Immunitástan

1. Immunitástan Forró Tünde forrot@se-etk.hu

2. Történeti áttekintés Edward Jenner (1749 – 1823) A fejőnők védettek a fertőzéssel szemben az immunitás átvihető (tehén himlő emberbe)

3. Louis Pasteur (1822–1895) lépfene és a veszettség elleni első vakcina

4. Pasteur eredeti módszerének tökéletesített változatát dolgozta ki Hőgyes Endre (1847-1906) Veszettség elleni védőoltás (Aujeszky után, 1914) Veszettség-oltóanyag készítése a budapesti Pasteur Intézetben (Than László rajza, 1901)

5. Fodor József (1843-1901) A vér fiziológiás körülmények között antibakteriális tulajdonsággal bír.

6. Az immunológia fogalma, feladat • Az immunológia a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokkal foglalkozik. • latin „immunitas”  mentesség, védettség • Kezdetben a fertőzések elleni védettséget értették rajta . • Ennél szélesebb körű : alapfunkciója, hogy különbséget tud tenni saját és nem-saját struktúrák között, és azokra eltérő módon reagál  felismerő , információkat továbbító és effektor( végrehajtó, pusztító) funkciókat ellátó rendszer. • Immunfolyamatok által védi a szervezet állandóságát és azonosságát : • - mikroorganizmusokkal • - a külvilágból behatoló • - szervezetben képződött minden olyan anyaggal, makromolekulával szemben, • melyet a szervezet nem sajátjának (idegennek) tekint.  antigének

7. Antigének • Mindazokat a struktúrákat (sejteket, molekulákat), amelyeket az immunrendszer felismer. • egyed alkotórészeitől kimutathatóan eltér. • Nem-sajátként immunválaszt és toleranciát vált ki

8. Antigének jellemzőik: • Fejlett és ép immunrendszerrel bíró szervezetben specifikus immunválaszt indítanak el. • Eredményeiként ellenanyagok képződnek, melyekkel kötődni képesek • Felépítése: • Az immunválaszt kiváltó képességhez a teljes antigénre (hordozóra és a antigén determinánsokra – haptén, epitóp – )szükség van. • Antigén felületén általában több epitóp helyezkedik el, számuk arányosan nő az antigén méretével.

9. Ellenanyagok - immunglobulinok Az antigén hatására termelődő, és a vérsavóban ill. más testnedvekben található specifikus fehérjék, immunglobulinok. • Jellemzőik: • B-sejtekből - Plazmasejtek termelik nagy számban, • antigéneket felismerik  effektor seejteket aktiválják • elképzelhetetlen sokféle antigén  különféle ellenanyagtípusok (Ig)

10. Immunglobulin-molekula általános szerkezete: • Négy polipeptid lánc alkotja • könnyű lánc (L-lánc) • nehéz lánc (H-lánc) • láncokon belül S-S hidak • Antigénfelismerés

11. Az emberi Ig-ok osztályok: • IgG (gamma globulin) • az összes immunglobluin 70-75%-a • antibakteriális anyag, antitoxikus • átjut az emberi placentán az anyai szervezetből a magzatba • megtalálható különböző testnedvekben • leginkább az antigén ismételt bejutása során termelődik (másodlagos immunválasz) • - elősegíti a fagocitózist: • - szétválik alosztályokra

12. IgA • szekrétumok (pl. könny, nyák, kolosztrum, bélnedv, stb.) fő ellenanyaga  • nagy szerepe van a fertőzési kapuk védelmében. • két alosztálya van • IgM • Az összes Ig 3-10% • rendszerint az első antitest, amely az immunválasz során termelődik • 10 antigénkötő hellyel rendelkezik • igen aktív ellenanyag • IgD • Jelentősége kevéssé ismert • szabályozó szerepe lehet a B-sejtek felszínén • IgE • Vérsavóban kis mennyiségben található • paraziták elleni védekezés • allergiás reakciókban

13. Immunrendszer működése Az evolúció során a fertőző ágensek leküzdésére kétféle immunrendszer fejlődött ki: veleszületett (vagy természetes) és a szerzett (vagy adaptív) • Veleszületett ősibb  minden többsejtű élőlényben kimutatható • Szerzett, kb. 400 millió évvel ezelőtt  porcos, csontos halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök Sokáig azt gondolták, hogy a veleszületett szerepe „csupán” annyi, hogy gyors, de nem tökéletes védelmet nyújt a mikróbák ellen. Ma már tudjuk, hogy alapvető szerepe van abban, hogy az antigénekre mely effektor mechanizmussal válaszoljon. A két immunrendszer között alapvető különbségek vannak, de működésük szorosan összekapcsolódik!

