330 likes | 447 Views
A pedagógusok értékelési rendszerének lehetőségei, tapasztalatai. Jogszabályi háttér A közoktatás minőségértékelési rendszere A teljesítményértékelés a szabályozás szintjén Értékelés szempontjai és az értékelés rendje A pedagógus tevékenységéhez szükséges kulcskompetenciák
E N D
A pedagógusok értékelési rendszerének lehetőségei, tapasztalatai
Jogszabályi háttér • A közoktatás minőségértékelési rendszere • A teljesítményértékelés a szabályozás szintjén • Értékelés szempontjai és az értékelés rendje • A pedagógus tevékenységéhez szükséges kulcskompetenciák • A könyvtárostanár munkájának értékelése • Tapasztalatok
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) • 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről • 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) • 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról
Egy olyan összehangolt irányítási rendszer, amely a közoktatási intézmények számára kitűzött céloknak megfelelő intézményértékelési, tanulói teljesítménymérési és statisztikai funkciók, illetve az ezek által szolgáltatott, a közoktatás eredményességéről, minőségéről, hatékonyságáról szóló információk gyűjtését, és az érdekeltekhez való visszacsatolását hivatott szolgálni. • A minőségértékelési rendszer alapját a tartalmi szabályozás és a fejlesztéspolitika által kitűzött célok képezik • Az intézményi önértékelés területei között kiemelt terület a pedagógusok munkájának értékelése
Célja: • Fejlesztés • Minősítés
A közoktatási intézményeknek az elmúlt években el kellett készíteniük minőségirányítási programjukat. Az intézményi minőségirányítási programhatározza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. • Az intézményi minőségirányítási programban meg kellett határozni: • az intézmény működésének folyamatát, • ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, • rögzíteni kellett a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.
2007 tavaszáig kellett kiegészíteniük az intézményeknek a minőségirányítási programjukataz intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörbenfoglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjaival és az értékelés rendjével.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról rendelkező 2008. évi LXI. törvény 35. § (2) bekezdése módosította a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény40. § (11) bekezdését az alábbiak szerint:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (11) • „az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat.”
A korábbiakhoz képest a módosítás szerint tehát a teljes alkalmazotti közösségre kell kiterjeszteni az intézményi minőségirányítási programban a teljesítményértékelési rendszert!
A közoktatási intézmények tehát alkalmazhatják az intézményi minőségirányítási programjukban kialakított teljesítményértékelési rendszerüket, azzal a feltétellel, hogy a teljesítményértékelést kikell terjeszteni a teljes alkalmazotti közösségre -a Kt. szerint-, valamint a jogszabály szerinti egyenértékűsítést is el kell végezniük, és rögzíteniük kell mindezt az intézményi minőségirányítási programban.
A teljesítmény értékelési rendszerhez szükséges szervezeti szabályozók: • Pedagógiai program – nevelési program - helyi tanterv • Minőségirányítási program (Része a teljesítményértékelési szempontrendszer) • Szervezeti és Működési Szabályzat • Munkaköri leírások
Az értékelés módszerei I. Intézményen belüli módszerek • Tanulók eredményei • Óra és foglalkozáslátogatások tapasztalatai • A nevelő oktató munkához a pedagógus által elkészített, alkalmazott dokumentumok • Továbbképzéseken való részvétel hatékonysága • Munkaközösségek, más szakami műhelyekben kifejtett tevékenység • Pedagógusok véleménye egymás munkájáról • Tanulói kérdőívek, tanulók véleménye • A pedagógusok önértékelése
II. Intézményen kívüli módszerek: • Szülői kérdőív • Szakértői vélemények • Szaktanácsadói vélemények
A teljesítményértékelés módja • A teljesítményértékelés alapját képező dokumentumok elfogadása alapján. • Teljesítményértékelés írásbeli és szóbeli véleménynyilvánítás alapján. (Értékelő lappal)
5. A pedagógus tevékenységhez szükséges kulcskompetenciák
