Energetikai gazdaságtan

1. Energetikai gazdaságtan Energiapiacok, energiakereskedelem I.

2. Tartalom • Az energiapiacok jellemzői • Energetikai trendek és tendenciák • A hazai földgázpiac működése • Árampiaci kitekintés • Jövőbeli kilátások • Orientációs kérdések

3. Energiapiacok Energiahordozó, energia: termék  saját piac Pl. olaj, szén, földgáz, áram, távhő, hidrogén, PB gáz, stb. Az áram és a földgáz speciális termékek, mert: • Hálózatos iparág  regionális piacok • Magas beruházási költségek  magas belépési korlátok • Piacukon gyakran kialakulnak természetes monopóliumok  vertikálisan integrált vállalatok • Stratégiai fontosságú iparág a gazdaság számára • Szabályozás keretrendszerét a politikai döntéshozók saját érdekükben megváltoztathatjákkockázat a beruházóknak • Egyes termékeknek nincs helyettesítője, fogyasztásukból azonban még nem fizetés esetén sem zárhatók ki adott felhasználók • Termékek fogyasztásában jelentős szerepe van a szezonalitásnak

4. Energiapiacok Cél: verseny megteremtése az energiapiacon Társadalmat érő veszteségek ↓, gazdaság versenyképessége ↑ Feltételei: • „végtelen számú” (kellően sok) eladó és vevő, • ne legyenek tranzakciós költségek, • homogén termék struktúra, • egyértelmű piaci szabályok, • érvényesül a tranzitív preferencia, • átláthatóság, hozzáférhetőség, • tökéletes informáltság Eredmények: • gazdasági és műszaki hatékonyság javulás, innováció • árverseny, meggátolja az árak elszabadulását • szolgáltatási színvonal javulás idézhet elő

5. Globális trendek I. Globális energia igényének növekedése

6. Globális trendek II. • XX. század: az olajkorszaka, a XXI. század a gázé lesz? • Palagáz forradalom  US gáz ár ↓  globális szén ár ↓ • LNG kereskedelem fellendülése • Növekvő igények prognosztizáltak világszerte • Kontinentális gázárak elszakadása

7. Globális trendek III. • Olaj árak emelkedése

8. Globális trendek IV. Megújulók rohamos térnyerése

9. Kontinentális trendek Legfőbb tényezők: • Csökkenő energiaigények • Magas fokú importfüggőség • Megújulók meredek térhódítása a kontinentális energiamixben • Törekvés a szabadpiaci verseny és egységes szabályozási környezet létrehozására • Megingott bizalom az atomenergiával szemben • EU energiaigénye csökken (2035-re 6%-al) • Globális igényeknek 12%-a 2012-ben, 2035-re 9%-ra csökken • Energiahordozók iránti igény: olaj 26%-al csökken, szén 55%-al csökken, gáz 17%-al nő, megújuló 177%-al nő. • 2035-re a megújulók részaránya elérheti a 34%-ot kontinentálisan

10. Kontinentális trendek II. Megújuló erőművi kapacitások alakulása Európában CO2 emissziós kvóta ár alakulása

11. Kontinentális trendek III. • CO2 emissziós kvóta díjak csökkenése + olcsó(bb) szén + drága olaj indexált orosz gáz  megváltozott piaci helyzet • Földgáz források diverzifikálására való törekvés • Megújulók térnyerése, csökkenő fogyasztás, kínálati piac kialakulása piaci verseny! • Volatilis piacok (erős áringadozás, negatív árak, stb.) • Úton az egységes szabályozású európai energiapiacok felé • Csökkenő sparkspread a gáztüzelésű erőművek esetén • Németország: Energiewende

12. Földgázpiac Földgáz „egyszerűsített” értéklánca

13. Földgázpiac Földgázpiaci modell Földgázpiac Szabadpiac Szállítás Belföldi termelés Ipari fogyasztók Erőművek Import Lakosság Egyet. Szolg. Tárolás Elosztás Fogyasztás

14. Földgázpiac Forrás: MEKH honlap

15. A földgázipar történelme • 1739: A „városi gáz” feltalálása • 1784 Belgium: egyetemi előadóterem megvilágítása gáz lámpásokkal • 1814: London • 1815: Párizs • 1826: Berlin • 1859: USA Pennsylvania: az első földgázkútfúrása, közel 10 km-es vezetéken való szállítása • 1885: Robert Bunsen  Bunsen égő feltalálása • 1891: Az első jelentősebb gázvezeték építése (Chicago), ~200 km • ~1940-50: A földgáz széles körű felhasználásának dinamikus növekedése (firstgas boom) • a városi gázvilágítás elterjedése

