310 likes | 447 Views
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŰLÉSE Debrecen, 2010. november 18-19 . Az idegennyelv-oktatás szerepe a szervezeti és regionális versenyképességben Debreceni Egyetem AGTC. Hajdu Zita. Az előadás részei. 1. Az idegennyelv-tudás jelentősége regionális szinten
E N D
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁGVIII. VÁNDORGYŰLÉSEDebrecen, 2010. november 18-19.Azidegennyelv-oktatás szerepe a szervezeti és regionális versenyképességbenDebreceni Egyetem AGTC Hajdu Zita
Az előadás részei 1. Az idegennyelv-tudás jelentősége regionális szinten 2. Az idegen nyelvi készségek szerepe a szervezeti sikerességben 3. A magyarok idegennyelv-tudása 4. Az Európai Bizottság javaslatai
Az idegennyelv-ismeret jelentősége regionális szinten • Globalizáció → élesebb versenyhelyzet (munkavállalók, oktatási intézmények, régiók) → a humán tőkére vonatkozó mennyiségi és minőségi előrejelzések felértékelődése (új kompetenciák: informatikai és kommunikációs készségek − idegennyelv-ismeret) • Az idegennyelv-ismeret szerepe regionális szinten • tőkevonzó képesség − munkahely-teremtés • információszerzés, pályázatok, érdekérvényesítés • a vállalati szektor export tevékenysége – turizmus
A telephelyválasztás szempontjai 1. Elérhetőség 2. Munkaerő (képzettség, adaptációs hajlandóság, nyelvismeret) (Koltai, 2006) • Város-/régióimázs • Helyi kulturális adottságok • Nyelvi tényezők • Kényelmi szempontok • Egészségügyi és oktatási intézmények • Önkormányzat segítsége • Elérhetőség • Helyi munkaerő (Dunning – Norman, 1991)
Humán tőke kialakítása képzéssel Munkaerő készségei Befektetés a képzésbe Helyi gazdaság növekedése Magas képzettségűek bevándorlása A humán tőke növekedése Munkavállalási lehetőségek A diákok száma/ motivációja Egy terület gazdaságának, humán tőkéjének és oktatási rendszerének kölcsönhatásai Munkatermelékenység
A vállalkozások nemzetközi tevékenységének okai • A beszűkült helyi piacok helyett új piaci rések keresése • Az előállítás olcsó munkaerővel rendelkező területekre való áthelyezése • Új nyersanyagforrások biztosítása • A külföldi cégeknek nyújtott adó- és beruházási kedvezmények
A nemzetközi tevékenység sikertényezőinek sorrendje nyugat-európai kisvállalkozások vezetői szerint (2002) 1. A megfelelő kereskedelmi képviselő megtalálása 2. Jövedelmező exportpiacok kiválasztása … 5. Kulturális különbségek ismerete … 9. Idegennyelv-tudás … 11. Nemzetközi szállítási klauzúlák ismerete 12. Fizetési módok/eljárások ismerete
A nyugat-európai kisvállalkozások nemzetközi üzleti tevékenységgel kapcsolatos problémáinak százalékos aránya (2002) • Jelmagyarázat: 1. Késedelmes fizetés. 2. Adminisztráció. 3. Piaci információk megszerzése. 4. Piacokra való bejutás. 5. Megfelelő termék. 6. Kapcsolati tőke kiépítése és fenntartása. 7. Költségek/jövedelmezőség. 8. Szóbeli kommunikáció. 9. Írásbeli kommunikáció.
A nyelvtudás hiánya miatti számszerű veszteségek(Az Európai Bizottság felmérése, 2006) 29 ország 2000 exporttevékenységet folytató KKV-ja • 11 % veszített már el megbízást nyelvtudás hiánya miatt • Már folyamatban lévő, de idegen nyelvi ismeretek hiánya miatt elveszített szerződések becsült európai összértéke 8-13,5 millió • 16,5–25,3 millió euró tekinthető elmaradt árbevételnek potenciális értékesítési lehetőségek elveszítése miatt • Együttműködési probléma kulturális különbségek miatt a vizsgált cégek 18%-nál merült fel
A nyelvtudás hiányából adódó üzleti veszteségek indokai • Sikertelen tárgyalás idegen nyelven • Potenciális ügyfelek érdeklődésére nem reagáltak • Magabiztosság hiánya az idegen nyelv használatában • Telefonáláskor félreértések • Kiállításokon/vásárokon történő sikertelen részvétel • Fordítási/tolmácsolási hibák
Legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya országonként (2005)
Az Európai Bizottság javaslatai • Az idegennyelv-oktatás terén javítani kell az üzleti szféra és az oktatás kapcsolatát. • Jobban alkalmazkodva a változó munkaadó igényekhez az idegen nyelvek szélesebb skáláját kellene oktatni különösen a felsőfokú és a szakképzésben. • A kurzusok témáit munkahelyi/üzleti kontextusba kell helyezni. • Minden felsőoktatási hallgató számára mobilitási programot kell biztosítani egy másik országban. • Lehetővé kell tenni legalább egy tantárgy idegen nyelven tanulását. • Szükséges lenne a nyelvtanár-képzés átalakítása a változó igényeknek megfelelően. • Fontos lenne a felsőoktatási intézmények aktívabb szerepének kialakítása a többnyelvűség ösztönzésében.
nemzeti stratégia a többnyelvűség ösztönzésére • korai életkorban elkezdett nyelvtanulás • egységesített európai nyelvi kompetenciamutató kidolgozása • a már munkában állók számára mobilitási programok szervezése