Anyanyelvi kompetencia • Digitális kompetencia • A tanulás tanulása • Személyközi/szociális és állampolgári kompetencia • Vállalkozói kompetencia • Kulturális kompetencia • Szakmai kompetencia
6. Értékelési szempontok a könyvtárostanár legfontosabb munkaköreihez Az FPI „A pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai és az értékelés módja” című kiadványa alapján
Jelenleg még nincsenek általános tapasztalatok arról, hogy hogyan is működik az intézményekben a pedagógus teljesítményértékelési rendszer. Az elmúlt évben az OKM által kiírt pályázati felhívásra beérkezett pályázatok azonban lehetőséget teremtettek a jó gyakorlat bemutatására. A jó gyakorlatok válogatása során a fő törekvés az volt, hogy lehetőleg több éves működési tapasztalattal bíró intézmények eljárásait mutassa be az OKM. A teljesség igénye nélkül a válogatás ötleteket adhat az intézményeknek saját gyakorlatuk további „finomítására”, továbbfejlesztésére. Az intézményi teljesítményértékelés „jó gyakorlat” az OKM honlapján megtalálható. • Főoldal / Közoktatás / Archívum / Hírarchívum / 2009elérési úton • http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2217&articleID=232698&ctag=articlelist&iid=1
A tapasztalatok azt mutatják, hogy minden intézmény az intézményi profilnak megfelelően, de a saját „értékítélete alapján”határozta meg a pedagógus teljesítményértékelés szempontjait. Ebből adódóan nagyon eltérő is lehet a különböző intézményekben kiválónak, vagy éppen nem megfelelőnek minősített pedagógus megítélésének szempontrendszere, a minősítés kritériumrendszere. • Az OKM az idei évben is pályázat meghírdetésével törekedett az intézményi munkát segíteni, a forrásokat bővíteni. (17/2009. (IV. 2.) OKM rendelet )
Nézzünk néhány általános – az intézményi sajátságokat tiszteletben tartó, megőrző – szempontot, amely majdnem minden teljesítményértékelésnek részét képezik. A teljesítményértékelés, a teljesítményértékelési rendszerlétjogosultságát megalapozza: • hogy jogszabály kötelezővé teszi, • az elszámoltathatóság igénye, mely a közoktatásban még hangsúlyosabban jelenik meg, • az elvárások megfogalmazása tiszta átlátható helyzetet teremt, • az egyénre szabott értékelés segíti a pedagógus fejlődését, • informálja a vezetést, • visszacsatolást ad a pedagógusnak, • a tanulói eredményességet szolgálja.
A teljesítményértékelés célja: • közvetítse a szervezet számára, mennyire fontos a minőség, • elismerje a jó, kimagasló teljesítményt, • segítsen a fejlődésben.
A teljesítményértékelés eredménye • A teljesítményértékelés eredményeként lehetőség teremtődik arra, hogy a szervezeten belül még lappangó konfliktusok felszínre kerüljenek, illetve a nyílt konfliktusok megoldódjanak, ennek következtében javulhat a kommunikáció, kialakulhat a közös értékrend.
Az intézmények általában tevékenység alapú, fejlesztő értékelési rendszert dolgoztak ki,melynek fő szempontjai pl.: • A tanítás minősége, • a kötelező tanítási órákon túl végzett tevékenységek, • az intézmény működését segítő tevékenység, • munkafegyelem, • kapcsolattartás a vezetőkkel, kollégákkal, szülőkkel, diákokkal.
A legfontosabb kompetenciák között jelenik meg szinte mindenintézmény teljesítményértékelésében • a szakmai ismeretek alkalmazása, • empátia, • kommunikáció, • együttműködés, • kreativitás, • konfliktuskezelés, • problémamegoldás, • felelősségtudat.
Az értékelők körét az intézmények nagyon változatosan határozzák meg. A részvevők között szerepelnek közvetlen vezetők, vezetői teamek, a nevelőtestületből kialakított teamek, közvetlen kollégák, szülők, gyermekek, érdekképviseleti, érdekvédelmi szervek képviselői. • A teljesítményértékeléshez az információt az értékelők több forrásból gyűjtik, az önértékelés, társak értékelése, az óralátogatásokon szerzett tapasztalatok a leggyakoribbak. • A teljesítményértékelés eredményeként az intézmények a saját értékelési rendszerük alapján az erősségeket, gyengeségeket, fejlesztő területeket meghatározó „megállapodással” zárják.
Elérhetőség Berki Imre titkársági referens Közoktatási Szakállamtitkári Titkárság Oktatási és Kulturális Minisztérium (1055 Budapest, Szalay u. 10-14.) Tel: 06-1/473-77-18 berki.imre@okm.gov.hu