16. Archívum

17. A hazai földgázipar történelme I. • 1815: Gróf Széchenyi István Angliából Magyarországra hozta az első gázlámpást • 1816. június 5.: az első pesti gázlámpás a Nemzeti Múzeum homlokzata előtt • 1832: kereskedelmi forgalomban megjelennek a gázlámpák • 1838: a Nemzeti Színház is gázvilágítást kapott (1884 – Operaház) • 1856: a központi gázszolgáltatás kezdete Pesten (első hazai gázgyár: Általános Osztrák Légszesztársaság) • Századforduló: ~250 000 gázlámpás városszerte, 4 gázgyár • 1920-ig csak világítási célú felhasználás • 1937: a hazai szénhidrogén termelés kezdete (EUROGASCO), 1938 - MAORT • 1940: hazai földgáz termelés: 76 millió m3(csak 2 mill. m3 került felhasználásra) • 1941: első hazai gázvezeték (27 km, Bázakerettye – Nagykanizsa) • 1941: első országos távvezeték, „zalai 8 colos” (250 km) Forrás: FGSZ, 70 éves a földgázszállítás, kiadvány (2010)

18. A hazai földgázipar történelme II. • 1949: az első dugós szállítás (magyar szabadalom!) • 1949: MAORT államosítás  MASZOLAJ 1954 KVV – Kőolajvezeték Vállalat 1957 KT majd OKGT (Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt) • 1960-as évek: intenzív gázvezeték építési hullám • 1968: 29 nagyváros és 18 nagyipari fogyasztó bekapcsolódott az ellátásba • 1975: Testvériség I.-II.-III.: Beregdaróc – Zsámbok – Hajdúszoboszló • 1976: az első kompresszorállomás üzembe lépése (Városföld) • 1991: OKGT jogutódjaként megalakul a MOL Rt. • 2000: Gázszállítási és olajszállítás szétválasztása, 2004: MOL Földgázszállító Rt., 2008: FGSZ Zrt. Forrás: FGSZ - 70 éves a földgázszállítás, kiadvány (2010)

19. Földgáz infrastruktúra napjainkban • Szállítóvezeték rendszer hossza: ~5780 km (35-63 bar) • Elosztóvezeték rendszer hossza: ~82 000 km • Gáztárolók száma: 5 (kap.: 6,33 milliárd m3) • Kompresszor állomások száma: 6 db • Gázátadási pontok: 400 db • Vezetékes gázellátásba bekapcsolódott települések száma: 2895 (2011, ~90%) • Vezetékes gázellátásba bekapcsolódott háztartási fogyasztók: 3,32 millió • Éves fogyasztás: 9-10 milliárd m3 (2013: 9,234 milliárd m3) • Napi csúcsfogyasztás: ~75 millió m3(rekord (2005): 89,5 millió m3) • Éves hazai termelés: ~2 milliárd m3 (2013-ban 1,848 milliárd m3) Forrás: Földgázszállító Zrt. honlapja, www.fgsz.hu

20. Gáztárolók Szőreg Forrás: MFGT honlap, www.mfgt.hu

21. Határkeresztező kapacitások

22. Szektoronkénti földgáz fogyasztás (Lakosság) Forrás: EUROSTAT

23. A hazai erőműpark Forrás: MAVIR, A magyar villamosenergia-rendszer adatai 2013

24. A magyar gázpiac evolúciója I. Előzmények • 1973-74 – az első kőolaj válság • 1975 – súlyos hiány az ország külkereskedelmi mérlegében  hitelfelvétel • 1980’ – Magyarország adósság csapdába kerül • 1989 – rendszerváltás  piacgazdaság megteremtése, de súlyos eladósodottság, infláció, keleti piacok megszűnése  a gazdaságba tőkét kell injektálni  privatizáció • 1994 – megkezdődik az energia szektor vállalatainak privatizációja (elosztó társaságok eladása, később MOL privatizációja) Forrás: Veress József: Gazdaságpolitika, egyetemi jegyzet, 2010.

