6. Istenérvek

1. 6. Istenérvek

2. Az óra szerkezete • Teizmus • Létezés • Ontológiai érv • Kozmológiai érv • Teleológiai érv • Kreácionizmus, Intelligens Tervezés

3. A probléma • Van-e Isten? • Létezik-e a mindenható, mindentudó, jóságos Teremtő, akinek létünket köszönhetjük, és aki bíráskodik felettünk halálunk után? • Ha létezik Isten, akkor lehet, hogy az emberi létezésnek célja van, és talán még az örök életben is reménykedhetünk. • Ha Isten nem létezik, akkor életünknek csak mi magunk adhatunk bármiféle értelmet, kívülről az nem várható, a halál pedig valószínűleg nem csak időleges.

4. Illusztráció: Pascal tétje

5. Illusztráció: Pascal tétje • A cél előre látható nyereségünket maximalizálni és előre látható veszteségünket minimalizálni. • Praktikus megközelítés: érdemes hinnünk Isten létezésében. hit valóság

6. A Teizmus tulajdonság-tulajdonítása Az Istenre és a világra egyaránt alkalmazott terminusok: • Analogikusak? Pl.: atya, pásztor, forrás • Különböző jelentésűek? Pl.: Isten mindent „tud”. ↔ „Tudjuk” a tananyagot. (tapasztalat, társas hatás szerepe) • Azonos jelentésűek? Pl.: Isten mindet „tud”. ↔ „Tudjuk” testünk helyzetét. (azonnali tudás)

7. A Teizmus Istenének tulajdonságai • Mindenhatóság Ha Isten tud olyan követ teremteni, amit senki sem tud felemelni, akkor Isten fel tudja emelni? • Mindentudás Isten tudja minden jövőbeni szabad cselekedetünket. De ha szabadok vagyunk, nem áll módunkban máshogy cselekedni? • Örökkévalóság Létezik Isten számára előtte, közben, utána? Isten örök az időben, vagy az időtől függetlenül (azon kívül) létezik? • Jóságosság Isten valamilyen tőle független normák alapján jó, vagy tőle származik a „jó”?

8. A Rossz problémája Probléma a Teizmus Isten-fogalmával: • A világban létezik rossz. • Egy mindentudó Isten tudná, hogy létezik. • Egy mindenható Isten meg tudná akadályozni. • Egy páratlanul jóságos Isten pedig nem akarná, hogy létezzen.  Hogyan egyeztethetők össze Isten tulajdonságai a rossz tagadhatatlan jelenlétével?

9. Létezés • Ez a palack tele van. Ez a palack műanyag. Ez a palack átlátszó. • Ez a palack létezik. • Elfoglal egy konkrét téridő-beli helyet. Mi a helyzet az absztrakt objektumokkal? • Valóságos. (vagyis nem-képzeletbeli, nem-mitikus stb.) Mikor mondhatjuk valamire, hogy nem-létező? Mielőtt létezne, nem tulajdoníthatunk neki semmit, még a nem-létezést sem. • A létezés gondolata nem tesz hozzá az alany gondolatához. „Alany állítása önmagában az összes tulajdonságával.”(Kant) „Létezik legalább egy valami ami azonos az alannyal.” (Frege)

10. Istenérvek Érvek, amelyek bizonyos premisszákból Isten létezésére következtetnek. • A Priori Ontológiai érv • A Posteriori Kozmológiai érv, Teleológia érv

11. Anzelm ontológia istenérve

12. Anzelm ontológia istenérve „Azt mondja a balgatag az ő szívében: Nincsen Isten!” (Zsolt. XIV,1) Ám bizonyos, hogy a balgatag hallja, amit mondok, ha ezt mondom: „a jó, amelynél nagyobbat elgondolni nem lehetséges”. Mármost valamiképpen érti, amit hall, és amit ért valamiképpen, az az értelmében van benne, még ha nem létezőnek érti is. […] A balgatag tehát meg lett győzve afelől, hogy jelen van az értelmében valami, ami olyannyira jó, hogy nála nagyobb jót elgondolni nem lehetséges; mert amit hall a balgatag, azt megérti, amit pedig megért, az az értelmében van. De az, aminél nagyobbat elgondolni nem lehetséges, lehetetlen, hogy csak az értelemben legyen. Ha ugyanis az, aminél nem lehetséges nagyobbat elgondolni, csak az értelemben van, akkor hiába ő az, aminél nagyobbat elgondolni nem lehetséges, mégis lehetséges elgondolni nagyobbat nála: ti. azt, ami olyan, mint ő, de ráadásul ténylegesen létezik. Kétségtelen tehát, hogy az, aminél nagyobbat elgondolni nem lehetséges, az értelemben is jelen van, és ténylegesen is létezik.” (Anzelm, Proslogion, 2.fej.)

