Szt . Erzs ébet Egyházközség Története

1. Szt.Erzsébet Egyházközség Története 1928-tól 1944-ig

2. Források • Dr. v. Kostya Sándor: A Szent Erzsébet Egyházközség és plébániatemp-lom története. Torontó,1994 • Ruzsa Jenő: A kanadai magyarság története. Torontó, 1940 • Török István: Katolikus magyarok Észak-Amerikában, Youngstown, 1978 • Katolikus Kör jegyzőkönyvei, 1929 –1943 • Dr. Burka Kelemen OFM atya jegyzetei az 1928-30-as évekből • Ismertető a Szent Erzsébet Egyházközség Szervezeteiről. Torontó, 1982 • 50 év, Szent Erzsébet Egyházközség, Torontó, 1978 • Golden Anniversary Book, Married Couples Club, Toronto, 1998 • Katolikus Férfiak Társulata, 50 év, Torontó, 1998 • The Catholic Register – 1977, 1986 • Interview with Father Laszlo Forgach, audiotape, 1978 August • The Toronto Star, July 1976 • Archives of the Roman Catholic Archdiocese of Toronto • Archives of the Multicultural History Society of Ontario • A Szent Erzsébet Egyházközség archívuma • Canadian National Archives • Statistics Canada • Hírnök, a Szent Erzsébet Egyházközség heti kiadványa • Mozaik, a Szent Erzsébet Egyházközség Tájékoztató Bizottságának ne-gyedéves folyóirata • The Sisters of Social Service at St. Elizabeth of Hungary Church from 1942 till now, 1992 • Jaschkó Balázs SJ atya a templommal kapcsolatos rádiós megemlékezése, 2004. január • Békési István SJ atya magnószalagra mondott emlékezései • Békési István SJ atya jegyzetei az 1944-45-ös évekről • Polyphony Vol. 2, No. 2-3, Hungarians in Ontario, 1979-80 • Ayklerné Papp Zsuzsanna: The Negotiating Committee • Idősebb híveink szóban közölt visszaemlékezései.

3. Az Indulás • 1925-ben Gróf Apponyi Albert észak-amerikai körútja során Torontóba is ellátogatott és a Convocation Hallban előadást tartott. • Miután az újabban érkezettek nem vagy csak nagyon keveset beszéltek angolul, ezért Dr. Leskó két dologban tevékenykedett: • az egyik, hogy újra megtanulta anyanyelvét, • a másik pedig, hogy érintkezésbe lépett a Torontói Érsekséggel, mert látta, hogy az itt élő magyarságnak nagyon hiányzik a lelki vezető.

4. Az indulás • Eleinte csak néhány magyar misszionárius látogatását sikerült elintéznie, de ahogy a magyarok száma rohamosan növekedett, Torontó érseke, Neil McNeil is úgy látta, hogy a magyarok számára egy végleges megoldást kell találnia. • Így 1928 elején levelet küldött Magyarországra Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásnak, melyben kérte, hogy a Torontóban élő magyarok számára egy anyanyelvüket beszélő lelkipásztort küldjön. A válasz hamarosan meg is érkezett, de sajnos csak részleges megoldással. Serédi bíboros nem tudott egyetlen papot sem nélkülözni, de javasolta, hogy küld egy szeminaristát, aki viszonylag közel áll tanulmányainak befejezéséhez. • Az esztergomi szeminárium rektora Forgách Lászlót választotta. A javasolt megoldást McNeil érsek elfogadta, s így Forgách László 1928. szeptember 21-én megérkezett Torontóba. A Torontói Érsekség Archívuma mint a magyar közösséghez rendelt plébánost tartja őt számon, annak ellenére, hogy még templom sem létezett és ő maga is csak papnövendék volt. (1931. június 12-én szentelték pappá.)

5. Az indulás • Dr. BurkaKelemenferencesrendiatyát, akimárkorábban is látogatta a torontóimagyarokat, 1928. szeptember 6-án ugyancsakkineveztékazakkormégkislétszámúmagyarnyájgondozására. Nagy valószínűséggelBurkaatyakezdte meg azadminisztrálást is. Sajáttemplomhiányában a születések, esküvők, halálozásokanyakönyvezésekülönbözőnemmagyarnyelvűegyházköz-ségekheztartozótemplomokbantörtént. AzanyakönyviadatokatBurkaatyalemásolta, ésezeknek a kézírásoslapoknakazösszességealkotjaegy-házközségünklegrégibbírásosdokumentumait.

