1 / 47

Trendek és innovatív módszerek a szennyvíztisztításban

Trendek és innovatív módszerek a szennyvíztisztításban. Fleit Ernő, Somlyódy László, Licskó István és Szabó Anita BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék http://www.vkkt.bme.hu. WASTEWATER 2003 5 th International Conference & Exhibition Olomouc, 13-15 May.

fausto
Download Presentation

Trendek és innovatív módszerek a szennyvíztisztításban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Trendek és innovatív módszerek a szennyvíztisztításban Fleit Ernő, Somlyódy László, Licskó István és Szabó Anita BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék http://www.vkkt.bme.hu

  2. WASTEWATER 2003 5th International Conference & Exhibition Olomouc, 13-15 May Budapest University of Technology and Economics II. Szennyvízágazati konferencia - 2005 NAGY SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK: A MAGYAR CSODA … Somlyódy László Fleit Ernő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, somlyody@vkkt.bme.hu,fleit@vkkt.bme.hu

  3. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS MAGYARORSZÁGON: 2003

  4. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS MAGYARORSZÁGON: 2015

  5. Az előadás célkitűzései • A hazai szennyvíz technológia kiemelt problémáinak bemutatása • Szennyvíz összetétel és mennyiség változásai • Meglévő telepek intenzifikálása • Felzárkózás az EU követelményekhez • A biológiai és kémiai kezelés fejlődése • Esettanulmányok és példák a hazai fejlesztési lehetőségekre • Áttörési lehetőségek és kihívások • Következtetések

  6. Fejlődéstörténet • Könnyen bontható szervesanyagok eltávolítása • Eleveniszapos telep nitrifikációval • Eleveniszapos telep denitrifikációval • Eleveniszapos telep denitrifikációval, biológiai foszforeltávolítással • Integrált rendszerek (+ fixfilm, + MBR)

  7. Könnyen bontható szervesanyagok eltávolítása Eleveniszapos medence Utóülepítő Nyers víz Tisztított víz Recirk. iszap Fölös iszap

  8. Eleveniszapos telep elő-denitrifikációval és biológiai foszforeltávolítással Anaerob Anoxikus reaktorterek Utóülepítő Nyers víz Iszap recirkuláció Fölös iszap

  9. Mire következtethetünk a több mint 100 éves történetből? • Növekvő komplexitású • Sztöchiometriai és kinetikai modellek; • Reaktorok és reaktorelrendezések (UCT, UASB, MBR rendszerek, stb.) • Integrált (és on-line) folyamatszabályozás • Változó (ám egyre kisebb koncentrációkban értelmezett) szennyezők (EDS-EDC) KÖVETKEZTETÉS– bármely technológiai probléma megoldható, legfeljebb csak pénz kérdése ?

  10. Fenntartható a szokásos üzletmenet? – Nem feltétlenül… • Pénz és energiakorlátok • LCA (életciklus) elemzések következtetései • Szennyvíztelepek CO2 és NOX kibocsátásai • Versenyfutás az idővel (és a szennyvíz minőséggel + mennyiséggel) • Szemléletváltozás szükséges/várható?

  11. Hogyan oldunk meg technológiai problémákat? A technológiai válasz A késztetés: szennyvíz összetétel, mennyiség, határértékek H = hagyományos, HNH = hagyományosan nem hagyományos, NH = nem hagyományos

  12. Kecskeméti szennyvíztisztító telep Névleges terhelés = 48 000 m3/d→jelenlegi terhelés ~ 20 000 m3/d; (ma: 180 ezer LEÉ) Az eredetileg nagyterhelésű telep jelenleg kisterhelésű (0,18 kgBOI5/kgTSS/d)

  13. Hagyományos problémák hagyományos módon történő jó megoldása • Megoldandó problémák • csatornahálózat fejlesztés miatt növekedő hidraulikai és szervesanyag terhelés • szigorodó határértékek (P eltávolítás) • nitrifikáció javítása (téli időszak) • biogáz termelés fokozása • távlatosan a környezetterhelési díj minimalizálása

  14. Melyek a problémák? • Határértékek: • KOI: 75 mg/L • BOI5: 25 mg/L • TN: 50 mg/L • TP: 10 mg/L (5 mg/L – 2010-től) • NH4-N: 10 mg/L • TSS: 50 mg/L

  15. Eredmények (1) A kémiai kezeléssel a biológiai tisztítóegységek szervesanyag terhelése jelentősen csökkenthető Nyers szennyvíz KOI : 800-1400 mg/L (200-400 mg/L oldott) BOI: 400-800 mg/L

