Bevezetés a szociálpszichológiába 2009-2010. tavaszi félév Koltói lilla

1. Bevezetés a szociálpszichológiába2009-2010. tavaszi félévKoltóililla

2. Kötelező irodalom Elliot Aronson: A társas lény 1., 2., 3., 4., 6. fejezet Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája 2., 3., 4., 5., 14. fejezet Ajánlott: Elliot Aronson: Történtek hibák

3. Evolúciós gyökerek A fiziológiai, pszichológiai mechanizmusok, sőt a kulturális szokások is az evolúciós folyamat termékei Társas, társadalmi jelenségek, pl.: másokkal való törődés, párválasztási stratégiák hátterében a természetes kiválasztódás áll A genetika csak valószínűsít bizonyos magatartásmintákat

4. Társadalom Valószínűsíti az újszülött túlélését Katalizálja a fejlődést Bevezeti az egyént a kultúra egy sajátos formájába Mintát ad a társadalomban való éléshez

5. Egyén és társadalom Szocializáció: • tágabb értelemben az emberi lény társadalmasítása • szűkebb értelemben valamely közösség speciális normarendszeréhez igazodó egyént egy másik közösség normarendszerére tanítják nevelik

6. Normák • Viselkedéselvárások, szabályozzák az együttműködést • Előíró normák,pl.: Felelj, ha kérdeznek! • Tiltó normák, pl.: Ne lopj! • Íratlan szabálytól a törvényig, kényszerítő erejük eltérő

7. Vonatkozási csoport • Az egyén számára fontos személyek összessége, akiknek az értékrendje érvényesül az egyén értékrendjében, akikkel összehasonlítja teljesítményét, nézeteit • Funkciói (G. Kelley): 1. Normatív: az adott csoport nézeteit fogadja el az egyén saját magára nézve is érvényesnek 2. Összehasonlító: támpontot ad, melyhez a tag mérheti magát

8. Vonatkozási csoport • Általában nem jól körülhatárolt, nem teljesen állandó, nem minden részében egyenrangú • Hatása legtöbbször nem vagy nem teljesen tudatos, mert az értékrendjét az egyén magáénak érzi • Vonzások: fizikai vonzerő, gyakori együttlétekből adódó ismeretség, közelség (intimitás), hasonlóság

9. Csoportnormák • Explicit és implicit (írott és íratlan) szabályok • Tiltó, illetve előíró szabályok, megszegésüket a csoport bünteti • Kialakulásuk lehetséges módjai: 1. vezető határozza meg 2. a csoport előélete határozza meg 3. más helyzetekből emelődnek át a csoportba

10. Énkép, mások megismerése Önmagunkat mások, a környezetünk tükrében látjuk Másokat csak önmagunk által, saját tapasztalatainkból következtetve ismerjük meg Bonyolult, kölcsönös folyamat Személypercepció = személyek észlelése

11. Mások észlelése Rejtett, nem állandó és objektív minőségekre következtetés, nincs objektív mérőeszköz Ritkán objektív a megfigyelő Érdekünk fűződik a torzításhoz – motivációs elfogultság, önbeteljesítő jóslat Helyzet befolyásoló hatása Reagálás is ritkán egyetlen, tiszta érzelmű, egyértelmű Empátiás, differenciáló készség összefügg az észlelési pontossággal Észlelő pillanatnyi állapota, hangulata Észlelés szelektív és következetes

12. Burkolt személyiségelméletek • Feltételezéseink, elvárásaink összessége arról, hogyan szerveződnek az emberi tulajdonságok és jellemvonások: • Személyes tulajdonságok közötti kapcsolatok • Embertípusokról való tudás • Kelly: konstruktumokban észleljük a világot • Személyészlelés: kategorizációs folyamat • Az emberekről alkotott ítéleteinket befolyásolják a személykategóriák

13. A személyészlelés folyamata • Első benyomás: egészlegesség, kategorizálás, tudattalan következtetések, motivációs torzítások • Benyomás szerveződésének modelljei: - összegzési modellek - átlagolási modellek, súlyozott átlagolás - központi és perifériás vonások

14. Benyomások alakítását befolyásoló tényezők Holdudvarhatás Elsőbbségi és újdonsági hatás Háttér és környezet Torzítás negatív irányban Elnéző torzítás Elvárásoknak tulajdonítható egyéb torzítások (események - forgatókönyv) Sztereotipizálás, osztályozás, burkolt személyiségelméletek

15. Sztereotípiák Kategorizációs folyamatok következményei Egy embercsoport bizonyos jellemvonásainak vagy motívumainak általánosítása Előítélet: ellenséges vagy negatív attitűd, mely téves vagy nem teljes információn alapul

