Lakossági eladósodási és megtakarítási trendek

1. Lakossági eladósodási és megtakarítási trendek BarabásGyula Magyar Nemzeti Bank Budapest, 2004. november 25.

2. Az eladósodási folyamat és a megtakarítási trendek átfogó áttekintése • A lakosság követelései • A lakossági eladósodás főbb tényezői • Következtetések

3. 1. Elsősorban az eladósodás üteme határozza meg a lakosság megtakarítási helyzetét

4. 1. Növekvő GDP-arányos követelés- és hitelállomány

5. 1.Pénzügyi megtakarítás és beruházás: eltérő irányú mozgások?

6. 2. Követelésállomány: stabilizálódó szerkezet • Likvid eszközök és a különböző befektetések részaránya 2001 óta viszonylag stabil • Megállt a banki lekötött betétállomány részarányának csökkenése • Az egyetlen markáns trend: a nyugdíjpénztári és biztosítói megtakarítások arányának növekedése

7. 2. Likvid eszközök • A likvid eszközök (készpénz és a látraszóló betét) a lakossági fogyasztás eszközei. • A lakosság gyorsan reagál az infláció emelkedésére és csökkenésére. • Ha nő az infláció, akkor a készpénz elértéktelenedésének elkerülése érdekében csak kisebb ütemben nő az állomány • Az infláció csökkenése miatt az elkövetkező időszakban relatíve gyorsabb növekedés várható. • A fogyasztás növekedési ütemének visszaesése és a készpénz-helyettesítők terjedése ugyanakkor lassíthatja a bővülést.

8. 2. A készpénz és a látraszóló betét állománya érzékenyen reagál az inflációra

9. 2. Banki betétek: kamatszint és a betétállomány növekedése összefügg

10. 2. Hogyan hathat a kamatszint a betétállomány növekedésére? • Az infláció fölötti kamatszint növelheti a betételhelyezési hajlandóságot. • Az emelkedő betéti kamat növekvő kamatbevételt jelent (a betéteknél 2004-ben mintegy 100 milliárd forint). • A magas kamatszint a bizonytalan gazdasági helyzetet tükrözi (pl. orosz válság vagy egyensúlytalanság), ekkor a befektetők a kevésbé kockázatos megtakarítások felé fordulnak.

11. 2. A hosszútávú befektetésekbe áramló pénzügyi megtakarítás stabil, szerepe nő

12. 3. Eladósodás, a gazdaság teljesítményénél gyorsabban növekvő fogyasztás

13. 3. A lakástámogatási rendszer változtatásainak hatása jól érzékelhető

14. 3. Növekvő lakossági devizaforrás-bevonás

15. 3. Lakosság devizában már nettó adós – a forint gyengülése ezért számukra veszteséget okoz

16. 4. Következtetések I. • A lakosság pénzügyi követeléseinek szerkezete viszonylag stabil. • A nettó pénzügyi megtakarítások nagyságát a lakosság eladósodásának üteme befolyásolja leginkább. • A devizában történő eladósodás tőkebeáramlást generál és rövid távon mérsékli a forint sebezhetőségét… • ennek ára viszont a lakosság árfolyamkockázatának gyors növekedése.

17. 4. Következtetések II. • A lakosság devizában már nem megtakarító, hanem adós. • A lakosságnak a forint számottevő gyengülése nemcsak az infláció növekedése, hanem a növekvő devizaadósság-teher miatt is veszteséget okozna.