25. A magyar gázpiac evolúciója II. 1994 – Magyar Energia Hivatal létrehozása 1994 – gázszolgáltató társaságok privatizációja  az egyedüli nagykereskedő továbbra is a MOL, az árak hatóságilag szabályozottak  nincs jelentős különbség a piaci szerkezetben EU energiapiaci célkitűzése: piacnyitás, verseny megteremtése Európai Energia Charta + 3 energiapiaci direktíva(1998, 2003, 2009) Liberalizáció célja: a szabadpiac általi előnyök biztosítása • Vertikálisan integrált vállaltok szétválasztása • Piaci verseny feltételeinek megteremtése • Diszkriminációmentes hozzáférés a szállító rendszerhez • Átlátható díjrendszer • Hatékony kapacitás kiosztás

26. A magyar gázpiac evolúciója III. 2004 – a piacnyitás kezdete • fogyasztók feljogosítása a közüzemi szolgáltatásból a szabadpiacra történő kilépésre • Sávosan megvalósítva – 2004-2007-ig, elsőként a nagyfogyasztók, végül a lakosság • Bevezetésre kerülnek a rendszerhasználati díjak • Vertikálisan integrált vállalatok számviteli szétválasztása (unbundling kezdete) 2004-2006: MOL privatizáció gázkereskedelmi és tárolási üzletágának eladása  E.ON Földgáz Trade és E.ON Földgáz Storage + MOL Földgázkereskedő leválasztása 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (GET) a hazai liberalizált gázpiac szabályozásának alapjait fekteti le. Hatályos 2009. 07-től

27. A magyar gázpiac evolúciója III. 2009 – az egyetemes szolgáltatás bevezetése • A fogyasztóknak kötelezően ki kell lépnie a versenypiacra (sávosan megvalósítva 2011-ig) • Egyetemes szolgáltatásra 2011 után kizárólag a 20 m3/h-nál kisebb fogyasztású lakossági fogyasztók jogosultak • ESZ bevezetésével a szolgáltatókra szigorúbb előírások (adatpublikáció, ügyfélszolgálat, védendő fogyasztók, stb.) • ESZ vállatok tevékenységi köre is kibővültgázkereskedelmi engedélyt kaptaklehetőségük nyílt a nagykereskedőn kívüli gázbeszerzésre („EMFESZ sztori”) • ESZ ár: nem hatósági, de szabályozott 2014: Hibrid piaci szerkezet (ESZ + szabadpiac)

28. Egyetemes szolgáltatás • Az RHD díjakat a MEKH (korábban MEH) rendeletben szabályozza • Régiónként eltérő lehet (rendszer üz. ktg./ állapotától függ) • Az elismert fajlagos földgáz árra (gáz molekula költsége) a szolgáltatók tehetnek javaslatot Hivatal hagyja jóvá • Felülvizsgálati lehetőség 3 havonta • Ármoratórium (2010) A lakossági gázár összetevői • Gázdíj (molekula ára, a gáz beszerzésének költsége) • Rendszerhasználati díjak (szállítás, elosztás, tárolás, r. irányítás) • ÁFA (27%)

29. Energia kereskedelem I. Cél: olcsón venni, drágán eladni Energia kereskedelem • Ellátási céllal • Árfolyamnyereség elérése céljából (nem jár szállítással) • Fedezeti (hedge) ügyeltek kötése (adott profitszint biztosítása) Short pozíció Long pozíció Ár Ár Idő Idő

30. Energia kereskedelem II. Kockázatkezelés • Deviza árfolyam kockázat (EUR/HUF változása) • Maradék görbe kockázat (fogyasztói igények pontatlan lefedése miatt) • Ajánlat tartási kockázat (árfolyam változás) • Likviditási kockázat (egy nagy ügylet módosít az árakon) • Pontatlan előrejelzés miatti kockázatok • Credit risk (nem fizet az ügyfél) • Locationspread • Time spread • Szabályozás változása

31. Energia kereskedelem III. Tőzsdeiügylet Over-the-Counter (OTC) ügylet Kereskedési lehetőségek a szabadpiacon • Bilaterális megállapodások • Szervezett piaci (tőzsdei) kereskedelem Klíring Ház Fizetés Fizetés Fizetés Ügylet adatai Eladó Vevő Eladói ajánlat Eladó Vevő Vételi ajánlat Ajánlat Ajánlat Szervezett piac Fizikai szállítás Fizikai szállítás Fizikai szállítás Fizikai szállítás Szállító Szállító

32. Bilaterális ügyletek • Személyesen, brókereken vagy elektronikus „hirdetőtáblán” keresztül • Nem anonim, a partnerek tudják ki van az ügylet másik oldalán • Nem (csak) standardizált termékek • Az ilyen ügyletek adatai nem publikusaknem transzparens, a piaci szereplők informáltsága erősen eltérő lehet • Nincs garancia rendszer a fizikai szállításra/pénzügyi rendezésre • Kisebb piacra lépési korlátok, rugalmas • Az ügyletkötők megállapodnak, hogy: • Mekkora gázmennyiséget? • Mikor? • Mennyiért? • Hol (melyik ponton) szállítanak le?