16. Sztereotipizálás hatásai A sztereotípiával egybecsengő jellemzőkre jobban figyelünk Kétértelmű információ esetén a sztereotípiának megfelelően ítélünk Meghatározza a másik csoport tagjaival szembeni viselkedést Meghatározza az elvárásainkat a másik csoport tagjaival szemben – önbeteljesítő jóslat

17. Az attitűd Az attitűd olyan kognitív reprezentáció, mely összegzi egy tárggyal kapcsolatos értékítéleteinket, ezáltal irányítja viselkedésünket és szervezi a világ megismerését Az attitűd tárgya lehet: személy, csoport, fizikai tárgy, eszme

18. Az attitűdök forrása • Személyes tapasztalatból: • Nem reprezentatív mintavétel alapján (torzítottak lehetnek) • Jó esetben rugalmasak, folyton alakulnak • Mások által közvetítetten: • Előnye: energia és idő spórolás • Hátránya: még kevésbé biztos a végeredmény

19. Az attitűd összetevői • Affektív, érzelmi Érzéseink az attitűdtárggyal kapcsolatosan • Kognitív Vélekedéseink, hiedelmeink az attitűdtárggyal kapcsolatosan • Viselkedéses Viselkedési szándékaink

20. Az attitűdök és a viselkedés kapcsolata • Nem egyértelmű a kapcsolat az attitűdök és a viselkedés között • A viselkedést leginkább bejósló attitűdök: • A számunkra fontosak • Személyes élményen alapulók • Belső ellentmondásoktól mentesek • A speciálisan az attitűdtárggyal kapcsolatosak • Hozzáférhetők

21. Attitűd és viselkedés 1. LaPiere (1934): kínai házaspárral végigjárta az USA éttermeit, szállodáit (184 étterem és 66 szálloda) kiszolgálták őket 2. levélben kérdezték meg az éttermeket: 92 %-ban nemleges volt a válasz Viselkedésük inkonzisztens volt

22. Az előítélet – egy sajátos attitűd • Az előítélet: csoporttal szembeni attitűd • Kognitív: a sztereotípia, azaz egyes csoportra általában jellemző tulajdonságokat tartalmazó kognitív séma • Affektív: az adott csoporthoz való odafordulás vagy elfordulás mértéke • Viselkedéses: diszkrimináció, mely az adott csoporttal kapcsolatosan megnyilvánuló reakciókban jelenik meg

23. Az előítélet • Önigazolás • Státus és hatalom szükséglete • Előítélet 4 fő oka: • gazdasági/politikai konkurencia • áthelyezett agresszió • személyiség szükségletei • A fennálló társadalmi normákhoz való konformitás

24. Gazdasági és politikai konkurencia Az előítéletes attitűdök élesebbé válnak, amikor feszült a helyzet, szűkösek a források, konfliktusba kerülnek különböző célok Fő kiváltó tényező: verseny és konfliktus

25. Bűnbakelmélet Viszonylag gyenge és ártatlan, nem kedvelt személyt vagy csoportot okolunk azért, ami nem az ő hibájából történt Frusztráció hatására agresszió keletkezik az előítéletes személyben Agresszivitás tárgya a bűnbak Az agresszió módja attól függ, mit engednek meg a domináns csoport normái

26. Az előítéletes személyiség Gyűlöletre való hajlamot egyéni különbségek befolyásolják Adorno: autoritariánus (tekintélyelvű) személyiség, „Az antiszemitizmushoz nem is kell zsidó” Jellemzői: merev gondolkodás, konvencionális értékrendszer, gyengeséget nem viseli el, híve a megtorlásnak, gyanakvó, erős tisztelet mindenféle tekintély iránt, ragaszkodik a fegyelemhez, agresszív azokkal szemben, akik különböznek tőle, negatív tulajdonságok kivetítése másokra Szülői hatás, családi háttér

27. Előítélet és konformitás Egy társadalom szokás vagy törvény révén megteremthet előítéleteket Etnikai, nemzetiségi szegregáció Nőkkel szembeni előítéletek Jogi szabályozás szerepe és hatása Mozaikmódszer – kölcsönös függés, empátia

28. Előítélet csökkentése • Sherif és Sherif (1960): fölérendelt célok • Kontaktuselmélet (Allport, 1954) • Katartikus élmények, mély empirikus tapasztalatok • Átkategorizálás, dekategorizálás, kölcsönös megkülönböztetés • Iskolai programok, direkt oktatás • Mozaik technika (Aronson)

29. Attribúció - oktulajdonítás Mások és saját viselkedésünk jelentéssel, értelemmel való felruházása Legtöbbször intuitív, nem tudatos folyamat Befolyásolja az attribúciót a másik személyiségének, céljainak, vágyainak, a helyzeti és környezeti feltételek ismerete

30. Heider attribúcióelmélete • A laikus ember egy naiv tudós, aki a megfigyelhető viselkedést nem megfigyelhető okokra vezeti vissza • külső (feladat nehézsége, szerencse) és belső (képesség, erőfeszítés) okokra vezeti vissza a viselkedést • Hajlamos a megfigyelő a helyzetből fakadó tényezőket figyelmen kívül hagyni a viselkedés magyarázatakor.