  16. Eredmények (2) A jövőbeni összes-foszfor határérték betartása stabilan garantálható

  17. Eredmények (3) A kémiai kezelés pozitív hatású az iszapvonalra is Nyersiszap termelés [m3/d]: +27% Nyersiszap termelés [kg/d]: +21% Biogáz termelés [m3/d]: +30% Összes energia fogyasztás [kW/d]: -10%

  18. A kémiai kezelés járulékos hatása: javulóiszapszerkezet 05.16. 06.06.

  19. A kémiai előkezelés eredményei • Majdnem mindegy mit adagolunk (a FeCl2 és a FeSO4 hasonlóan viselkedik) • Stabilan alacsony P szint tartható (bírság elkerülhető, környezetterhelési díj minimalizálható) • A képződő nyersiszap mennyisége 20%-kal megnő • Jelentős megtakarítások érhetők el (ténylegesen fizetendő bírság/ktd)

  20. A szervesanyag terhelés csökkentése következtében valószínűleg javul a nitrifikáció és kis mértékben romlik a denitrifikáció

  21. A P eltávolítási célú kémiai kezelés erőteljesen befolyásolja a telep N forgalmát is (nitrifikáció és denitrifikáció)

  22. A telep N forgalmát tekintve a kecskeméti példa sem általánosítható: Döntő fontosságú a nyers szennyvízzel érkező szervesanyag terhelés jellemzése (KOI frakcionálás) Van-e (elődenitrifikáció) marad-e (utódenitrifikáció) elegendő C forrás?

  23. A kémiai előkezelés során a KOI eltávolítás hatásfoka a KOI frakciók (oldott/szilárd) arányától függ

  24. Frakcionált szervesanyag eltávolítás • Elsősorban a nagyobb méretű szervesanyagok eltávolítása lehetséges • Esetenként eltávolítható az oldott frakció (<0,45 m) 5-20 %-a is (nem, vagy nehezen szabályozható) • Kis dózis: csak a nagyobb (>8 m) frakció eltávolítása lehetséges • Nagyobb dózis: a finomabb KOI frakció is (200 nm-nél nagyobb) eltávolítható

  25. A könnyen bontható (oldott) KOI frakciók jelentős része eltávolítható megfelelő dózisú kémiai kezeléssel

  26. A kémiai kezeléssel kapcsolatos további eredmények (NKFP 2002 projekt) • A kémiai előkezeléssel az adott szennyvízben elérhető maximális szervesanyag eltávolítási hatásfok a nyers szennyvízben jelenlevő szervesanyag oldott/szilárd arányától függ • A kezelést követően megmaradó szervesanyagok részecskeméret eloszlása (szilárd szabályozható, oldott nem) a koaguláns dózistól függ • Az előpolimerizált és háromértékű fém-sók eltérően viselkednek • Előpolimerizált fém-sók: • Hatásuk a pH változásra kisebb • P kicsapásban kevésbé hatékonyak • Szervesanyag eltávolítási hatékonyságuk hasonló v. kissé jobb • Kombinált alkalmazásukkal változtatható a kezelt szennyvíz C/P aránya

  27. Egy évszázad tanulságai • A klasszikus biológiai és kémiai eljárások integrált alkalmazásával olcsóbb, helykímélőbb és megbízhatóbb szennyvízkezelés valósítható meg • A fejlett modellezési (ASM modellcsalád) és műszeres analitikai háttér rendelkezésre áll, ennek ellenére az egyes SZVT-k gondjainak megoldásához eseti labor- és/vagy helyi kísérleteket szükséges folytatni (finom hangolás) • A fejlődés nem zárult le • újabb technológiák térnyerése • újabb problémák megjelenése

  28. Hogyan oldunk meg technológiai problémákat? A technológiai válasz A késztetés: szennyvíz összetétel, mennyiség, határértékek H = hagyományos, HNH = hagyományosan nem hagyományos, NH = nem hagyományos

  29. Újonnan felfedezett reakciómechanizmusok anaerob ammónium oxidáció - ANAMMOX Anaerob kemolitoautotróf mikroorganizmusok NH4+ + 1.32 NO2- + 0,066 HCO3- + 0,13 H+ = 1,02 N2 + 0,26 NO3- + 0,066 CH2O0,5N0,15 + 2,03 H2O

  30. Új szennyezőanyagok • Ide Siegrist classification scheme • Tokio-i EDS eredmények

  31. Nem hagyományos szennyezőanyagok – lehetséges hagyományos technológiai válasz? • Bizonyos szennyezőkre igen • Bizonyos szennyezőkre igen, de feltétlenül gazdaságtalan • Bizonyos szennyezőkre egyáltalán NEM

