Az illúzió használata az építészetben

1. Az illúzió használata az építészetben

2. Mi az illúzió? Bevezetés • Az építészet számos eszközt használ ahhoz, hogy elérje céljait. • Jelen előadás az egyik ilyen eszközre koncentrál: az illúzióra • Megismerjük az illúziót és annak különböző jótékony hatásait

3. Mi az illúzió? Mi az illúzió? • Az érzékcsalódás olyan formája, amikor egy valódi külvilágból jövő ingert lelki állapotunk hatására tévesen értelmezünk. • Az emberek „fejében” akkor keletkezik illúzió, amikor a tükrözött tárgy nem azonos az agyi tükörképpel. • Ahhoz, hogy megértsük mi az illúzió, meg kell értenünk, hogy miből áll az illúzió: • Tapasztalás - a stimuláció fogadása érzékszerveinken keresztül • Megismerés - komplex folyamat, amely a tapasztalatainkon alapuló adatokat rendszerezi • Érzékelés - gondolatok és/vagy érzések, amelyek azonosítják az élményt.

4. Mi az illúzió? Néhány példa • Amikor az összetekeredett kerti slagot kígyónak látjuk • A megfigyelő azt észleli, mintha egy igazi kígyót látna

5. Mi az illúzió? Az észlelés • Az illúzió alapja a valóság torz, hamis tükrözése. • Az agy az észlelésre vonatkozóan különböző rendező elvet használ, ezek közül kiemelendő: • Gestalt elmélet (alaklélektan): lehetővé tette az észlelés bizonyos törvényszerűségeinek a felismerését • Mozgásészlelés, mélységészlelés • Perceptuális tanulás: a világról alkotott képünket befolyásolja a tapasztalat • A fent felsoroltakat összefoglalóan észlelési szokásoknak nevezzük.

6. Mi az illúzió? Észlelési szokások • Elfogadott és szokványos módja annak, ahogy tapasztalatainkat értelmezzük • Az észlelési szokások „megszűrik” a világról alkotott képünket, és ezért ez kevesebb információt tartalmaz, mint az összes rendelkezésre álló információ • A világról kialakított kép, amely részleges információn alapul néha hamis lehet.

7. Mi az illúzió? Illúzió kontra Valóság • IIllúzió esetében az ingert tévesen értelmezzük • A vizuális észlelés gyakran túlsúlyban van a többi észleléshez képest • Amikor egy hasbeszélőt nézünk, úgy látjuk, mintha egy bábú beszélne Mahoney és a hasbeszélő Paul Winchell

8. Jelenségek Számos jelenség tekinthető illúziónak: • optikai csalódások • varázslat • bűvészmutatványok • Pantomim (bábjáték) • elrejtés vagy átváltoztatás • szimuláció • ábrázolás

9. Az illúzió jelensége Szimuláció Miért használjuk a szimulációt? • Azért, hogy a dolgok valódi mivolta elől kitérjünk • Azért, hogy különválasszunk/ kiemeljünk valamilyen szempontot (pl. centrifugálás) • Azért, hogy egy lehetséges távoli tapasztaláshoz hozzáférjünk A szimulálás a dolgok pl. helyek, folyamatok újra alkotása, pl. Centrifugális G-erő sszimuláció

10. Az illúzió jelensége Ábrázolás • Valós dolgok és események megjelenítése • A fénykép lett a valós dolgok megjelenítésének elfogadott módja • A filmek meggyőzően és hitelesen jelenítenek meg valódi tapasztalatokat

11. Az illúzió jelensége Az illúzió jótékony hatásai Az illúzió számos esetben lehet hasznos: • Álcaként • Tapasztalat megjelenítése gazdasági eszközként • Az információ szelektív információ megjelenítése Álca Gazdasági eszköz Szelektív információ

12. Illúzió az építészetben • Illúzió: az építészetben bevett gyakorlat integráns része • “Mindenfajta építészet az emberi gondolkodásra hat , nem csupán a fizikai létünket szolgálja.” - John Ruskin

13. IIllúzió az építészetben A méret illúziója / Arányok befolyásolása • A vizuális illúzió használata befolyásolja, hogy a szemlélődő hogyan érzékeli valamely épület méretét és arányait. Celsus Könyvtára (Ii.sz.135 )