33. Szervezett piaci (tőzsdei) kereskedelem • Elektronikus platformon keresztüli kereskedés • Standardizált termékek (tetszőleges régiók azonos termékei egyszerre láthatóak) • Kerekedés anonim • Az ügyletek ellenoldalán mindig egy központi szerződő fél áll. A nap végén összesíti az ügyleteket és az aggregát adatokat (szállítási menetrendet) adja le a szállító felé. • A rendszerben megjelenő ajánlatok a tőzsdetagok számára azonos módon jelennek megazonos informáltság • Kereskedés a MGP-re (magyar gázrendszer virtuális kereskedelmi pontja - „közlekedő edények elve”)

34. Szervezett földgázpiac Magyarországon 2013. január 2. óta üzemel gáztőzsde • Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac (CEEGEX Zrt.) • Klíringház: Keler KSZF (központi szerződő fél) • Szállításért felelős: Földgázszállító Zrt. Tulajdonságai: • Transzparens működés (Piaci Szabályzat publikusan elérhető) • Nap végén záró- és elszámolóárakat publikál • Napi szinten információt nyújt az energia termékek árfolyamáról • Sok kereskedő, nagy forgalommegbízható árjelzésindexként szolgálhat • Diszkriminációmentes hozzáférést biztosít a tagok számára • Az ajánlatok egy helyen elérhetőek, egyszerűbb kereskedni • A tőzsdei ügyletek mögött pénzügyi és fizikai garanciarendszer a teljesítésre (kockázat↓) Forrás: CEEGEX honlap, www.ceegex.hu

35. Szervezett földgázpiaci termékek Zsinór szállítású földgáz termékek: Azonnali (spot) termékek - Másnapi (Day-Ahead) (szállítás: D gáznap 06:00-tól D+1 gáznap 06:00-ig) - Szombat, vasárnap és hétvége - Speciális ünnep termék Hosszútávú termékek - front 3 hónap - front 4 negyedév Standardizált termékek, más európai tőzsdén is azonos terméket jelentenek, csupán a leszállítás helye különbözik tőzsdénként! Forrás: CEEGEX honlap, www.ceegex.hu

36. Szervezett fg. piac – adatközlés példa Forrás: CEEGEX honlap, www.ceegex.hu

37. Fogalmak Likviditás Energiapiaci „forgalom” HUB Fizikai vagy virtuális földgáz kereskedelmi csomópont Churnrate Indikátor, amely azt mutatja meg, hogy az egységnyi földgázmennyiség hányszor cserél gazdát egy hub-on a tényleges fizikai leszállítást megelőzően A piaci likviditás jellemzésére használatos. Market maker (piaci árjegyző) Olyan piaci szereplő, akinek szerződésben vállalt kötelessége meghatározott termékre minden nap eladási és vételi ajánlatot beadni  kereskedés ösztönző

38. Külföldi példák Az európai gáztőzsdék indulási időpontjai • 1996 NBP (Anglia) • 2000 ZEE (Belgium) • 2003 TTF (Hollandia) • 2003 PSV (Olaszország) • 2004 PEG (Franciaország) • 2006 BEB (Németország) • 2007 AOC (Spanyolország ) • 2007 Gaspool (Németország) • 2007 NCG (Németország) • 2009 CEGH (Ausztria) • 2013 CEEGEX (Magyarország)

39. Külföldi példák • Forrás: ECONGAS honlap

40. Ausztria Gáz HUB: Baumgarten Tőzsde: Central European GasHub (CEGH) • 2009-től spot, 2010-től határidős, 2012-től intraday piac • Spot piacon több 78 tag, határidős piacon ~20 tag • 2012-ben több mint 46 milliárd m3 kereskedett földgáz • Számos tekintetben hasonló Magyarországhoz (fogyasztás, infrastruk., források) Forrás: CEGH honlap, www.cegh.at