14. Az immunrendszer sejtjei • Az immunológiai reakciókért a limfatikus rendszer sejtjei, szervei felelősek • Vérben és a nyirokrendszerben találhatók nagy számban • Nem tömörülnek egyetlen szervbe  szétszórtan a szervezet minden szövetében megtalálhatók • Az emberi vér sejtes elemeinek megoszlása

15. Elsődleges nyirokszerv • Csontvelői őssejtekből fejlődőnek • Pozitív és negatív szelekción esnek át • Másodlagos nyirokszerv • csak azok, melyek membránján idegen (nem-saját) struktúra felismerésre alkalmas antigénreceptor került kifejezésre. • Mindegyik csak egy antigén felismerésre képes receptort hordoz • Az idegen struktúra csak ezzel lép kölcsönhatásba • Limfociták osztódása és differenciálódása indul meg (klonális szelekció klonális osztódás  defferenciálódás) • Effektor (végrehajtó) sejtek mellett, hosszú életű memóriasejtek Klónszelekció elve

16. Az immunrendszer sejtjeinek kialakulása • embrionális élet során, minden vérsejt a szikzacskóban képződik  máj és a lép vérszigeteiben • Születés után  csontvelőben

17. A vér alakos elemeinek képződése

18. Monociták/makrofágok • Monocita előtag elhagyja a csontvelőt  vérbe jut, erek falán keresztül a szövetekbe  makrofágokká érik. • Meghatározó szerepük van a természetes és az adaptív immunrendszer kialakításában • Fő funkció: idegen anyag bekebelezése • Fagocitálja az elpusztult sejteket, fertőző ágenseket. • Felületükön megkötött idegen anyagokat az antigénszenzitív sejtekhez szállítja. • Helyez kötötten és szabadon fordulnak elő. • Helyhez között: máj Kupffer-sejtjei, kötőszövet hisztocitái • Szabadon áramolnak a nyirokban és a savós hártyákon

19. A makrofágok A patogéneket (antigén) a makrofág bekebelezi. A bomlástermék exocitózis útján kerül ki sejtből.

20. Extracelluláris kórokozók elleni védekezésben jelentősek a specifikus ellenanyagok, melyek a komplement- és fagocitarendszer aktiválásával elősegítik a kórokozók eliminálását. Fagocitózis - Szilárd anyagok bekebelezését fagocitózisnak nevezzük. (oldott anyagokért, pinocitózisnak) - leukociták és makrofágok vesznek részt a folyamatban • Folyamata: • A kapcsolat kialakulása • Bekebelezés (membrántól megszabadul) • Intracelluláris emésztés folyamata: • A bekebelezett baktérium vagy egyéb részecske egy membránnal körülvett hólyagba kerül  fagoszóma • Liziszóma enzimjei aktiválódnak és lebontják vagy megemésztik a fagocitált részecskéket.

21. Granulociták • Gyulladásos sejteknek is nevezik, mert elsősorban akut gyulladásos folyamatokban • Természetes immunitás • Makrofágokhoz hasonlóan, szerepük az elhalt szövetek, mikróbák eltakarítása • Polimorf magvú neurofil granulocita: tapadóképességekkel rendelkeznek, vándorlásuk irányított, baktericid anyagot tartalmaznak • Bazofil granulociták: anafilaxiás folyamatokban játszanak szerepet • Eozinofil granulocita: specifikus fagocita funkcióval rendelkeznek, főleg immunkomplexeket tudnak bekebelezni.

22. Hízósejtek • Keringésben nincsenek jelen • Különböző szövetekbe vándorolnak • Elszórtan a test minden tájékán • Allergiás reakciók, fő effektor sejtjei • Gyulladás!! • Mukóza jellegű sejtek • Kötőszöveti hízósejtek

23. Iimfoid szervek és szövetek Nyirokrendszer tokkal körülvett szervekből  limfoid szövetből és nyirokerekből áll

24. Elsődleges nyirokszerv: Csontvelő: • Vörös : születés után a vér alakos elemeinek képződési helye • (Sárga: normális esetben inaktív  stressz hatására vérképző szigetek képződhetnek benne. • Őssejtekből  vér összes alakos eleme

