Prófécia-iskola 2005

1. Prófécia-iskola 2005 Az első és utolsó

2. Az első és utolsó „Én vagyok az Alfa és az Omega,a kezdet és a vég, az első és utolsó.” (Jel 22:13).

3. A Vagyok „Én vagyok az Alfa és az Omega, kezdet és vég,ezt mondja az Úr, a ki van és a ki volt és a kieljövendő, a Mindenható... A mely ezt mondja vala: Én vagyok az Alfa és az Omega,az első és utolsó...Ne félj; én vagyok az első és az utolsó.” (Jel 1:8.11.17).

4. Isten, mint első és utolsó „Így szól az Úr, Izráelnek királya és meg-váltója, a seregeknek Ura: Én vagyok az első, én az utolsó, és rajtam kívül nin-csen Isten.”(Ésa 44:6). „Hallgass rám Jákób és Izráel, én elhí-vottam, én vagyok az első és én az utol-só.”(Ésa 48:12).

5. Kihez hasonlítható Isten? „És kihez hasonlítjátok az Istent, és minő ké-pet készíttek Ő róla?... Hát nem tudjátok és nem hallottátok-e, hát nem hirdettetett nék-tek eleitől fogva, hát nem értettétek-e meg a föld fundamentumait?... Kihez hasonlíttok hát engem, hogy hasonló volnék? – szól a Szent. Emeljétek föl a magasba szemeiteket, és lássátok meg, ki teremté azokat? Ő, aki kihozza seregüket szám szerint, mindnyáját nevén szólítja; nagy hatalma és erőssége...

6. Kihez hasonlítható Isten? ... miatt egyetlen híjuk sincsen. Miért mon-dod Jákob, és szólsz ezekként Izrael: Elrejte-tett az én utam az Úrtól, és ügyemmel nem gondol Istenem?! Hát nem tudod-e és nem hallottad-e, hogy örökkévaló Isten az Úr, aki teremté a föld határait? Nem fárad és nem lankad el; végére mehetetlen bölcsessége!” (Ésa 40:18.21.25-28).

7. A per ideje „Hallgassatok reám, ti szigetek, és a né-pek vegyenek új erőt, közelegjenek, majd szóljanak, együtt hadd szálljunk perbe! Ki támasztá fel azt keletről, akit igazság-ban hív az ő lábához? A népeket kezébe adja és királyok felett uralkodóvá teszi, kardjával mint port szórja szét, mint re-pülő polyvát kézíve által! Kergeti őket, békességgel vonul az úton, amelyen...

8. A per ideje ... lábaival nem járt. Ki tette és vitte vég-be ezt? Aki elhívja eleitől fogva a nem-zetségeket: én, az Úr,az első és utolsók-kal is az vagyok én!” (Ésa 41:1-4).

9. Istenek vagytok? „Hogy lássák, megtudják, eszükbe ve-gyék és megértsék mindnyájan, hogy az Úrnak keze művelte ezt, és Izrael Szentje teremtette ezt! Hozzátok ide ügyeteket, szól az Úr, adjátok előerősségeiteket, így szól Jákob királya. Adják elő és jelentsék meg nékünk, amik történni fognak; a-mik először lesznek, jelentsétek meg, hogy eszünkbe vegyük és megtudjuk...

10. Istenek vagytok? ... végüket, vagy a jövendőket tudassátok velünk! Jelentsétek meg, mik lesznek ezután, hogy megtudjuk, hogy ti Istenek vagytok.” (Ésa 41:20-23).

11. Mielőtt meglennének, tudatom „Ki jelenté meg ezt eleitől fogva, hogy megtudnók? Vagy régen, hogy ezt mon-danók: Igaz! De nem jelenté meg, de nem tudatá senki, nem hallá szavatokat senki sem!” (Ésa 41:26).

12. Mielőtt meglennének, tudatom „Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicső-ségemet másnak nem adom, sem dicsé-retemet a bálványoknak. A régiek, íme beteltek, és most újakat hirdetek, mie-lőtt meglennének, tudatomveletek.” (Ésa 42:8-9).