6. Templomról Templomra Az első vasárnapi szentmiséket az Ossington St-i karmelita nővéreknél tartották, ahol Ft. McCann ingyen engedte meg a kápolna használatát.

7. Templomról Templomra • Később vasárnaponként öt dollárért használhatták a Dundas St. és Grace St. kereszteződésénél levő St. John’s templomot, amely a litvánoké volt, Ft. Charles Barron vezetésével. A korai nehézségeket jellemzi, hogy egyik vasárnap a fiatal magyar egyházközségnek nem volt öt dollárja, hogy kifizesse az aznapi használatot. A következő vasárnap zárva találták a templomot.

8. Templomról Templomra • Néhány alkalommal a St. Francis templomban, a Grace St. és Mansfield Ave. sarkán, ahol a St. Francis Hall-ban többször is összejöttek különböző társadalmi funkciókra, többek között színdarabokat is rendeztek itt. • vagy a St. Patrick’s templomban, a Dundas St. és McCaul St. sarkán tartottak istentiszteletet.

9. Templomról Templomra • Javult a helyzet, amikor Neil McNeil érsek közbenjárására a St. Michael’s katedrális északkeleti oldalán lévő kápolnájában misézhettek vasárnaponként. • A St. Michael’s katedrális kápolnájának ma már átalakított oltára és a kápolnában lévő orgona. A katedrális személyzetétől kapott információ alapján tudjuk, hogy az orgona elég régi ahhoz, hogy minden valószínűség szerint ez az az orgona, amin első kántorunk, Ender József orgonálhatott.

10. Templomról Templomra • 1939-ben kápolnát alakítottak ki a 15 Grange Rd-on bérelt épületben, • de a végleges megoldást csak 1944-ben érték el, amikor megvették a már használaton kívüli St. Philip’s Anglikán templomot a Dundas St. és Spadina Ave. sarkán. Ez lett az egyházközség első temploma, amit 1944. március 19-én szentelt fel a torontói J.C.A. McGuigan érsek. A templom névadó védőszentje Árpád-házi Szent Erzsébet lett.

11. Katolikus Kör • Visszatérve az 1928-29-es szervezőmunkákra, természetesnek látszik, hogy a magyarok körében aktívan tevékenykedő két csoport, • Forgách László teológus, Dr. Burka Kelemen atya, valamint • Dr. Leskó István fogorvos nagyon hamar egymásra talált. • A munka most már egyesített erővel folyt tovább, és 1929 novemberében megalakult a Katolikus Kör, amelynek örökös díszelnökéül egyhangúlag Dr. Leskó Istvánt választották meg. Az egyházi elnök pedig Dr. Burka Kelemen lett. Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének tanúsága szerint 18-an voltak jelen a közgyűlésen, és mindannyian be is léptek a frissen megalakult Magyar Katolikus Körbe. • A vezetőség megválasztása után a gyűlés mindjárt el is határozta, hogy bérbe vesz egy helyiséget, ahol egyfelől a fenti igényt kielégíthetik, másfelől pedig angol nyelvtanfolyamokat is tarthatnak.

12. Katolikus Kör • Ennek alapján azonnal ki is bérelték a 147 Beverly St-en lévő ház nagytermét, amit klubhelyiségnek használtak, és még decemberben megkezdték az angol nyelvtanfolyamokat.

13. Katolikus Kör • Az életet nehezítette az 1929-ben bekövetkezett „gazdasági válság”, ami majd egy évtizedig tartott. A munkájukat elvesztett embereknek segítségre volt szükségük. • Forgách László két éven belül öt házat bérelt, amiknek legnagyobb részét a rászoruló magyarok elhelyezésére használták. • Az elsőt a Katolikus Körrel karöltve 1930 augusz-tusában bérelték, ami a 210 Beverly St-en volt, és induló berendezését az érsekség által adományozott 25 szék képviselte. A ház 14 szobájából hármat összenyitottak, ami a Kör klub- és tánchelysége lett. Egyet angol tanfolyamok tartására használtak, ahol beindították a vasárnapi magyar iskolát is, a többit pedig olcsó albérletbe adták rászoruló magyar családoknak.