25. Limfociták • Jellemzőik: • immunológiai memóriát csak a ők tudnak biztosítani • fehérvérsejtek 20-50%-át teszi ki • naponta, nagy számban, kezdetben nem rendelkeznek antigénkötő receptorral • ha nem találkozik antigénnek, napok alatt elpusztul. • Amelyik találkozik  differenciálódik effektor sejtekké és memóriasejtekké • Központi nyirokszervben válnak immunkompetens sejtté. • Receptor mellett membránstruktúrák (legfontosabb az immunglobulin-családba tartozók) • Immunválasz során betöltött szerepük és a sejtfelszíni struktúrák alapján: • B-sejtek • T-sejtek • Természetes ölősejteket (natural killer – NK-sejtek)

26. Limfociták körforgalma

27. B-sejtek sorsa: • B-limfociták a csontvelőben „születnek” érett sejtként jutnak a keringésbe. • Onnan a perifériás nyirokszerven keresztül vándorolnak, • ha nem találkoznak antigénnel  elpusztulnak. • ha találkoznak aktiválódnak  • Egy részük ellenanyag-termelő plazmasejt • Másik részük memóriasejt • Plazmasejtté differenciálódó sejtek a nyirokcsomó velőállományába, gyomor-bél, légzőrendszer  egy ideig nagy mennyiségű (aktiválásukhoz szükséges) ellenanyagot  elpusztulnak • Memóriasejtek: hosszú ideig cirkulálnak a szervezetben  vér és nyirokrendszerben

28. T-sejtek sorsa: • Szintén a csontvelőben „születnek” • De még az éretté válásuk előtt kikerülnek onnan  véráram útján  tímusz • Csecsemőmirigyben tanulják meg a saját struktúrák felismerését  érett T-sejtként hagyják el az elsődleges nyirokszervet. • Nem termelnek ellenanyagot!!! • Másodlagos nyirokszervekben – lép, nyirokcsomókban képződnek és raktározódnak. • Baktérium- vagy vírusfertőzött sejtek után kutatnak  megtámadják az idegen vagy kóros sejteket. • Típusai: - citotoxikus T-sejtek - T-helper sejtek - Szupresszor T-sejtek

29. Természetes ölő sejtek (NK-sejtek) • Jellemzőik: • - Ezek is a csontvelői limfotikus őssejtből erednek • nincs antigénkötő receptoruk enélkül is képesek felismerni az elpuszítandó célsejtet! • Ezeket a limfocitákat, null-sejteknek is nevezik. • A természetes immunitás fontos elemei, nagy valószínűséggel szerepet játszanak a tumorok elleni védekezésben

30. Csecsemőmirigy (Tímusz) • Két lebenyből álló szerv a szegycsont mögött • Mérete a kor előrehaladtával csökken • Egész területén elszórtan  csontvelőből származó sejtek, perifériáról bevándorló makrofágok • Limfociták, melyek T-sejtek „szeretnének lenni”  fejlődés különböző stádiumában lehetnek, még nincs antigén-kötő receptoruk  a kéregállományból a velőállományba vándorlásuk során „tanulnak” pl. a makrofágoktól

31. Másodlagos nyirokszerv • Az érett, de antigénnel még nem találkozott limfociták a perifériás nyirokszervekbe jutnak • Fő feladatuk: a testidegen anyagoknak a szervezetből való kiszűrése!! • Másodlagos nyirokszervekben és nyirokszövetekben ismerik fel az antigénkötő receptorral rendelkező limfociták a nem-saját struktúrákat  itt zajlik le az immunválasz afferens és centrális fázisa Nyirokcsomók: • Nyirokerek mentén, elszórtan testszerte • Bizonyos testtájékokon csoportokban • A szerkezetében jól elkülönülnek a B- és T-sejtes területek. Részei: Kéregállomány, kéreg alatti állomány, velőállomány A kéregállományban főként B-sejtek és makrofágok  elsődleges tüszők  antigén bejutásra méretük megnő kialakul a másodlagos tüsző (itt zajlik a B-sejtek plazmasejtté és memóriasejtté alakulása • kb. 6óránként  az antigénnel nem aktivált sejteket maguk előtt tolják kialakítva a köpenyzónát. • Köpeny alatti rész a T-sejtes zóna

32. Lép • Csak a vérkeringéssel van kapcsolatban, a nyirokrendszerrel nem • Ezért a vérben keringő antigének kiszűrése a szerepe! • (Mukózalimfoid rendszere (MALT) • Legtöbb kórokozó behatolási kapuja az emésztő-, légző-, urogenitális rendszer nyálkahártyája  ennek védelmét szolgálja • Nyálkahártyával borított felületekben • T-, B- sejtek és makrofágok találhatók a „zsebeiben” • Jelentősége: ellenanyag-termelő sejtek száma meghaladja a lépben, nyirokcsomóban, a csontvelőben együttesen fellelhető hasonló funkciójú sejtek számát!)