14. Illúzió az építészetben Súlytalanság illúziója / Finomság a függőleges vonalvezetésben A Hagia Sophia hatalmas dómja nagyszerű példája annak a technikának, amely a súlytalanság illúzióját képes kelteni. A gótikus stílusban épült Coutances Katedrálisa függőleges vonalvezetést hangsúlyozza. Photo: Eric Pouhier, 2005

15. A tájkép utánzása / Optikai illúzió Illúzió az építészetben A ‘shakkei’ vagy a tájkép utánzása technikát hagyományos japán kertek kialakításához használták A parkettán és járólapon megjelenített mintát ábrázoló optikai illúziók átalakítják a sima járófelületről alkotott kétdimenziós képünket.

16. Illúzió az építészetben Trompe-l’oeil • Trompe-l’oeil (a szem trükkje) típusú festmény az illúzió legnyilvánvalóbb használatát mutatja be az építészetben. • Arra használják, hogy a tár illúzióját keltse, különböző típusú építőanyagokat utánozzon és egyben élményt nyújtson. Andrea Mantegna. Ceiling of the Camera degli Sposi, Ducal Palace, Mantua, Italy. 1474.

17. Illúzió az építészetben Richard Haas – Falfestő művész A kortárs „trompe l’oeil” (szem trükkje) technikát alkalmazó művészt, Richard Haas-t tartják korunk legnagyobb falfestő művészének Prince St. Project1975 előtt Prince St. Project1975 után

18. Illúzió az építészetben A környezet utánzása A környezet utánzásának számos alkalmazási területe van: • állatkertek • tudományos központok • vidámparkok • szállodák • Beltéri sípályák Síelés Dubaiban: a világ legnagyobb beltéri sípályája

19. Kapcsolatunk a természettel • Az építészet közvetítő szerepe mindig kiemelkedő volt az emberek és a természet között • Az építészet kiindulópontként szerepel az emberiség spirituális, intellektuális és művészi kifejezésében. • Az építészetet akkor alkalmazzuk, amikor olyan megoldásokat kívánunk nyújtani, amelyek segítenek megteremteni a föld és az azt benépesítő emberek közötti szimbolikus kapcsolatot.

20. Kapcsolatunk a természettel A természet meghatározása A számunkra gyakorlati szempontból fontos meghatározás a következőket foglalja magában: • A természet: növényzet és állatvilág • Házi állatok • Parkok, kertek, szobanövények

21. Kapcsolatunk a természettel Biophilia és Öko pszichológia • A „biophilia” ( az élet és élő dolgok szeretete) systems’) hipotézise azt sugallja, hogy ösztönös kapcsolat létezik az emberek és egyéb élő szervezetek között. • Az Öko pszichológia a„biophilia” hipotézisére épülve azon alapszik, hogy az emberi gondolkodás nyitott arra, hogy gyorsan befogadja a természet világát, és megnyugodjon általa.

22. Kapcsolatunk a természettel A természet közelségére szükségünk van • A szabadban töltött idő segíti az embert abban, hogy ellensúlyozza az ember természettől való elszigeteltségét. • Amikor be vagyunk zárva valahová, nem tudjuk kielégíteni a természet iránti vágyakozásunkat. • Egészségügyi intézményekben tartózkodók szükségük van a természettel kapcsolatos élményekre.

23. Kapcsolatunk a természettel Az ellazulás reakciója A természet közelség élménye előidézhet egy olyan ellazulási reakciót, amelyet a következők jellemeznek: • Az anyagcsere szintje csökken • A szívverés lelassul és az izmok elernyednek • A lélegzés lelassul • A vérnyomás csökken • A nitrogén monoxude - angolul Nitric Oxide) szintjét növeli (nagy szerepe van izom fiziológiában

24. A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben • Roger Ulrich professzor kutatásai számszerűsítik, hogy milyen egészségügyi hatásai vannak annak, ha a természetet szemléljük. • Azon páciensek, akiknek a szobájukban természetet ábrázoló képek voltak, sokkal hamarabb meggyógyultak, mint azok,akiknek nem voltak hasonló képek a szobájukban.

