A közéleti ismeretek forrása és mértéke

1. A közéleti ismeretek forrása és mértéke Honnan és mennyit tudnak a megkérdezett hallgatók? - Hunyadi Bulcsú -

2. Kérdésfelvetés • Kik alakítják a megkérdezettek gondolkodását közéleti, politikai témákban, mely intézmény játssza a legnagyobb szerepet a politikai szocializációban? • Honnan szerzik tudásukat a megkérdezettek a demokráciáról, politikáról? Mi az ismereteik forrása? • Mennyire tájékozottak a megkérdezettek a demokratikus intézményrendszerrel kapcsolatban, milyen ismeretekkel rendelkeznek?

3. Kutatási kérdések és hipotézisek Kutatási kérdések • Mekkora szerepet játszik az iskola a politikai szocializációban? • Milyen ismeretekkel kapcsolódnak össze a demokráciával kapcsolatos vélemények, attitűdök? Hipotézisek • Az iskolában kevés szó esik demokráciáról, közéletről, szaktárgy keretében kevesen foglalkoznak ezzel. • A hallgatók nagyrészt rendelkeznek alapvető elméleti ismeretekkel, de a gyakorlatba való átültetés gondokat okozhat.

4. Kérdőív

5. Kivel beszélget politikáról? – Eredmények • A politikáról való gondolkodást leginkább a család és a baráti kör befolyásolja, az iskolának csak kis szerepe van.

6. Kivel beszélget politikáról? – Eredmények • A megkérdezett nők leginkább a családjukkal beszélgetnek politikáról, a férfiak pedig leginkább egyéb helyeken, illetve barátaikkal.

7. Kivel beszélget politikáról? – Eredmények • Minél kisebb egy település, annál fontosabb a barát, mint politikai beszélgetőtárs. • Minél kisebb a település, annál kisebb arányban beszélgetnek politikáról a családban.

8. Hol hall politikáról? – Eredmények • Leginkább a médiából, családtól és egyéb iskolai órákon szerzik ismereteiket a megkérdezettek, csak kis mértékben az állampolgári ismeretek tantárgy keretében.

9. Hol hall politikáról? – Eredmények • Leginkább apolitikus régiók: Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl. • Az állampolgári ismeretek órát leginkább a Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön érettségizettek jelölték meg.

10. Intézmények besorolása – Eredmények • A megkérdezettek több mint 2/3-a meg tudta oldani a feladatot. • Jelentős eltérések az intézmények szerint: míg a parlament szinte mindenkinek sikerült, a rendőrség volt a legnehezebb.

11. Összegzés • A megkérdezettek politikáról való gondolkodását csupán kis mértékben határozza meg az iskola, mint közeg. • Legfőbb ismeretforrások: média, család, egyéb iskolai órák. Állampolgári ismeretek óra keretében csak a válaszolók ¼-e hallott a demokráciáról. • A leginkább apolitikus régiók Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl. • Ismerethiányt vagy az elmélet gyakorlati alkalmazásának korlátait mutatja, hogy a rendőrséget a megkérdezettek 1/5-e rossz hatalmi ághoz sorolta.

12. Köszönöm a figyelmet! Hunyadi Bulcsú bulcsuh@yahoo.de