14. Katolikus Kör • “az embereket semmi más nem kovácsolja úgy össze, mint a nyomorúság” • Valószínűleg ez is hozzájárult a vallásos összetartozás mellett az akkoriban kialakult pezsgő kulturális és társadalmi élethez. • A megalakult könyvtár alapját Forgách atya által adományozott 60 könyv képviselte. • Rádiót kaptak, biliárd asztalt, kuglipályát építettek, tea- és tánc esteket, vacsorákat rendeztek. • Hetente többször is összejöttek problémák megbe-szélésére, megoldására, vagy éppen csak egy kis tereferére. • A magyar iskola is szépen működött. Az első tanítónéni Égli kisasszony volt, aki miután messze lakott, fizetésképen megkapta a villamosjegyek árát.

15. Katolikus Kör • A Katolikus Kör 1933 májusában tartott rendes havi gyűlésén Forgách atya bejelentette a magyar egyházközség formális bejegyzését, és javaslatára, amit a tagok szavazattöbbséggel fogadtak el, a Kör az egyházközség alosztályaként működött tovább. • Röviden összefoglalva, a Magyar Katolikus Egyházközségen belül, ekkor már működött Magyar Iskola, létezett a Vigalmi Bizottság, az Ifjúsági Egyesület és az Oltáregylet. • A Katolikus Kör pedig az előfutára a mostani Egyházközségi Tanácsnak. Első kántoruk Ender József volt.

16. Azelső megprobáltatás • 1935. november elseje újabb fordulatot hozott az Egyházközség életében. Ugyanis ekkor költöztek a szintén még csak bérelt Grange Rd. 15-be, ahol 1944-ig, az első templom megvételéig maradtak. • Az itt eltöltött 9 év is eseményekben nagyon gazdag volt. • Az első komoly nehézség is itt érte a közösséget, mégpedig rövidesen a beköltözés után. Forgách atyát áthelyezték Wellandra. A kis magyar egyházközség 1935 decemberétől ittmaradt magyar pap nélkül.

17. Azelső megprobáltatás • Az 1936-os évre megválasztott tisztikarnak, ami még mindig Dr. Leskó István elnökletével működött, problémákkal teli éve volt. • A szeptemberben tartott rendes havi gyűlésen el is határozták, hogy az októberben tartandó megbeszéléskor az Egyházközség vezetőségét lemondatják és az egyházközséget feloszlatják. Az egy hónap úgy látszik elég gondolkodási időt adott a tagoknak. • Az október 4-én tartott gyűlésen az Egyházközség megmaradásának kérdése volt a fő téma. Amikor a kérdés szavazásra került, 29-en szavaztak az Egyházközség megmaradása mellett és 6-an ellene.

18. Azelső megprobáltatás • Viszont választottak egy háromtagú bizottságot, Dr. Leskó István, Naár Antal és Ender József személyében, akik „követségbe mennek az Érsek Úrhoz egy magyar pap kérvényezése ügyében”. • A követség határozottan sikerrel járt, hiszen a decemberben tartott rendes gyűlés megnyitó imáját már Szőllősy Vilmos atya mondta, akit plébánossá nevezett ki az érsekség. • Még ugyanebben az évben, 1937. december 27-én az Érsek Úr meglátogatta a Magyar Katolikus Egyházközséget, ahol magyaros vendégszeretettel és társas vacsorával fogadták.

19. Az élet megy tovább • Új csoportok alakultak, régiek megszűntek, majd újra létrejöttek. A kulturális és társadalmi élet továbbra is virágzott, színdarabok előadása, vacsorák, piknikek, teadélutánok követték egymást. 1937. június 13-án zászlószenteléssel egybekötve megtartják az első Torontói Magyar Katolikus Napot. A saját templom kérdése még mindig nem volt megoldva, de már fel-felvetődött a vásárlás vagy építkezés kérdése. • 1938 őszén az Egyházközség keretében működött a Katolikus Kör, Magyar Iskola, Oltáregylet, Ifjúsági Csoport, Vigalmi Bizottság, Épületügyi Bizottság, Sport Klub, Zene és Vigalmi Gárda, Dal Kör. Igaz, hogy nem az Egyházközséghez tartozóan, de szoros kapcsolatban vele, a már nagy sikereket elért Breckner Sámuelné által vezetett Színjátszó Csoport és énekkar is alakult, amelynek repertoárjában úgy vallási, mint világi énekek szerepeltek.