25. A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben 2004-ben végzettTudományos kutatás Egy széleskörű tudományos kutatásban Ulrich professzor és kollégái számos olyan stratégiát ír le, amelyek javíthatják az egészségügyben dolgozók és a páciensek közérzetét. „…Vizsgálatok következetesen azt mutatják, hogy a természet szemlélésének közérzetjavító és stressz-csökkentő hatása van, és ez pozitív érzelmi és pszichológiai változásokban jelenik meg.”

26. A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben Páciens központú mozgalom • Az építészet által létrehozott terek adják azt a színteret, ahol az élet legkiemelkedőbb egészségügyi eseményei zajlanak • A páciens központú mozgalom a páciensek egészségügyi ellátását a kényelem és a szükségletek kielégítése köré rendezi. • A páciens központú mozgalom elméletét és irányelveit a Planetree Modell szabályozza.

27. A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben A Planetree Modell • A Planetree egy non-profit szervezet, amely kórházakkal és egészségügyi központokkal együttműködve segíti kialakítani a páciens- központú gyógyító környezetet. • A Planetree Modell megszólítja a betegeket, a személyzetet, a családgondozás intézményeit, valamint azt a fajta építészeti tervezést, amely elősegíti az egészség megőrzését és a gyógyulást. • Az egészségügyi létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy azok megfelelő környezetet biztosítsanak a páciensek méltóságának és emberi mivoltának megőrzéséhez.

28. A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben Sentara Williamsburg Kórház A Sentara Williamsburg Kórház Hospital egy 139 ágyas létesítmény, amelyet a Nemzeti Plantree Szövetség támogatásával jött létre. A való égbolt illúziója segíti a páciensek ellazulását az MRI vizsgálatok alatt.

29. A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben A természet illúziójának jótékony hatásai • Csökken a páciensek gyógyulási ideje • Csökken a gyógyszerek használata A Sky Factory Égi Álmennyezete ellazítja a pácienseket és ilyen állapotban kevesebb fájdalmat éreznek, valamint a gyógyulás is gyorsabb. Ezáltal hamarabb elhagyják az egészségügyi intézményt, melynek köszönhetően mind a személyi kiadások, mind a gyógyítás költségei csökkennek.” Nancy Jipp, sebészeti beavatkozásokat felügyelő igazgató,Mississippi Valley Surgery Center, Davenport, IA

30. A valós ég illúziója az egészségügyben • A kutatások alapján úgy véljük, hogy az égbolt a legkedvezőbb környezeti hatással bír: • egybefüggő • összetett • titokzatos • felfogható Az ég a legnagyobb egyetemes és mindenki számára elérhető természeti élmény.

31. A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben Miért használjuk az égbolt illúzióját? • Ha beépítünk egy Égi Mennyezetet egy olyan környezetbe, ahol az emberek ágyhoz kötöttek, természetes alternatívát adunk nekik a megszokott sima mennyezettel szemben, és ez egyben eltereli a figyelmüket betegségükről, problémáikról. • Az Égi Mennyezet nemcsak az ágyhoz kötöttek számára bizonyul hasznosnak, hanem a létesítményben dolgozó személyzetnek, és a látogatóknak is. • Az Égi Mennyeztek egészségügyi létesítményekben történő beépítésének végső célja az, hogy előidézze a mély ellazulás, és a szabadság- érzet pszichológiai és fiziológiai reakcióit.

32. A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben Az ábrázolás hitelessége • A természet megjelenítését és utánzását mindig úgy kell érzékelnünk, mintha eredeti lenne. • Az ibolyakék égbolt egy teljesen más élményt vált ki, mint egy sárgás-kék égbolt. Egyszerűen jobban érezzük magunkat egy magas légnyomású, alacsony páratartalmú közegben. Az ibolyakék égbolt különböző árnyalatai jó közérzetet váltanak ki.

33. A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben Felhők A színeket befolyásolják : • A légköri viszonyok • A nap állása • napszak • Az árnyékok összetettsége

34. A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben Felhő formák • Szinte minden felhő és annak transzformációja meghatározott sorrend szerint jelenik meg • A felhők a világon mindenütt ugyan olyan formában jelennek meg.

