Mennyit ér egy cég?

1. Mennyit ér egy cég? A cégértékelési módszerek elméleti háttere és gyakorlati alkalmazása

2. Cégértékelési módszerek • Szorzószámos cégértékelés • Saját tőke alapú cégértékelés • Gazdasági hozzáadott értékalapú cégértékelés • Diszkontált cash-flow alapú cégértékelés

3. Szorzószámos cégértékelés • EBITDA alapú • határokon átnyúló tranzakciók –> számviteli beszámolók eltérősége • alapja: üzemi eredmény + amortizáció • szorzószám: a tőzsdei cégek adásvétele során realizált szorzó -> iparáganként

4. Iparági szorzószámok

5. Szorzószámos cégértékelés – EBITDA alapú Hátránya: • nem veszi figyelembe a pénzügyi eredményt (kamatok, kamatjellegű tételek, árfolyam-különbözetek); • nem veszi figyelembe a rendkívüli eredményt (beszámolóban rendkívüli bevételként és ráfordításként szereplő tételek); • cégérték nem minden esetben a valóságot fejezi ki; • mikro- és kisvállalkozások esetén korrekciós tételek szükségesek.

6. Szorzószámos cégértékelés – EBITDA alapú

7. Szorzószámos cégértékelés – adózott eredmény alapú II. Adózott eredmény alapú • ténylegesen realizált adózott eredményből indul ki; • alapja: adózott eredmény -> ami felhasználható osztalékfizetésre vagy saját tőke növelésére mérleg szerinti eredményként • szorzószám: használhatóak a tőzsdén jegyzett cégek értékesítése során elért szorzószámok

8. Szorzószámos cégértékelés – adózott eredmény alapú Hátrányai: • az adózott eredmény nem mindig tükrözi a cég tényleges eredményét -> „adóoptimalizálás” • tulajdonosváltozás, személyesen közreműködő tag változása esetén az adózott eredmény mértéke is változhat.

9. Szorzószámos cégértékelés – adózott eredmény alapú

10. Saját tőke alapú cégértékelés • Kiindulási alap: Társaság mérlege. • Azt vizsgálja mekkora a cégben lévő eszközök, források piaci értéke és a kettő különbözete a saját tőke értéke, vagyis a cégérték. • Saját tőke: jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék és mérleg szerinti eredmény összege. • Lényegében azt mutatja, ha a cég befejezné a tevékenységét, akkor eszközeinek és forrásainak „értékesítése” során mekkora jövedelemhez jutnának a tulajdonosok.

11. Saját tőke alapú cégértékelés Előnyei: • olyan tételek is számításba kerülhetnek, amelyek nem szerepelnek a társaság könyveiben (good-will, szellemi termékek, kapcsolati tőke, szerződés állomány, stb.); • nem valós piaci értéken szereplő tételek piaci értéken kerülnek számításra (szellemi termékek, vagyoni értékű jogok, stb.); • befektetett eszközök esetén a számviteli törvény alapján elszámolt értékcsökkenés korrigálható a tényleges értékcsökkenéssel.

12. Saját tőke alapú cégértékelés Hátrányai: • nem minden esetben lehetséges a piaci érték pontos meghatározása; • ingatlan tulajdonnal rendelkező társaság cégértékelése esetén ingatlan értékbecslés is szükséges lehet; • devizás tételek értékelése -> nagyarányú árfolyammozgás, valamint jelentős összegű devizás tételek esetén kockázat.

13. Gazdasági hozzáadott értékalapú elemzés Alapelve: Nem elegendő haszon realizálása egy társaságban, hanem a haszon mértékének meg kell haladnia a kockázatmentes pénzügyi befektetéssel (bankkamat, állampapír kamat, stb.) elérhető hozam mértékét -> Befektető kockázatot vállal a cégbe történő befektetéssel, ezért a módszertan szerint: cégérték = ténylegesen elért hozam – kockázatmentes pénzügyi befektetéssel elérhető hozam.

14. Gazdasági hozzáadott értékalapú elemzés

15. Gazdasági hozzáadott értékalapú elemzés Előnyei: • tényleges piaci hozamokból indul ki (pl. jegybanki alapkamat, általában elérhető banki kamat, stb.) • ténylegesen realizált adózott eredményt veszi figyelembe <-> „adóoptimalizálás”.

16. Gazdasági hozzáadott értékalapú elemzés Hátrányai: • csak nyereséges cégek esetén alkalmazható, mivel veszteséges cégek esetén a cégérték negatív lenne • adózott eredmény nem minden esetben tükrözi a társaság tényleges eredményét.

17. Diszkontált cash-flow alapú cégértékelés (DCF módszer) • Alapelve: a vállalkozás értéke mindaz a jövedelem (készpénzben), amit a vállalkozás az üzleti tevékenységével hosszú távon, teljes élettartama során realizálni képes. • A DCF módszer szerint tehát a vállalkozás értéke a jövőbeli várható pénzáramlások, illetve ezek kockázatát is kifejező rátával diszkontált értéke. • Diszkontráta elfogadott mértéke 15% vagy 30% -> függ a cég múltjától (mennyire stabil), illetve az üzletág piaci tendenciáitól.

18. Diszkontált cash-flow alapú cégértékelés (DCF módszer)

19. Diszkontált cash-flow alapú cégértékelés (DCF módszer) Előnyei: • a leginkább elfogadott cégértékelési módszer; • a múlt adataira épül és a tényadatok tendenciái alapján meghatározott növekedési ütemmel számol; • az évek előrehaladásával csökkenő hozamok.

20. Diszkontált cash-flow alapú cégértékelés (DCF módszer) Hátránya: • jövőre valószínűsít hozamokat -> vagy alul teljesülnek vagy felül

21. Mennyit ér a cég? • Különböző módszerek alapján más-más cégértékek számszerűsíthetőek; • Bizonyos módszerek alapján történt cégértékek ki is zárhatóak az értékelés során; • Átlagolás.

22. Mennyit ér az üzletrész? Mitől függ? • szavazati jogok aránya többségi vagy sem? • részt vesz a cég működtetésében vagy csak tulajdonos? • ki viszi tovább a céget? • stb.

23. Mikor helyes a cégérték meghatározás? • Minden értéknövelő, értékcsökkentő tényező figyelembe vételre kerül. • Aktuális gazdálkodási adatok számba vétele is szükséges, nemcsak a lezárt üzleti évek.

24. Mi szükséges a jó cégértékeléshez? • Jogi dokumentumok – cégkivonat, társasági szerződés • Gazdálkodási dokumentumok - éves beszámolók (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet); - analitikák (befektetett eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek, stb.); - éves üzleti tervek. • Egyéb információk (beszámolóban nem szereplő tételek, egyes beszámolóban szereplő tételek tartalma, szerződésállomány, vevőkapcsolatok, stb.).

25. Köszönöm a figyelmet! Ferik Edit jogi szakokleveles közgazda Adótanácsadó ferik.edit@proferre.hu www.proferre.hu