13. Plantinga rekonstrukciója • Létezik Isten az értelemben, de nem a valóságban. • A valóságban való létezés nagyobb, mint pusztán az értelemben való létezés. • Elképzelhető egy olyan lény, aki rendelkezik Isten minden tulajdonságával plusz létezik a valóságban. • Az a lény, aki rendelkezik Isten minden tulajdonságával plusz létezik a valóságban, nagyobb mint Isten. • Elképzelhető olyan lény, aki nagyobb, mint Isten. • Hamis az, hogy Istennél nagyobb lény elképzelhető. • Ennélfogva hamis, hogy Isten létezik az értelemben, de nem létezik a valóságban. • Isten létezik az értelemben. • Ennélfogva Isten létezik a valóságban.

14. Az Ontológiai érv ellen • Képtelen következmények Minden nehézség nélkül el tudunk képzelni egy tökéletes szigetet. Ebből azonban nem következik, hogy ez a tökéletes sziget valóságosan is létezik valahol. • A létezés nem tulajdonság Az ontológiai érv Isten ugyanolyan tulajdonságának tekinti a létezést, mint a mindentudást, vagy a mindenhatóságot. A létezés azonban feltétel, amelynek előzetesen teljesülnie kell ahhoz, hogy valaminek egyáltalán tulajdonságai lehessenek. • A fogalom és a jelölt összekeverése A balgatag elméjében a „jó, amelynél nagyobbat elgondolni nem lehetséges” fogalma van jelen, nem maga a tárgy, amire a fogalom vonatkozik – nem Isten létezik az elmében, hanem Isten fogalma.

15. Kozmológiai érv

16. Kozmológiai érv Miért létezik a világegyetem? A világegyetem különböző állapotai nem szükségszerűen olyanok, amilyenek. • Fenntartó ok A világegyetem minden egyes állapotát okozza egy folyamatosan jelen lévő fenntartó ok. • Első ok A világegyetem jelenlegi állapota hozzá vezető okok és okozatok sorozatának eredménye. Az, hogy létezett első ok, ésszerűbb feltételezés, mint a végtelen regresszus, vagy az, hogy a világegyetem egyszer csak létrejött a semmiből.

17. A Kozmológiai érv rekonstrukciója • Ami létezik, vagy szükségszerűen létezik, vagy megfelelő okok okozataként – okozatlan ok nem létezik. • Létezik a világegyetem. • A világegyetem különböző állapotai nem szükségszerűen olyanok, amilyenek. • [Első ok] A világegyetem állapotait azt megelőző állapotai okozzák, azokat pedig még korábbi állapotok, végül: (a) végtelen regresszus – nem magyarázat (b) egy semmiből létrejövő állapot – ellentmond (1)-nek (c) egy szükségszerűen létező első ok 4b. [Fenntartó ok] A világegyetem minden állapotát egy szükségszerűen létező ok okozza.

18. A Kozmológiai érv ellen • Önellentmondás Az érveléshez hozzátartozik, hogy okozatlan ok nem lehetséges, meg az is, hogy mégiscsak van egy okozatlan ok. • Nem bizonyító erejű Miért nem magyarázat a végtelen regresszus? Nincsen legkisebb/legnagyobb szám. Ha a végtelen sor lehetséges, miért ne terjedhetne az okok és okozatok sora visszafelé, a múlt végtelenjébe? • Korlátozott konklúzió Az érvelésből csak az a konklúzió vonható le, hogy az első ok rendkívül nagy hatóerejű volt, hiszen képes volt mozgásba lendíteni az okok és okozatok láncolatát. De semmiféle bizonyítékkal nem szolgál egy mindentudó és páratlanul jóságos Isten létezése mellett.

19. Teleológiai érv

20. Teleológiai érv Ha körülnézünk a világegyetemben, nem tudjuk nem észrevenni, mennyire alkalmas minden dolog arra a funkcióra, amelyet a természetben betölt. Az ember által – konkrét célok megvalósítása érdekében – készített tárgyak szintén alkalmasak azokra a funkciókra amiket betöltenek. A természet tárgyainak létezését ugyanúgy a célirányos tervezés magyarázza legjobban, mint a mesterséges tárgyakét. A rendkívül komplex természeti tárgyak megszerkesztőjének olyan hatalmasnak és okosnak kellett lennie, hogy ésszerű feltételeznünk: Isten tette.

