalista szemlélet • …elismeri a kulturális sokszínűséget és igyekszik megőrizni azt. • …a kisebbségi és a domináns kultúrák gyakran egyenlőtlen viszonyára helyezi a hangsúlyt. • Az ellentmondások kifejezéséhez és összeegyeztetéséhez szükséges valamilyen közvetítő közeg vagy keret.

7. Több kultúra, több identitás • Bikulturalizmus (Erős) • Kultúrák egyensúlyozása (Benet-Martinez) • Poliidentitás vagy rétegzett identitásként (Niedermüller) • Akkulturáció (Gordon)

8. Új realitás:Kulturális pluralizmus A multikulturalizmus • a modern társadalmak növekvő mértékű etnikai és kulturális heterogenitását új realitásként regisztrálja. • megjelöli, hogy a sokféleség tényéből milyen elvi és gyakorlati következtetéseket kell levonni.

9. Interkulturalitás • Az Európai Tanács egyszerűsített meghatározása: az emberi társadalmak működésének idealisztikus módját jelöli, amelyben a kultúrák egymást gazdagítják anélkül, hogy a kulturális különbségek eltörlődnének.

10. Európai kultúra • Az európai kultúra csak a világ és az emberiség egészéhez képest európai, önmagában és Európában nemzeti (Darai Lajos Mihály). • A projektek, workshopok, kultúraközi események gyakran külső mázként szolgálnak.

11. Válság • A multikulturalizmus eszméje ma válságát éli. • Az európaiság eszméje, amely évszázadok óta létezik, és az európaiak Európához való tartozásának biztos talajára épült, elég erős ahhoz, hogy fennmaradjon.

12. Az interkulturális nevelés mint konfliktuspedagógia? A konfliktus: igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása. (Szekszárdi, 1995, 1996). Összeütközés: a felek viselkedése akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, vagy értékrendjük különböző (Gordon, 1994). Konfliktusok: fejlődést elősegítő jelenségek, a játék és az élet nélkülözhetetlen velejárói (Cseh-Szombathy, 1995).

13. A konstruktív konfliktuskezelés feltételei A felek tudják meghatározni, milyen típusú konfliktusban vesznek részt. Legyenek tudatában az erőszak okainak és következményeinek, ismerjenek alternatívákat az erőszakra. Ne kerüljék el, hanem vállalják a konfliktust. Tiszteljék önmagukat és partnerüket, tiszteljék önmaguk és partnerük szükségleteit. Tudjanak különbséget tenni az érdekek és az általuk képviselt álláspontok között. Tanulmányozzák kölcsönösen egymás érdekeit, hogy azonosítani tudják a közös és összeegyeztethető érdekeket. Úgy közelítsék meg egymás konfliktusban álló érdekeit, mint az együttműködés által megoldható problémát. Figyeljenek egymás kommunikációjára, próbálják meg minél érthetőbben közölni az információkat. Ellenőrizzék egymás szubjektivitását, sztereotípiáit, hamis ítéleteit, percepcióit, melyek az akut konfliktusok gyakori tartozékai. Fejlesszék önmaguk konfliktuskezelő képességeit. Legyen reális önismeretük, ismerjék saját reakcióikat konfliktushelyzetben. A konfliktuskezelés folyamatában maradjanak mindvégig erkölcsös emberek. (Morton Deutch)

14. Irodalom Benet-Martínez, Verónica (1997): Acculturation Scale, www.ocf.berkley.edu/~psych/bmas.html Darai Lajos Mihály (2007). Magyar európai világszínvonal. eVilág, 2007.03.12. http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2003-ev/05/20070312145501807000000390.html Cseh-Szombathy László (1995): Konfliktusok az iskolában. In: Vastagh Zoltán (szerk.): Értékátadási folyamatok és konfliktusok a pedagógiában. JPTE, Pécs. Deutch, Morton (1998): Şaizeci de ani de studiu sociopsihologic al conflictului. In: Ana Stoica Constantin – Adrian Neculau:Psihosociologia rezolvării conflictului. Polirom, Iaşi. Idézi: Szőke-Milinte Enikő: Pedagógusok konfliktuskezelési kultúrája. Új Pedagógiai Szemle. 2004. január Egedy Gergely (2006): A multikulturalizmus dilemmái: Nagy-Britannia példája. In: Polgári Szemle, 2. évfolyam, 6. szám, Századvég Kiadó, Budapest Erős Ferenc (szerk.) 1998. Megismerés, előítélet, identitás. Budapest, Új Mandátum Kiadó. Falkné dr. Bíró Klára (2001): Kultúraközi kommunikáció. Püski Kiadó, Budapest. 2001. 18. Gordon, Milton (1964): Assimilation in American Life. New York, Oxford University Press. Gordon, Thomas (1994): A tanári hatékonyság fejlesztése. Studium Effektive, 179. o. Niedermüller Péter (1999): A kultúraközi kommunikációról. In Béres-Horányi (szerk.) Társadalmi kommunikáció. Osiris, 96-113. Szekszárdi Júlia (1995): Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről. Iskolafejlesztési Alapítvány–Magyar ENCORE, 7–9. o. Tófalvi Zselyke (2012): A multikulturalizmus vége?(2012) HVG.hu http://hvg.hu/velemeny/20120909_a_multikulturalizmus_vege/print Tóth Kinga Dóra (2007): A kisebbségi és a többségi identitás viszonyának lehetséges mintázatai. Századvég, 43. szám. Tusa Cecília (2003): A multikulturális nevelés létjogosultsága és szükségessége az Európai Unióban; In: Új Pedagógiai szemle 2003/11.

15. To be continued… siposjudit9@gmail.com