35. A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben Megfelelő perspektíva I. • A megfelelő perspektíva fontos tényező • A teljesen egyenes kép nagyon különbözik egy ferde képtől. • Egy „üres” kék ég sohasem egyöntetűen kép, hanem különböző árnyalatok tarkítják.

36. Az égbolt illúziója az egészségügyben Megfelelő Perspektíva II. • Az eget ábrázoló képen az ég legmagasabb pontja (zenit) éppen a szemlélődő feje felett helyezkedik el. • Az égbolt a szemlélődő lábához képest 50° zár be a horizonttal.

37. Az égbolt illúziója az egészségügyben Nem hivatalos kísérlet-első szakasz • Egy 5 cm x 15 cmnagyságú égi panel egy 2,4 m magas mennyezeten installálásra kerül • A képen az égbolt legmagasabb pontja rosszul helyezkedik el, a szemlélődő lába felett található • A szemlélődők visszajelzése alapján ez az élmény kellemes volt.

38. Az égbolt illúziója az egészségügyben Nemhivatalos kísérlet-második szakasz • A képen az égbolt legmagasabb pontjának módon történő elhelyezésével (a szemlélődő feje felett helyezkedik el) az élmény sokkal jobb volt. • A szemlélődő visszajelzése alapján nagyobb volt a térbeli és mélységbeli észlelés, a valóságérzet .

39. Az égbolt illúziója az egészségügyben Egyéb szempontok I. • Egy széles spektrumú lencse által létrehozott görbület éberebbé teszi a gondolkodást és élesebbé teszi a látást, és ezáltal a szemlélődőt érzékeli, hogy képet és nem az égboltot látja. • Egy visszatükröződő felület használta élesebbé teszi a látást és éberebbé teszi a gondolkodást, és rádöbbenti a szemlélődőt arra, hogy van egy lapos felület, amely a mennyezetben helyezkedik el, és ezáltal a mélység illúziójával ellentétesen hat. • A hagyományos fénycsővilágítás vagy az izzólámpa általi világítás teljesen más információt közvetít, mint a 6500Kelvinerejű „nappali fény”

40. Az égbolt illúziója az egészségügyben Egyéb szempontok II. • 6500 Kelvin erősségű teljes spektrumú fénycsövet alkalmazzák többek között az évszakváltozás okozta hangulati zavarok, például téli depresszió kezelésére • A Sky Factory azért ezt a megvilágítást alkalmazza, mert az agy nem tud különbséget tenni a mesterséges fény és a valós nappali fény között • Ezen felül a LED fényforrások és a T5 fénycsövek egyformán és egyenletesen világítják meg a kép és a környezet színeit

41. Az égbolt illúziója az egészségügyben Egyéb szempontok III. • A Sky Factory szabadalmazott távtartói szintén az illúzió létrejöttét segítik elő • A távtartók olyan alumínium keretek, melyek a szabványos mennyezetrácsot egy olyan elemmé varázsolják, melyet az agy az észlelési szokások révén egy valódi tetőablaknak érzékel • Az észlelési folyamat tehát félrevezeti az agyat, mely úgy érzékeli, hogy a mennyezetrács mögött a valós ég van.

42. Az égbolt illúziója az egészségügyben Egyéb szempontok • Az eget ábrázoló kép mérete, elhelyezése • Periferikus látás kontra frontális látás • Tartórács használata, hogy a tér illúzióját növelje

43. Az égbolt illúziója az egészségügyben Következtetések I. Vajon egy valósághű égbolt többet csal ki a szemlélődőből, mint csupán az ellazulás élményét?

44. Az égbolt illúziója az egészségügyben Következtetések II. Hogyan lehetséges, hogy egy illúzió a szemlélődőt valóban összeköti a természettel?

45. Az égbolt illúziója az egészségügyben Következtetések III. Azon egészségügyi létesítmények, melyek a természet kifinomult illúzióját hasznosítják, bátor, költséghatékony és eltökélt lépést tesznek abba az irányba, hogy létrehozzanak egy olyan színteret, ahol holisztikus és sikeresebb gyógyítást tudnak végezni.

46. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Szervánszky Zoltán Virtual Sky KFT Tel: 06 70 423 8219 E-mail: zoltans@theskyfactory.hu www.theskyfactory.hu