Kell –e érzékenyíteni a munkáltatókat?

1. Kell –e érzékenyíteni a munkáltatókat? Csapó Gábor OSGOOD Szolgáltató Az OFA FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban című TÁMOP – 1.4.7 -12/1-2012-0001 Munkáltatói kapcsolattartás szakterületi tanácsadója

2. Mit tapasztaltam eddig • A projektekben sok helyen komoly probléma hogyan vonjanak be munkaadókat érzékenyítő tréningekbe/tevékenységekbe. • Gyakran találkoztak a projektmegvalósítók elutasítással • Egy adott területen gyakran ugyanazokat a munkaadókat a keresték szervezetek, egymástól függetlenül, szolgáltatásaikkal. • Munkaadóknál gyakori kérdés – amire nem feltétlenül kapnak számukra megnyugtató választ -, hogy miért jó ez a számukra

3. Tapasztalataim másik fele • Egyre több cég keresi azokat a lehetőségeket, ahol tapasztalatokhoz és információhoz jutnak a szervezetek által közvetített munkavállalókkal kapcsolatosan. • Azok a munkaadók, akik részt vettek ilyen szolgáltatásban, általában jó tapasztalatokról mesélnek és hasznosnak találták. • Egyre több cégvezető látja, hogy ezen szolgáltatások, miért hasznosak egy vállalkozás/vállalat életében

4. Érzékenyítés • Mit jelent a szervezeteknek, akik a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkoznak? • Mit jelent a cégvezetők, munkaadók számára, mikor először találkoznak leírva ezzel a kifejezéssel? • Vajon ugyanazt értjük alatta mindkét oldalon?

5. Érzékenyítés • Miért kezdtük el anno? • Javult-e a kommunikáció a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek és munkaadók között az érzékenyítés keretében végzett tevékenység következményeként? • Szükség van-e ma is olyan tevékenységre, mint 10 évvel ezelőtt?

6. Érzékenyítés • Vannak-e regionális különbségek a szolgáltatások igénybe vételével kapcsolatban? • Az igénybe vétel különbségei megmutatkoznak-e a nagyvállalatok (multinacionális) és a KKV szektor között? • Példa: Van –e igénybe vételi különbség azok között, akik kötelezettek, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására és azok között, akik nem?

7. Érzékenyítés • Van-e különbség a tekintetben, hogy az érzékenyítés fő terepe, mely munkavállalói csoportra vonatkozik • Megváltozott munkaképességű munkavállalók • Tartós álláskereső munkavállalók • Kisgyermekes anyák • (Bár én inkább a kisgyermekes szülőkről szoktam beszélni) • És mások…

8. Van-e létjogosultsága az érzékenyítésnek • Szerintem van • Miért? • A sokszínűség, ma egyre több szervezetnél válik érdekessé • Miért? • Az okok különbözőek mindenkinél mások • Az érzékenyítő tevékenység a sokszínűség kialakításának egyik fontos pontja

9. A leggyakoribb okok, amiért cégek igénybe vették eddigi munkám során • Hátrányos helyzetű munkavállalók (főleg megváltozott munkaképességű munkavállalók) foglalkoztatása a cégnél • Esélyegyenlőségi politikát akar bevezetni a cégnél • Alapvetően fontos a cég számára a sokszínűség • Vállalta egy Uniós pályázat horizontális szempontjai között

10. Melyek voltak a leggyakoribb elutasító okok • Nincs rá időnk. • Kis cég vagyunk nálunk ennek nincs relevanciája • Már mások is megkerestek ezzel, de minket ez nem érdekel • Nem látom nekem ez milyen haszonnal járhatna (pénzben) • Nem tudjuk nélkülözni egyik kollégánkat sem nélkülözni ebből a célból • Miért kéne minket érzékenyíteni, amúgy is fontos nekünk a kérdés

11. Az érzékenyítés mint név • Szerintem az utolsó kifogás jogos • Nem szerencsés elnevezés, hiszen a partner számára negatív kicsengése lehet • Önmagában szerintem ezt a nevet sokkal nehezebb a haszonérvhez átkötni, úgy, hogy a partner is értse

12. Összefoglalva • Van létjogosultsága az érzékenyítő tevékenységnek • Másképp kellene szerintem nevezni • Jobban ki kell hangsúlyozni azokat a hasznokat, amelyeket a cégek számára ad. • Nem biztos, hogy ugyanazt kell csinálni, mint 10 éve • Ez a tevékenység híd, hogy átadjuk azt a sok ismeretet, amelyek a cégek számára hasznosak.

13. Köszönöm a figyelmet Csapó Gábor OSGOOD Szolgáltató 06 30 433 5559 csapo@osgood.hu