Kormány és közigazgatás a polgári korban

1. Kormány és közigazgatása polgári korban Képes György előadása

2. A mai előadás témakörei: • A közigazgatás helye az alkotmányos rendszerben • A magyar polgári közigazgatás történetének vázlata • az 1848-as alkotmány • a neoabszolutizmus időszaka • a dualizmus kora • a két világháború közti időszak • A kormány szerkezete, felépítése • Kormányzati és közigazgatási hatáskörök, funkciók • A kormányzati felelősség • jogi felelősség • politikai felelősség, a „bizalmatlanság” • A Legfőbb Állami Számvevőszék

3. A közigazgatás helye az alkotmányos rendszerben • végrehajtó hatalom • törvények végrehajtása („alárendelt szerep”) • operatív irányítás (rendeletek, hatósági ügyek) • végrehajtó hatalom a közép- és koraújkori államban • király, királyi udvar [feudális kor] • országos és udvari méltóságok [feudális kor] • központi szervek (kir.tanács, kancellária, kamara) • dikasztériumok [abszolutizmus, modern kormányzat és közigazgatás kezdetei!]

4. A közigazgatás felépítése KÖZIGAZGATÁS ÁLLAMIGAZGATÁS ÖNKORMÁNYZATOK KÖZPONTI TERÜLETI TESTÜLETI MEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁG HELYI HELYHATÓSÁG

5. 1848: a parlamentnek felelős kormányzás létrejötte • Alkotmányos monarchia – 1848: 3. tc. 3. § Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármelly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak ugy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláiratnak.

6. Az 1848: 3. tcfőbb szabályai (újításai) • A kormány a parlamentnek felelős • jogi felelősség (impeachment) • politikai felelősség • Kinevezések (miniszterelnök, miniszterek) • A kormány megnevezése: ministerium, amely osztályokból áll • A „ministerium” a dikaszteriális szervek jogutódja (helytartótanács, kancellária és kamara hatásköreit veszi át)

7. A kormány1848-ban • Miniszterelnök: gr. Batthyány Lajos • Tárcák („osztályok”), miniszterek: • belügy: Szemere Bertalan • országos pénzügy: Kossuth Lajos • közmunka, közlekedés és hajózás: gr. Széchenyi István • földművelés, ipar és kereskedés: Klauzál Gábor • vallás és közoktatás: br. Eötvös József • igazságszolgáltatás és kegyelem: Deák Ferenc • honvédelem: Mészáros Lázár • király személye körüli miniszter: hg. Esterházy Pál

9. A közigazgatás egyéb szintjei1848-ban • Államigazgatás területén: nincs változás • Önkormányzatok területén: • Rendi önkormányzatok elvileg megszűnnek • Ideiglenes (átmeneti) szabályok a volt feudális önkormányzatok igazgatására • Municipialista–centralista vita nem megoldott • A közigazgatás polgári átalakulása befejezetlen

10. Közigazgatás a neoabszolutizmus korszakában • Megszűnik Mo. önállósága, nincs magyar kormány • Központi szerv: helytartótanács (helytartó) • Helytartótanács 5 osztálya (kerülete), élén: „alelnök” • Buda • Pozsony • Sopron • Kassa • Nagyvárad • Alsóbb szintek • megye (megyefőnök, 42 db) • járás (szolgabíró, 244 db)

11. Kormány és közigazgatása dualizmus korában 1. • 1867. évi 8. törvénycikk a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a király nevezi ki • 1867. évi 12. törvénycikk Magyarország és Ausztria viszonya, a közös ügyek rendszere • közös ügyek (és közös érdekű ügyek) • delegációk és közös minisztériumok létrejötte • magyar kormány hatáskörének szűkítése

12. Kormány és közigazgatása dualizmus korában 2. • Kormány felépítése: • "ministerium" helyett minisztertanács • osztályok helyett minisztériumok (szaktárcák) • szakminisztériumok (szaktárcák) élén miniszterek állnak • tárca nélküli miniszterek • horvát-szlavón-dalmát ügyek (1868-1917) • 1917: 11. tc. tárca nélküli miniszterek a békés átmenet előkészítésére (népjólét, közélelmezés, átmenetgazdaság, választójog-ügy) • államtitkárok - eredetileg a miniszterelnöki hivatal vezetője - 1917: politikai államtitkár

13. Kormány és közigazgatása dualizmus korában 3. • 1869: 4. tc.: a közigazgatás és a bírói hatalom szétválasztása • Államigazgatást a kormány alá rendelikHatáskörelvonás a vármegyéktől (együtt azok polgári átalakulásával) • 1. lépés: centralizáció • 2. lépés: dekoncentráció • Polgári önkormányzatok kiépülése • 1870-72: törvényhatóságok, községek, Buda-Pest tv.hatóság(törvényhatósági bizottság létrejötte a vmegyei kgy helyett) • 1886: törvényhatóságok és községek újabb szabályozása

14. Kormány és közigazgatásaz első világháború után • Az alkotmányos konstrukció nem változik. • Megszűnik a Monarchia, nincsenek többé közös ügyek, közös miniszterek • A kormányzó nevezi ki a miniszterelnököt, a miniszterelnök előterjesztésére pedig a minisztereket • Új miniszteri posztok • 1920: kisgazda és nemzetiségi kisebbségi tárca nélküli miniszter • 1938: felvidéki miniszter • 1940: közellátásügyi miniszter • 1942: nemzetvédelmi propagandáért felelős tárca nélküli miniszter