31. Szándéktulajdonítás - Jones-Davis • Szándékosnak tartott cselekvés mögött belső okokat feltételezünk a háttérben • Szándékosság megítélésében fontos, hogy a cselekvő tisztában volt-e a következménnyel • Valószínűsítjük a szándékosságot, ha: - viselkedésnek nemkívánatos a hatása - korábban figyelmeztettünk a következményekre - a következmények súlyosak - a viselkedés normasértő, szokatlan • Okok leszámítolása: ha találunk egy elfogadható okot, a többit már nem vesszük figyelembe

32. Kelley kovariációs (együttváltozás) modellje: • Kovariáció: az észlelőnek több,különböző időpontban és helyszínen tett megfigyelésből van információja • Konfiguráció: egy megfigyelésből való információ áll rendelkezésre • Kovariációs elv: egy hatást akkor tulajdonítunk egy feltételnek, ha a feltétel jelen van, amikor a hatás jelen van, és hiányzik, amikor a hatás hiányzik

33. Kelley kovariációs modellje • A viselkedés lehetséges okai: személy (cselekvő), helyzet, az akció célja/tárgya • Konzisztencia (állandóság): különböző helyzetekben ugyanúgy viselkedik, időben állandó a viselkedés, hasonló helyzetekben más időpontban is így viselkedik • Konszenzus (egyetértés): más emberek hasonló helyzetben ugyanúgy viselkednek • Disztinktivitás (különbözőség): a cselekvés mennyire megkülönböztető jellegű: bizonyos helyzetre, ingerre reagál így, vagy ez egy általános viselkedés

34. Miértnem sikerült Pál vizsgája?

35. Attribúciós tévedés Egy véletlen vagy szituációs megnyilvánulást valamely állandó jellegű, belülről fakadó sajátosság jeleként értelmezzük (alapvető attribúciós hiba) Erős érzelmi beállítódás, viszonyulás következménye Cselekvő-megfigyelő torzítás Konszenzusra vonatkozó információ torzulás (egyetlen eset alapján, hamis konszenzus) Igazságos világ feltételezése Kulturális különbözőségből fakadó Az én szolgálatában álló torzítások (siker, kudarc) A csoport szolgálatában álló torzítások

36. Kognitív disszonancia

37. A kognitív disszonancia elmélete – Leon Festinger Egy feszültségállapot, mely két egymással összeegyeztethetetlen tudattartalom esetén lép fel, az egyikből a másiknak az ellentéte következik Az egymásnak ellentmondó vélekedéseink, vagy az attitűdünkkel összeegyeztethetetlen viselkedés rossz érzést (kognitív disszonanciát) kelt bennük Mentális kényelmetlenség a kis kellemetlenségtől a mélységes szorongásokig Kellemetlenség érzése miatt az emberek motiváltak a disszonancia megszüntetésére, csökkentésére

38. A kognitív disszonancia elmélete megingatta a behaviourista nézeteket is – viselkedésünk gyakran ellentmond a jutalom-büntetés elvének (ha valamit fájdalom árán érünk el, azt is képesek vagyunk szeretni), az elmélet erre is ad magyarázatot Aronson és Mills (1959) kísérlete: csoporthoz csatlakozás – kisebb vagy nagyobb erőfeszítés árán  ha a személy önként vállalja a nehézségeket és kellemetlenségeket annak érdekében, hogy valamely célt elérjen, a cél vonzóbbá válik

39. Festinger és Carlsmith (1959) kísérlete: • a résztvevők hosszadalmas, unalmas feladatokat oldottak meg • 1, illetve 20 dollárt kaptak érte • meg kellett ítélniük utólag, hogy érdekes volt-e a feladat • akik 1 dollárt kaptak, többnyire érdekesnek találták a feladatot • magyarázat: a kis jutalmat kapott személyek disszonanciát éltek át, feszültség csökkentésére megváltoztatták az attitűdjüket