21. A Teleológiai érv rekonstrukciója • A mesterséges tárgyak alkalmasak arra a funkcióra, amelyet betöltenek. • Funkciót betöltő tárgyak legjobb magyarázatai a célirányos tervezésre hivatkozó magyarázatok. • A természeti tárgyak alkalmasak arra a funkcióra, amelyet betöltenek. • A természeti tárgyak legjobb magyarázatai a célirányos tervezésre hivatkozó magyarázatok. • Minél bonyolultabb egy funkciót betöltő tárgy, tervezőjének annál több mindenre kellett képesnek lennie. • A természeti tárgyak végtelen bonyolultságúak. • A természeti tárgyak tervezője mindenható.

22. A Teleológiai érv ellen • Az analógia gyengesége „Az emberi szem olyan mint egy óra.” (William Paley) Miben is áll a hasonlóság? A funkció betöltésében. A Newton fejére hulló almának az a funkciója, hogy megszülessen a gravitáció elmélete? – Funkció és kauzális szerep keverése. • Nem az egyedül lehetséges magyarázat Az evolúció, a természetes kiválasztódás általi fejlődés, pontosan azt magyarázza meg, hogy az állatok és növények miért olyan tökéletesen alkalmasak „funkcióik” betöltésére. • Korlátozott konklúzió Nem támasztja alá a monoteizmust. A tervező nem mindenható volt (tervezési hibák). A rossz jelenléte ellentmond annak, hogy a tervező a Teizmus Istene.

23. Kreácionizmus és Intelligens Tervezés

24. Kreácionizmus és Intelligens Tervezés • Kreácionizmus: Enyhébb: Isten a teremtés aktusa során szabad akaratából teremtette a világot, és kész bármikor közbeavatkozni.Radikálisabb: A bibliai Genezis története szó szerint beszéli el a világ teremtését. • Intelligens Tervezés: Olyan irányzat, amely a világ keletkezésének naturalista (evolúció-alapú) magyarázatát kritizálva a teleológiai érv segítségével a Kreácionizmus mellett érvel. • A kettő együtt egy olyan „csomag” amely a naturalista magyarázatokkal egyenlő elbírálásért harcol, tipikusan a hivatalos iskolai tananyagba kerülésért.

25. Az Intelligens Tervezés érvei 1. • Az evolúció csak elmélet, nem tény. Ha más elméletet is éppúgy alátámasztanak a rendelkezésre álló adatok, akkor az a másik elmélet is ugyanúgy tanítandó. • A természetes szelekció tautológia. A legfittebb éli túl. De ki a legfittebb? Aki túléli. • Funkcionális folyamatok létrejöttének véletlen mutációk segítségével gyakorlatilag nulla az esélye. Evolúció: a genetikai mutációk véletlenszerűek. Analógia: egy majom az írógép előtt véletlenszerűen üti le a billentyűket; sokmilliárd év alatt sem fog megszületni Shakespeare egyik szonettje. • A fosszíliákban a folytonosság helyett ugrások. Nem találunk „köztes lépéseket” a leletek között.

26. Az Intelligens Tervezés érvei 2. • A természetes komplexitás-növekedés ellentmond a termodinamika második főtételének. Zárt rendszer entrópiája (a rendezettlenség) növekszik: az energia elhasználódik és hőként szétsugárzódik. De az evolúció elmélete által megfogalmazott komplexitás-növekedés ennek ellentmond. • Az evolúciót alátámasztó bizonyítékok hamisak, az azt cáfolókat eltussolják. Piltdown: ember koponya, majom álkapocs. Nebraska: disznófog. Ugyanakkor: texasi Glen Rose-nál ember és dinoszaurusz nyomok ugyanabban a kőzetben. • Az élőlények komplexitása redukálhatatlan komplexitás. Az egész összehangoltan működő részekből áll, amelyekből ha csak egyet is eltávolítúnk, az egész nem működik tovább.

27. Konklúzió • Isten létezését célzó igazolási kísérletek nem konklúzívak. • De: egy kijelentés igazolása nem meggyőző ≠ a kijelentés hamis! • Képességeink korlátozottak. • „[A hit] oly valami, melyet semmiféle gondolkodás nem tud megérteni, mert a hit éppen ott kezdődik, ahol a gondolkodás megszűnik.” (Kierkegaard)