15. A kormány felépítése • Minisztertanács • miniszterek tanácskozó szerve • politikai irányvonal meghatározása • Miniszterelnök („primus inter pares”) • Miniszterelnökség • kormány adminisztrációjának intézése • tárcák közötti koordináció • közvetlenül alárendelt szervek irányítása • miniszterelnök munkájának támogatása • Miniszterek • Minisztériumok (szakigazgatás irányítása)

16. A kormány hatáskörea polgári korban • A kormány a végrehajtó hatalom országos központi szerve • Hatáskörei: • király (kormányzó) döntéseinek előkészítése, ellenjegyzése • törvényelőkészítés • kormányzás = végrehajtó hatalom megszervezése, irányítása, felügyelete • rendeletalkotás • egyedi hatósági ügyek intézése (kivételes, általában alsóbb közigazgatási szervek végzik) • bíráskodás fegyelmi és egyes kihágási (pl. jövedéki) ügyekben

17. Példák szakigazgatásraa polgári államban • Rendvédelem • 1848. honvédség (1867-től korlátozott) • 1872. rendőrség (önkormányzatokhoz kapcs.) • 1881. csendőrség • Közegészségügy és szegényügy • belügyi igazgatáshoz kapcsolódik • államigazgatási és önkormányzati feladatok • Pénzügy • 1867. pénzügyőrség • 1889. királyi pénzügyi igazgatóság

18. A kormányzati felelősséga polgári államban 1. • Jogi felelősség • hivatali minőségükben (miniszterként) elkövetett törvénysértésért áll fenn • alsóház általános szótöbbséggel helyezi őket vád alá • felsőház által tagjai sorából választott 36 főből az érintettek (képviselőházi biztosok ill. miniszter) által levont -12 -12 fő után megmaradó 12 tag ítélkezik felettük

19. A kormányzati felelősséga polgári államban 2. • Politikai felelősség • Lényege: "a miniszter eljárását a politikai helyesség és célszerűség szempontjából ítélik meg" (Csekey István) • A miniszternek a kormányzásban azt a politikát kell követnie, amelyet a képviselőház többsége helyesnek tart. • Politikailag tehát nem azért felelős a miniszter, mert jogellenesen cselekedett, hanem mert a parlamenti többség megítélése szerint helytelenül járt el.

20. A kormányzati felelősséga polgári államban 3. • Politikai felelősség • szokás: többségi párt jelöltje a miniszterelnök (kivétel: darabontkormány, 1905-06) • miniszterek jogai: • az országgyűléssel közvetlenül érintkeznek, mindkét házban megjelenhetnek, felszólalhatnak • szavazati joguk csak akkor van, ha a ház tagjai • miniszterek kötelezettségei: • kötelesek az országgyűlés bármelyik házának kívánságára az ülésben megjelenni • felvilágosítást adni • kérdésekre, interpellációkra válaszolni • a vonatkozó hivatalos iratokat bemutatni

21. A kormányzati felelősséga polgári államban 4. • Bizalmatlanság • Parlamenti szokásjogban alakul ki: • bármely miniszter, vagy akár a kormány egésze ellen is kezdeményezhető • bizalmatlansági szavazással vagy valamely fontos kérdésben a kormánytag leszavazásával történhet • eredménye: az érintett lemond a hivataláról • ha nem mond le, az országgyűlést azt elvben kikényszerítheti, pl. a költségvetés elutasításával, mert ha ezek után is eljár, akkor törvénysértést követ el, akkor pedig jogi felelősségrevonásnak van helye (Csekey István)

22. A kormányzati felelősséga polgári államban 5. • Bizalmatlanság a magyar történelemben • Dualizmus korában: rengeteg kormánybukás (inkább erkölcsi alapon, mint a politikai többség elvesztése okán, pl. Lónyay Menyhért 1874) • 1903. novemberben napirendi szavazás során a kormánypárti képviselők egy része az ellenzékkel szavaz, emiatt Khuen-Héderváry Károly lemond (kvázi bizalmatlanság) • 1905. június: Fejérváry-kormány idején ellenzéki többség van, rögtön ki is fejezi bizalmatlanságát, de a miniszterelnök a király támogatását élvezve mégis egy évig kitart • 1938. november 23. bizalmi szavazás Imrédy Béla kormánya ellen; a képviselőház 115:94 arányban leszavazza Imrédyt, aki azonnal lemond, de Horthy nem fogadja el a lemondást, mert a németek ragaszkodnak a személyéhez (végül azzal sikerül a németeket meggyőzni, hogy Imrédy egyik dédszülője (!) zsidó volt, és 1939. februárban bukik meg Imrédy).

23. A kormányzati felelősséga polgári államban 6. • Legfőbb Állami Számvevőszék • A parlament költségvetési ellenőrző szerve • 1870: 18. tc. hozza létre • elnökét az országgyűlés 3 jelöltje közül a király nevezi ki, a miniszterelnök ellenjegyzésével • tagjait kizárólag az országgyűlés mozdíthatja el hivatalából • a kormánytól független, önálló hatóság • a költségvetésben foglaltak betartását, a kormány gazdálkodását ellenőrzi, a zárszámadást készíti elő