33. A fertőző ágens leküzdése, a védekezés mechanizmusai A szervezetbe bejutó antigének először a természetes immunrendszer elemeivel találkoznak • Már a behatolás kapujában védi a szervezetet (bőr- és nyálkahártya, tápcsatorna, légutak, stb.) • Veleszületett • jellegzetessége: károsító hatásra azonnal reagál • Más egyedbe nem vihető át • Nem antigénspecifikus • Nincs immunológiai memória • Működésében szerepet játszó sejtek: : monociták/makrofágok, granulociták, NK-sejtek • feladata: • azonnal létrejövő védekező immunreakciók kialakítása és az adaptív immunrendszer sejtjeinek aktiválása.

34. Bőr, nyálkahártya: • Különlegesen specializálódott sejtekkel tökéletes védőernyő (Ez vonatkozik a gyomor-bél traktus, a légzőszervek és az urogenitális szervek testen belül lévő felületeire is) • Normális állapotukban képesek a mikróbák behatolásának ellenállni. • jelentős a hám épsége, a normál mikroflóra jelenléte, normál savas pH, • Bőr felületén elszarusodott sejtek, vastag védőréteget képeznek. • Egy részük mirigyként működve váladékot bocsát ki vagy bőrképződményeket növeszt (haj, köröm). Az egyén védelmét szolgálják, más-más céllal. • Faggyúval kiválasztott zsírsavakbaktericid hatása

35. Emésztőnedvek: • minden, ami a szervezetbe kerül, lebontják.gyomorsósav • Gyors anyagcsere: táplálék anyagai, amik a szervezet építőelemei lesznek Légutak: • Oxigén és szén-dioxid cseréje • Mechanikus szűrő (távol tartja a nagyobb szemcséket) Urogenitális szervek: • Állandó vizeletáramlás és különlegesen felépített hám • Hüvely normál laktobaktérium-flórája (savanyú pH) • könny lizozim tartalma • orr-garatüreg mukózus váladéka

36. Ha sikerül az átjutás  a behatoló mikroorganizmus igen hatékony védelmi rendszerrel találja szemben magát! Immunspecifikus védelemmel! • Humorális és celluláris immunitás • Pl. bakteriális fertőzések leküzdésében mindkettőnek szerepe van. • Amennyiben átjutott a kórokozó, • - intracellulárisan (sejten belüli) - extracellulárisan szaporodik • Intracelluláris kórokozók ellen  celluláris immunválasz • Extracelluláris kórokozók ellen  specifikus ellenanyagok • A védekezésbe a teljes testet behálózó nyirokszervek sejtjei játszanak a fő szerepet.

37. Immunválasz • 1. Antigén felismerés: • Antigén bejutva a szervezetbe makrofágokkal találkozik, T- és B-limfocitákkal kerül kapcsolatba. • - antigénreceptorok révén • A makrofágokantigént fagocitálják és részben lebontják • antigén determináns csoportjai a makrofágokhoz kötődve együttesen lépnek kapcsolatba a limfocitákkal • - B-limfociták képesek magára az antigénre reagálni, a T-limfociták csak akkor, ha az antigén olyan sejten található, amely az egyed saját azonosítóját viseli • A felismerő sejtek indítják meg az immunválasznak azt a szakaszát, amikor az effektor és a memóriasejtek megjelennek

38. 2. Immunválasz centrális szakasza • Effektor sejtek és a specifikus ellenanyag keletkezést elősegítő- és gátló sejtek aktiválódnak • 3. Effektor szakasz • - Antigének specifikus ellenanyagokkal, effektorsejtekkel való kapcsolódása további nem spec. folyamatokat indít meg  elősegítik az antigén eliminálódását.