40. A kognitív disszonancia és az információfeldolgozás Ha egy új információ egybecseng meggyőződésünkkel, hasznosnak és megalapozottnak gondoljuk, de ha disszonáns, torznak vagy butaságnak gondoljuk Megerősítő torzítás – az emberek összhang iránti vágyát kiszolgáló szellemi torzulás. Pl: elnökjelöltek vitáját másként értékelik párthovatartozástól függően Előfordul, hogy a nézetünkkel ellentétes információt egyszerűen csak figyelmen kívül hagyjuk Neurológiai bizonyíték: Westen és mtsai MRI vizsgálatokkal azt találták, hogy az emberek logikus gondolkodásért felelős agyterülete a disszonáns információk hatására gyakorlatilag kikapcsol, míg az agy érzelmi területe aktiválódik, amikor a konszonancia helyreáll. A megerősítő torzítás további jellegzetessége, hogy semmiféle bizonyíték nem ingathat meg minket abban, amit hiszünk, még a bizonyíték hiánya sem

41. Disszonancia döntés következményeként Döntés után, pl.: vásárlás, gyakran érzünk disszonanciát, különösen, ha sok időt, erőfeszítést, pénzt igényel Döntés után torzított észlelés: a választott alternatívának csak a pozitív jellemzőit vesszük figyelembe A döntés visszavonhatatlansága növeli a disszonancia csökkentésének tendenciáját Minél nagyobb a döntés ára, minél visszavonhatatlanabbak a következményei, annál nagyobb a disszonancia, annál erősebb a késztetés csökkentésére és a döntés előnyeinek hangsúlyozására.

42. A kognitív disszonancia és az önértékelés A disszonancia kiváltképp kellemetlen, amikor olyasmit teszünk, ami nincs összhangban önmagunkról alkotott véleményünkkel. Főként akkor érezzük pusztítónak a disszonanciát, ha feddhetetlennek tartottuk önmagunkat, és valami törvénybe ütközőt követtünk el  ha a tulajdon értékrendünk sérül, sokkal nagyobb disszonanciát érzünk Ahhoz, hogy fenntartsuk önmagunk kompetens, tisztességes, okos képét, a disszonancia csökkentését szintén segítségül hívhatjuk A szakemberek is hajlamosak arra, hogy ne ismerjék be tévedésüket, és ez annál inkább jellemzőbb, minél híresebbek és magabiztosabbak Alacsony önértékelés és disszonancia: akik alkalmatlannak tartják magukat bizonyos területekre, de ott sikert érnek el, nem repesnek örömükben, hanem pl. a véletlennel magyarázzák sikerüket

43. Elégtelen igazolás Először külső igazolások keresése Ha nincs elégséges külső igazolás, akkor belülről igazolunk, vagyis attitűdjeinket változtatjuk meg A disszonancia akkor a legnagyobb, amikor az énkép veszélyben van, így el kell hitetni magunkkal, hogy a mi álláspontunk helyes

44. Önigazolás Szelídebb formája átmeneti védelmet nyújt hibázáskor, azt védelmezzük, amit tettünk Romboló önigazolás esetén azt védelmezzük, akik vagyunk, vagyis az alapvető énképet igazoljuk, két változata: - Nekem van igazam, te tévedsz. - Mégha tévedek is, annyi baj legyen. Én már csak ilyen vagyok. Megfigyelések és emlékképek is torzulnak

45. Hogyan vehetünk rá egy becsületes embert, hogy elveszítse erkölcsi iránytűjét? Vegyük rá, hogy lépésről lépésre haladjon, a többit megtesziaz önigazolás. (Aronson)

46. Társas befolyásolás Társas serkentés Társas gátlás Társas lazsálás Közömbös járókelők

47. Konformitás • Alkalmazkodást segíti • Normák, szabályok • Káros hatása: hatalomnak való feltétel nélküli engedelmesség • Vizsgálatok: - Sherif autokinetikus hatás - Asch kísérlete

48. Konformitást befolyásoló tényezők Többség vélemény egyhangú-e Elköteleződés Résztvevők személyisége:önértékelés, kulturális, nemi különbségek Csoporttagok

49. Reagálás a befolyásolásra Behódolás: jutalom elnyerése vagy büntetés elkerülése Azonosulás: olyan szeretne lenni, mint a befolyásoló Internalizáció: elfogadjuk és beépítjük saját értékrendszerünkbe a befolyásoló vélekedését

50. Engedelmesség Milgram kísérlete Felelősség a saját cselekedetért Befolyásoló tényező: kísérleti személy – áldozat távolság, kísérletvezető jelenléte Kísérlet egyik változata: 3 fős csoportok – engedtek a nyomásnak 70 %-ban