13. Figyelmes hallgatás „Ki ügyel erre közületek, ki hallgatja fi-gyelmesen a jövő érdekében?” (Ésa 42:23, MBT).

14. Figyelmes hallgatás „Ezt mondja az Úr, Izrael királya és megvál-tója, a Seregek Ura: Én vagyok az első és az utolsó, rajtam kívül nincs isten. Kicsoda o-lyan, mint én? Szóljon, mondja meg, sorolja fel, hogy mi történt, amióta hajdan népet al-kottam, és mondják el a jövendőt, ami követ-kezik. Ne rettegjetek, és ne féljetek! Hiszen régóta hirdettem, megmondtam, és ti vagytok a tanúim! Van-e isten rajtam kívül? Nincsen kőszikla, nem tudok róla!” (Ésa 44:6-8, MBT).

15. Círus – az Úr felkentje „Így szól az Úrfelkentjéhez, Círushoz, kinek jobb kezét megfogtam,hogy meg-hódoltassak előtte népeket, és a királyok derekának övét megoldjam, ő előtte megnyissam az ajtókat, és a kapuk be ne zároltassanak... Az én szolgámért, Já-kobért, és elválasztott Izraelemértneve-den hívtalak el, szeretettel szólítálak, no-ha nem ismertél.Én vagyok az Úr...

16. Círus – az Úr felkentje ... és több nincs,rajtam kívül nincs Is-ten! Felöveztelek téged,bár nem ismer-tél. Hogy megtudják napkelettől és nap-nyugattól fogva,hogy nincsen több raj-tam kívül; én vagyok az Úr, és több nin-csen! Ki a világosságot alkotom és a sö-tétséget teremtem, ki békességet szerzekés gonoszt teremtek; én vagyok az Úr, a-ki mindezt cselekszem!” (Ésa 45:1.4-7).

17. Ki mondta meg már régóta? „Nem titkon szóltam a sötétség földének helyén; nem mondtam Jákob magvá-nak: hiába keressetek engem! Én, az Úr, igazságot szólok, és megjelentem, amik igazak. Gyűljetek egybe és jöjjetek elő, közelegjetek mind, akik a népek közül megszabadultatok; nem tudnak semmit, akik bálványuk fáját hordják, és könyö-rögnek oly istenhez, aki meg nem tart!...

18. Ki mondta meg már régóta? ... Jelentsétek meg és hozzátok elő, sőt egyetemben tanácskozzanak: ki mondta meg ezt régtől fogva, és jelenté meg elő-re? Vajon nem én, az Úr? És nincs több Isten nálam, igaz Isten és megtartó nincs kívülem. Térjetek én hozzám, hogy megtartassatok földnek minden határai, mert én vagyok az Isten, és nincsen több!”(Ésa 45:19-22).

19. Kemény szívűek! „Emlékezzetek meg erről, és legyetek erősek, vegyétek eszetekbe, pártütők! Emlékezzetek meg a messze régi dolgok-ról, hogy én vagyok Isten és nincsen több; Isten vagyok, és nincs hozzám ha-sonlatos. Ki megjelentem kezdettől fog-va a véget, és előre azokat, amik még meg nem történtek, mondván: tanácsom megáll, és véghez viszem minden...

20. Kemény szívűek! ... akaratomat; ki elhívom napkeletről a sast, messze földről tanácsom férfiát; nem csak szóltam, ki is viszem, elvége-zem, meg is cselekszem! Hallgassatok reám, kemény szívűek, akik távol vagy-tok az igazságtól. Elhoztam igazságomat, nincs messze, és az én szabadításom nem késik, Sionban lesz szabadításom, és Izráelen dicsőségem.” (Ésa 46:8-13).

21. A próféták hozzánk szólnak „A hajdani próféták kevésbé szóltak ah-hoz az időhöz, amelyben éltek, inkább azokhoz az időkhöz szóltak, amelyekben mi élünk, hogy így a prófécia még erő-sebb legyen előttünk. ‘Mindezek pedig példaképpen estek rajtuk; megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett’ (1Kor 10:11).” (Selected Messages, 3. kötet, 338-339. oldal).