220 likes | 315 Views
MTA Neveléstudományi Bizottság Pedagógusképzési Albizottság. A bolognai rendszer hatása a mérnöktanár képzésre. Dr. Tóth Péter egyetemi docens, főigazgató Óbudai Egyetem, Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ toth.peter@tmpk.uni-obuda.hu. 2010. június 17. A szakmai tanárképzés és
E N D
MTA Neveléstudományi Bizottság Pedagógusképzési Albizottság A bolognai rendszer hatása a mérnöktanár képzésre Dr. Tóth Péter egyetemi docens, főigazgató Óbudai Egyetem, Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ toth.peter@tmpk.uni-obuda.hu 2010. június 17.
A szakmai tanárképzés és a szakképzés kapcsolatrendszere
A szakképzés helyzete 1. Szerkezet • Szakiskola, szakközépiskola • Szakmai orientációs oktatás (5 szakterület, elmélet – gyakorlat, 9-10. évfolyam) • Szakmai alapozó oktatás (szakközépiskola, 21 szakmacsoport, elmélet – gyakorlat, 11-12. évfolyam) • Szakképzés (21 szakmacsoport; elmélet gyakorlat; TISZK; alapfok – szakiskola, 11-12. évfolyam; középfok – szakközépiskola, érettségi után, 13-. évfolyam; FSZ - felsőoktatás)
A szakképzés helyzete 2. Tantervi szabályozás, vizsgarendszer • Kerettantervek a szakmai alapozó tárgyakhoz • Kétszintű érettségi a szakmai alapozó tárgyakból • Szakmai alapozó oktatás (szakközépiskola, 21 szakmacsoport, elmélet – gyakorlat, 11-12. évfolyam) • Szakképzés (21 szakmacsoport; elmélet - gyakorlat; modulrendszer, kompetenciaalapúság; alapfok – szakiskola, 11-12. évfolyam; középfok – szakközépiskola, érettségi után, 13-. évfolyam; FSZ - felsőoktatás)
A szakképzés helyzete 3. Tanulói létszám alakulása a középfokú oktatásban budapesti adatok, 9. évf. Forrás: KSH
A szakképzés helyzete 3. Tanulói létszám alakulása a középfokú oktatásban budapesti adatok, szakközépiskola, 2008 Forrás: FöKIR
A szakképzés helyzete 3. Tanulói teljesítmények iskolatípus szerinti összevetése PISA vizsgálat, 2003 Forrás: Vári Péter
Javaslat 1. A szakmai tanár a szakmai alapozó oktatásban, a szakképzésben és a felnőttoktatásban oktat. A szakmai tanár képzés fejlesztését előzze meg a szakmai alapozó oktatás és a szakképzés továbbfejlesztése. A szakképzést és a szakmai tanárképzést két, egymással szoros kapcsolatrendszerben lévő rendszerként kell kezelni, az egyikben végrehajtott módosítások éreztetik hatásukat a másikban is.
Javaslat 2. Szakmai tanárok, gyakorlati oktatók (végzettség, szakirány, korfa, stb.) A szakmai tanár képzés fejlesztését előzze meg egy, a szakmai alapozó oktatásra és a szakképzésre kiterjedő átfogó vizsgálat. Tanulók a szakközépiskolában, szakiskolában (a tanulók megváltozott életkori sajátosságai, az általános iskolából hozott tudása, képességei, motivációs szintje, tanulási nehézségei, stb.)
A szakképzés helyzete 4. Tantárgyi tartalmak Példa – gépész terület 1. Szakmai orientáció szakasza (9-10. évfolyam) Tantárgyak: műszaki pályák világa, anyagismeret, műszaki ábrázolás alapjai 2. Szakmacsoportos alapozó oktatás szakasza (11-12. évfolyam) Tantárgyak: mechanika és anyagok, géprajz-gépelemek, alkalmazott számítástechnika (CAD), elektrotechnika, ember és környezet, minőségbiztosítási alapismeretek, gépészeti mérések 2. Szakképzés szakasza (13+. évfolyam) Tantárgyak: 10-15 tantárgyi modul
Javaslat 3. A szakmai tanár saját szakmacsoportjában 10-15 féle tantárgyat is oktathat. Papíron egyszakos, valójában többszakos képzés. A szakmai tanár képzés tantervében erősíteni kell a szakmai tárgyak és a szakmódszertanok kapcsolatát. Át kell tekinteni a szakmódszertan tárgyak körét és tartalmát. A szakmai tanárképzés erős kapcsolata az alapképzés szakmai tárgyaival.
Szakmai tanár képzés - szakmódszertanok Példa – gépész szakirány szakmódszertanai Jelenlegi módszertanok 1. Szakrajz tanításának módszertana 2. Gépelemek tanításának módszertana 3. Anyag- és gyártásismeretek tanításának módszertana Javasolt módszertanok 1. Ábrázoló geometria, szakrajz és számítógépes tervezés tanításának módszertana 2. Gépelemek és gépszerkezetek tanításának módszertana 3. Anyag- és gyártástechnológiák tanításának módszertana 4. Másik szakmacsoport szakmódszertanából választott módszertan
A szakmai tanárképzés és a felsőoktatás kapcsolatrendszere
Mérnöktanár mesterképzés elsőhelyes jelentkezési adatok, levelező képzés, 2010
Mérnöktanár mesterképzés elsőhelyes jelentkezési adatok, nappali képzés, 2010
Műszaki szakoktató elsőhelyes jelentkezési adatok, levelező képzés, 2010
Javaslat 4. Mérnöki fizetés = ~2*mérnöktanári fizetés • A szakmai tanár képzésre jelentkezés ösztönzése. • A tanár pálya jobb társadalmi, erkölcsi és anyagi megbecsülése. • Állami helyek racionalizálása, ösztöndíjak bevezetése. • A tanárképzés ne legyen „tömegképzés” → Intézmények ösztönzése • Kiemelt tanárképzési normatíva A mérnöki pályán BSc diplomával is könnyen el lehet helyezkedni.
Javaslat 5. Belépési feltételek ésszerűsítése. • „Akadálymentesítés”! • Szakoktató képzés → Belépési feltétel: meglévő OKJ szakképzettség → eltörlése • Szakmai tanár képzés → A belépési feltétel legyen: teljesített záróvizsga Adminisztratív akadályok elhárítása.
Javaslat 6. Felkészült mérnök • Minőségi szakmai tanárképzés • Szakmódszertanok megerősítése • Motivációs beszélgetés + alkalmassági vizsga • 3,50 feletti záróvizsga átlageredmény a felvételkor Felkészült tanár
Javaslat 7. Egyelőre a szakmai tanárképzés maradjon továbbra is kétciklusú! 4 féléves mérnöktanári mesterképzés 120 kredit 7 féléves mérnöki alapképzés 210 kredit Pályaorientáció – választható tárgyak 10 kredit
Javaslat 8. Szakképzés korszerűsítése befejeződhet (Javaslat 1.). A vizsgálat eredményei kiértékelésre kerültek (Javaslat 2.). A tapasztalatok felülvizsgálata 2012-ben. Szükség esetén mélyrehatóbb változtatások. Az alapképzésben végzettek száma emelkedik.