  32. Nanotechnológia- nanoszennyező anyagok Design: K. Eric Drexler és Ralph Merkle1995Komponensek száma: 7Atomok száma: 8,292Szélesség: 5.8 nm Magasság: 5.8 nmMélység: 5.8 nm

  33. Várható-e az új technológiák betörése a szennyvíz (és víz) kezelésben? „Nanovilág” 2025: „All manufacturing industries can be totally restructured as we learn to build things from the molecular level”

  34. Melyek lehetnek a nanorészecskék szennyvíz technológia szempontjából releváns tulajdonságai? Komponensek száma: 4 (egyetlen kovalens szerkezetben)Atomok száma: 3,846Szélesség: 3.8 nm Magasság: 3.8 nmHossz: 6.4 nm (tengelyek nélkül)  Megnövelt relatív felület Megnövelt kvantum hatások Változtatható viselkedés (optikai, elektromos, mechanikai, mágneses) Változó és szabályozható reaktivitás (pl. szorpció) Nanoszerkezetű katalizátorok, szorbensek és reaktív membránok

  35. A nanoszerkezetek kutatásának céljai(CBEN/Rice University és US EPA) Kárelhárítás/szervesanyag lebontás (TCE, PCB talaj- talajvíz rendszerekben), nehézfémek szelektív eltávolításaSzennyezőanyag eltávolítás nagyon alacsony koncentráció tartományokbanAlkalmazás szűrési és fertőtlenítési technológiákbanBiofilmek és biológiai hártyák kialakulásának megelőzése és/vagy eltávolításaEgyéb…

  36. Intelligens anyagok és nanoszerkezetek? Intelligens gélek működése

  37. IASON – INTELLIGENS ISZAPPELYHEK NANOTECHNOLÓGIAI KONSTRUKCIÓJA ÉS ALKALMAZÁSA A BIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÁSBAN (3/081/2004 NKFP) Mi az amit ma még nem tudunk szabályozni az eleveniszapos szennyvíztisztításban? I – Intelligent A – Artificial S – Sludge O – Operated by N –Nanotechnology

  38. Hogyan oldunk meg technológiai problémákat? A technológiai válasz A késztetés: szennyvíz összetétel, mennyiség, határértékek H = hagyományos, HNH = hagyományosan nem hagyományos, NH = nem hagyományos

  39. Az első lépés(ek) – immobilizáció – tervezett iszappelyhek Immobilizáció egyszerű adszorpcióval Ionos kötésekkel Kovalens kötésekkel Kereszt-kötéssel Mátrixba ágyazással Mikrokapszuláció Kombinált módszerek Heterotróf szennyvízbaktériumok (Dél-Pesti SZVT-ről) PVA-PAs hidrogélen (400x)

  40. PVA-PAA a betelepítés előtt és biomassza növekedés (1 hét alatt)

  41. Technológiai funkciókra szelektált bakteriumok irányított szaporítása a hidrogéleken Nitrifikáló baktériumok, 100x FCsM Rt. Dél-Pesti SZVT

  42. A nitrifikáció hatásfokának alakulása PVA-PAA géleken rögzített biomasszával (különböző beépített porozitás modulánsok - keményítő - alkalmazásával) nap

  43. IASON- Távlati nanotechnológiai tervezési célok • Mikroszkópos méretű reaktorok létrehozása (szabályozott gradiensek) Szubsztrát Oxigén Aerob réteg Anaerob/anoxikus réteg Végtermék Szilárd hordozóanyag (hidrogél)

  44. Nem hagyományos szennyezőanyagok irányított lebontása

  45. Következtetések és kitekintés • A hagyományos technológiák alkalmasak és egyre költséghatékonyabbak a hagyományos szennyezőanyagok kezelésére • A szennyvíz összetétele gyorsabban változik, mint a telepek/technológiák „átfutási” ideje/élettartama – ezért voltak és lehetnek meglepetés forgatókönyvek, későn felismert tanulságok • A műszaki tudományok (pl. nano-, biotechnológia) gyors fejlődésben vannak: • Ezt ki kell és lehet használni a szennyvíztechnológiai fejlesztésekben • Környezeti hatásait azonban nem, vagy alig ismerjük

  46. Következtetések és kitekintés • Valószínű, hogy egyes szennyezőanyagok esetén szükséges lesz további NH megoldások keresése is (pl. szennyvíz összetétel tervezés és szabályozás) • Ez azonban elsősorban nem technológiai, hanem oktatási, kulturális és nem utoljára hatósági/jogi kérdés

More Related