20. A második krí1zis • 1938 szeptemberében bekövetkezett a második megrázkódtatás. Szőllősy atya kilépett az egyházi rendből. Így újra kérdésessé vált az egyházközség létezése. • Újabb követség az Érsek Úrhoz. Most nem volt kilátásban más magyar pap, de egy elfogadható kompromisszum született. • John Harris atya kapott kinevezést, mint plébános, és vasárnaponként Horváth István atya magyarul olvasta fel az evangéliumot és magyarul prédikált. Ő Montreálból jött el alkalmanként a magyar hívekhez. • Ez így ment 1939. július 1-ig, amikor is Leo Austin atya lett a magyarok plébánosa. Igaz, hogy Austin atya sem tudott magyarul, de hozzáállásával, szervezőkészségével új fejezetet nyitott a Magyar Katolikus Egyházközség életében.

21. Templom vásárlás • Egyik első tevékenységeként a Grange Rd. 15-ben egy kápolna kialakítását kezdeményezte, amit egyesült erővel ki is viteleztek. Két szobát összenyitottak, oltárt építettek, székeket és térdeplőket helyeztek el a helyiségben. Ezt az oltárt Szent Erzsébetről nevezték el. • 1943. április 1-én az egyházközség vezetősége értesítést kapott, hogy a Grange Rd. 15-ös számú épületből ki kell költözniük, mert azt más szervezetnek adták tulajdonba. Ez a lépés arra kényszerítette az egyházközséget, hogy komolyan kezdjen foglalkozni egy véglegesnek tekinthető megoldással, vagyis egy saját templom megvételével vagy építésével. • Az április 11-én tartott megbeszélésen a templomvásárlás mellett döntöttek. Néhány hónap leforgása alatt találtak is egyet, amit előzőleg az anglikánok használtak. Ez a Dundas St. és Spadina Ave. sarkán álló, 1885-ben épült St. Philip’s templom volt. Közlekedés szempontjából az akkori magyaroknak megfelelő helyen állt, a vételár sem volt túl magas, és kaptak három hónap türelmi időt a pénz összegyűjtésére. • Megalakult a Templomalap-Gyűjtő Bizottság. Tagjai : • Ft. Leo Austin • Schwarz Mária SSS • Koronyi István • Koczka József • Varga László • Bayer Béla

22. Templom vásárlás • James McGuigan, Torontó akkori érseke segítő kezet nyújtott a magyaroknak. Megígérte, hogy amennyiben a vételár felét összegyűjtik, pótolni fogja a hiányzó részt. Austin atya hetente volt nála beszámolni az előmenetelről. Mária nővér a lelkes magyarok élére állt, és irányította a gyűjtés nagy részét. Austin atya az USA-ba ment egy nagyszabású gyűjtőkörútra. • Június 8-án Austin atya beszámolt arról, hogy az adásvételi szerződést megkötötték, a végső vételár 23 000 dollár. • 1943 december végére már több, mint 13 500 dollár volt együtt. • Majd elérkezett a nagy nap, 1944. március 19-e, a torontói Árpád-házi Szent Erzsébet templom szentelése.

23. Templom vásárlás • A templomszentelést előkészítő bizottság, 1944. március 19-én. • A képen balról jobbra, első sor: Koczka László, Varga László, Marosi József, Koronyi István, Buday Ferenc, Hegedűs János, Kulik István, • második sor: Zavodni János, Dudás József, Huszár Ede, Pesznyák Nándor, Bolló József, Sebők József, Buklin Gábor.

24. Templom vásárlás • Austin Leo atya a Szociális testvérekkel, 1944. március 19-én. A képen balról jobbra: Rita, Ida nővérek, Austin atya, Mária, Columba nővérek. • Az első templomunk vásárlásának fináléja 1947. december 14-én történt, amikor ünnepélyes keretek között, a magyar Himnusz-t énekelve, az érsek jelenlétében elégethették az adósságlevelet, mivel minden egyházmegyei kölcsön ki volt fizetve.