41. További gázpiaci termékek Vezeték kapacitás • A vezetékhasználat „joga”, azaz garancia arra, hogy adott időben, adott helyen a felhasználó a lekötött energiamennyiségnek megfelelő gáz keresztül tudjon szállítani. (ez csak a használati jog, a szállításért külön kell fizetni) • Kiosztása előjegyzés alapján (fix árak), de túljegyzés esetén aukció (Magyarországon) • Hosszútávú/éves/havi/napi kapacitás köthető le • Megkülönböztethető nem megszakítható/megszakítható/bachhaul kapacitás • A felesleges (lekötött de nem kihasznált) kapacitás használati jogával a felhasználók szabadon kereskedhetnek a másodlagos kapacitás kereskedelmi piacon (NFKP) Tárolói kapacitás (rugalmassági termék) • A földgáztároló használatának joga („parkoló hely bérlete” adott gázvolumennek) • A tárolói kapacitások részben aukción kerülnek értékesítésre

42. Földgázpiaci helyzetkép I. • Hibrid piaci szerkezet (szabad piac + ESZ) • ESZ erősen veszteséges

43. Földgázpiaci helyzetkép II. • A hosszú távú gázszerződések néhány nagykereskedő cég kezében  igényeket fedezi  nem alakult ki igazi árverseny • Olaj árak felszökése  gázár emelkedés Olajindexált árképlet Forrás: MEKH honlap

44. Földgázpiaci helyzetkép III. • Több mint 40 földgáz kereskedelmi engedélyes cég Mo.-n • Nehéz hozzájutni (a jelenleg) olcsóbb nyugati gázforrásokhoz • Rezsicsökkentés (10-11-6,5%) • Állami befolyás növekedése • E.On Földgáz Storage  MFGT • E.On Földgáz Trade+MVMP Gáz  MFGK • Főgáz részvények állami megvásárlása • Az országos ellátásbiztonság szignifikáns javulása • Kapacitás/földgáz/tárolói termékek kereskedelme külön platformon

45. Földgázpiaci helyzetkép IV. Forrás: Ságodi Attila (KPMG), ESZK előadás, 2014. január 13., BME Q. épület

46. A hazai földgázpiaci kilátásai • 2015-től megkezdi üzemét a Magyar-SzlovákIntrekonnektor Jelentős forrás bővülés, Mo. már akár az orosz import nélkül is fedezni tudja igényeit ellátásbiztonság további javulása • Magyarországon várhatóan keresztül fog haladni a Déli Áramalt gázvezeték, újabb jelentős forrás biztosítva hazánknak Forrás: http://www.south-stream.info/en/

47. A hazai földgázpiaci kilátásai II. • 2015: elkészül a lengyelországi LNG terminál, döntés a horvátországi LNG terminál megépítéséről • 2015-18: a hosszútávú gázszerződések újratárgyalása Mi várható? • A fogyasztás további csökkenése • Hatékonyság javulás (pl. épület szigetelés, új építésű házak) • Megújulók térnyerése (pl. hőszivattyús rendszerek) • A magas gázárak, alacsony villamosenergia árak mellett a gáztüzelésű erőművek fogyasztása tovább csökken • A hazai termelés enyhe csökkenése • 2030-ig elegendő hazai készletek

48. Energetikai gazdaságtan Energiapiacok, energiakereskedelem II.

49. Árampiac vs.gázpiac Árampiaci kitekintés • Sok hasonlóság, számos különbség • Az árampiac liberalizációja pár évvel korábban lezajlott, sikeresebbnek mondható • Az árampiacon órás termékek, valamint a baseload (zsinór) és peakload (csúcs) termékek is kereskedhetőek • A villamosenergia rendszer egyensúlyban tartása sokkal bonyolultabb, precízebb megoldásokat kíván (50 Hz±0,1Hz) • A villamosenergia tárolása hazánkban még nem megoldott • Negyed órás menetrendfogyasztói igények pontosabb előrejelzése szükséges

50. Történelmi áttekintő 1882 – New York – a világ első közcélú erőműve 1884 – Temesvár villamosítása 1888 – Mátészalka villamosítása (Párizzsal egyidőben) 1893 – Magyar Villamossági Rt. 42,5 Hz-es váltóáram, 3kV-os fő és 105 V-os elosztó fesz. 1894 – Általános Villamossági Rt. 26 Hz váltóáram, 2kV-os 2 fázisú, 2X110V egyenáram a fogy. 1896 – Földalatti – saját villamosenergia ellátással 1892 – DÉDÁSZ – Dél-dunántúli Áramsz. V. (Nagykanizsa gőzmalom) 1894 – Pécs, utána Kecskemét, Gyula, Makó 1900 – Ikervári vízerőmű 1,8 MW, 1896 – 65km-es rendszer (Szombathely, Sopron, Sárvár) Forrás: MAVIR; A rendszerirányítás 60 éves története - kiadvány