39. Celluláris immunválasz • Immunválasznak az a formája, melyben a végrehajtó funkció a T—limfocitákhoz és makrofágokhoz kötött  sejtközvetített immunitás • Folyamata: • A felismerő T-sejtek antigén hatására T-effektor és T-memóriasejtekké differenciálódnak. • Az effektor sejtek specifikus ölő T- sejtjei felismerik a fertőzött saját sejteket (célsejteket) • közvetlen kapcsolatba lépnek velük • elpusztítják őket. • Az aktivált T-limfocitákból  limfokinek szabadulnak fel és vonzák a makrofágokata környezetükbe.  hatásukra, segítik az antigén eliminálódását.

40. Humorális immunválasz • B-limfociták antigén hatásra plazmasejtekké és memóriasejtekké differenciálódnak • Plazmasejtek termelik az ellenanyagokat (antitesteket) • Folyamata: • Antigén először a makrofággal találkozik feldolgozza az antigént, saját felszínére juttatja. Itt felismeri a segítő T-sejt  B-sejteket aktivál, melyek osztódáson, differenciálódáson mennek át. • A humorális immunválasz a szervezet számára kedvezőek, ha immunitás keletkezik a fertőző betegség ellen • Vagy kedvezőtlen,  immunkárosodás

41. Primer ellenanyagválasz • Az antigén első alkalommal ellene termelődött antigén kb. 5-10 nap múlva mutatható ki. • Mennyisége fokozatosan növekszik • Maximumot a 15-20 nap alatt éri el,  fokozatosan csökken, majd 80-100 nap alatt eltűnik.

42. Szekunder ellenanyagválasz • Ha megfelelő idő múlva ugyanazt az antigént bejuttatjuk, az ellenanyagszint gyorsan, ugrásszerűen emelkedik • Nagyobb maximum, hosszabb ideig perzisztál

43. Komplementrendszer • -a vérben és különböző testnedvekben inaktív állapotban vannak jelen • Fontos effektor-funkciót lát el • Kb. 15-nél is több különböző fehérjéből álló rendszer. • Szérumfehérjék 5%-át alkotják. • Nem immunglobulinok, mennyiségük immunizálás során nem növekszik. • Az antigén-antitest kapcsolódásakor meghatározott sorrendben aktiválódnak a faktorok  két különböző úton: • Klasszikus • Alternatív • Komplementrendszer legfontosabb funkciója az immunfolyamatok segítése! • Bizonyos faktorainak aktiválásakor  • sejt lízist indítják meg • gyulladást serkentik • vagy gyulladást gátol

44. Gyulladás Akut vagy krónikus lefolyású fiziológiás folyamat, mely szöveti sérülés, trauma vagy fertőzés után jön létre. Célja a keletkezett szöveti ártalom elszigetelése, a fertőző kórokozó elpusztítása és a létrejött szövetkárosodások helyreállítása, a szervezet integritásának megőrzés. • Megvédi a szervezetet • Izolálja a károsodott területet • Mobilizálja az effektor sejteket a károsodott területre • Elősegíti a gyógyulást (healing) DE.. • A szervezetet nagyobb károsodás érheti, mint amit a kiváltó ágens jelenthetett számára • Pl. allergiák • számos autoimmun betegség

45. Szervezet védekezése a különböző kórokozókkal szemben • Ember és a környezetében élő patogének között, bizonyos egyensúly alakult ki. • Immunrendszer megtanult védekezni a kórokozók ellen • A patogének is tanultak belőle  • Ezért ez az egyensúly viszonylag labilis, elsősorban a patogének változékonysága és az ember általi beavatkozások – gyógyszerek, védőoltások – miatt. • Az egyensúly felborulása sok esetben a fertőzött egyed pusztulásával jár (halálozások a kórokozók által), ritkábban egy patogéntől való végleges megszabadulás (pl. fekete himlő) • Korunkban olyan teher nehezedik immunrendszerünkre, ami az ember léte alatt eddig soha! (nagyvárosok, betegségek pillanatok alatt terjednek – repülőgépek, stb.) • Egyre több kórokozótörzs vált gyógyszerrezisztenssé

46. Az immunrendszer alapvető feladata a szervezet védelme a kórokozó baktériumok, vírusok, gombák és paraziták ellen. • A fejlődő országok jelenleg is legnagyobb haláloka a fertőző betegségek • Védőoltások és gyógyszerek egyre szélesebbkörű alkalmazása jelentősen csökkenti a halálesetek számát, viszont egyre több olyan patogéntörzsek alakulnak ki, melyek a gyógyszereknek ellenállnak. Pl. M. tuberculosis • Kórokozó leggyakrabban a sérült bőrfelületen és nyálkahártyákon jut be a szervezetbe. • Az esetek többségében a természetes immunitás eredményeként, helyi reakciók szinte észrevétlenül eliminálódnak. • Ha azonban az első védelmi vonalon túljutottak a patogének, akkor az adaptív immunrendszer aktiválódik: a kórokozók eliminációja mellett, immunológiai memória is kialakul. • A szervezetbe jutott fertőző mikróba tehát aktiválja a szervezet védelmi rendszerét  az azonnal aktiválódó természetes immunrendszer, valamint a később kialakuló adatpív immunitás elemei egyaránt szükségesek! • Különböző típusú kórokozók, más-más jellegű immunválaszt indukálnak

47. A sejtek közötti térben és a sejten belül élő és szaporodó kórokozók ellen kialakult védekezési mechanizmusok • Extracelluláris patogének ellen  humorális faktorok (ellenanyag molekulák, komplementrendszer); • Mukózával fedett testfelületek  IgA ellenanyagok • Intracelluláris patogének leküzdésében főként a különböző pusztító sejtek (NK-sejte, makrofág) • E reakciókkal együtt a kórokozó a gazdasejttel együtt esik az immunreakciók áldozatául

48. Immunválasz kialakulása extracelluláris baktériumok ellen • Sejtek közötti térben képesek szaporodni • Staphylococcusok, Str., E. Coli, Neisseriák, anaerob Clostridiumok, stb • Kétféleképpen okozhatnak betegséget: - gyulladási folyamatokat indukálnak, toxint termelnek (endo-, exotoxint) • Természetes immunválasz: • Leghatékonyabb • Fagocitózis de számos baktérium kijátssza! pl. Pneumococcus • Ezért hatékony módszer erre a komplement rendszer  baktériumok lízise • Adaptív immunválasz: • Fajlagos védelmet a szervezetbe jutás után 1-2 héttel a termelődött antitestek biztosítják. • Regionális nyirokcsomókban, ill,. Légutakban  nyirokszövetekben kialakuló immunválasz eredményeként keletkező plazmasejtek termelik nagyszámban. • Humorális immunválaszban részt vevő T-sejtek vesznek még részt • Menekülési mechanizmus: • - Elimináció mechanizmus elkerülését szolgálja pl. olyan fehérje – Bordatella pertussis – esetében a felső légutak csillószőreihez „ragasztás”  így fokozva a patogén fertőzőképességét

49. Immunválasz kialakulása intracelluláris baktériumok ellen • A sejt endo- és a lizoszómáiban telepednek meg, ezért nem könnyű pl. a Mycobacterium tuberculosis vagy a leprát okozó Mycobacterium leprae eliminálása a szervezetből. • Természetes immunválasz • A védelmet itt is a fagocitasejtek aktiválódása kezdi meg • Mivel nagymértékben ellenállnak a sejtbontás ellen  NK-sejtek is • Mindaddig végzik „munkájukat” amíg az adaptív immunválasz ki nem alakul. • Adaptív immunválasz • Fő védelem a celluláris (sejtközvetített) immunitás • T-sejtek citotoxikus aktivitása, felszabaduló limfokinek, makrofágok. • Menekülési mechanizmusaik: • Fagocitasejtek tevékenységének ellenállnak • (Pl. Mycobacterium tuberculosis  fagolizoszóma képződésének gátlásával éri el • Mycobacterium leprae fenoltermészetű glikolipidje)

50. Immunválasz kialakulása vírusok ellen • csak a gazdasejten belül képesek szaprodni • (egyesek látens állapotban hosszú ideig megbújnak a gazdaszervezetben) • Aspecifikus védelem fontos képviselője az interferon! vírussal fertőzött sejtekben termelődik • Nem vírus, hanem gazdasejt – specifikus • A virion felszínéhez kapcsolódva megakadályozzák a sejthez való kötődést, a sejtbe való bejutást és ezáltal magát a szaporodást. • Ilyen hatású az IgG, IgM Iga ellenanyag • Intracellulárisan szaporodóak, ezért celluláris immunitás • Menekülési mechanizmusok: • Genetikai állományukkal beépülnek a genomba • Immunválasz gátlására is törekszenek • Interferon szintézisének gátlására sok vírus képes (EBV, influenzavírus, HIV) • Komplement-rendszer aktiválását is gátolják