1 / 64

A MOZGATÓRENDSZER BIOMECHANIKÁJA

A MOZGATÓRENDSZER BIOMECHANIKÁJA. AZ ÍZÜLETEK BIOMECHANIKÁJA. Források. Nordin, M., Frankel, V.H. Basic biomechanics of the musculoskeletal system, Lea & Febiger 1989. Norkin, C.C, Levangie, P.K. Joint structure & function. Davis Company, Philadelphia.1992.

vince
Download Presentation

A MOZGATÓRENDSZER BIOMECHANIKÁJA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A MOZGATÓRENDSZER BIOMECHANIKÁJA

  2. AZ ÍZÜLETEK BIOMECHANIKÁJA

  3. Források Nordin, M., Frankel, V.H. Basic biomechanics of the musculoskeletal system, Lea & Febiger 1989. Norkin, C.C, Levangie, P.K. Joint structure & function. Davis Company, Philadelphia.1992. Zatsiorsky, V.M. Kinematics of human movement. Human Kinetics, 1998. Enoka, R. Neuromechanical basis of kinesiology Human Kinetics, 1994.

  4. Az emberi test síkjai A súlyponton mennek át és egymásra merőlegesek Frontális Tanszverzális Szagitális v. oldal

  5. Tengelyek Longitudinális – Szagittális és frontális Anteroposterior – Szagitális és transzverzális Lateromediális – Frontális és transzverzális

  6. Helyi referencia rendszer Kardinális síkok és tengelyek

  7. KARDINÁLISSÍKOK TENGELYEK Izületi mozgás Lateromedialv. szélességi Közelítés - távolítás FRONTÁLIS Anteroposterior v. mélységi feszítés - hajlítás OLDAL Hosszúsági TRANSZVERZÁLIS kifelé-befelé forgatás

  8. Szélességi tengely (térdfeszítés – hajlítás )

  9. Mélységi tengely (oldalra hajlítás, közelítés-távolítás )

  10. Hosszúsági tengely (törzsforgatás, everzió-inverzió )

  11. Ízület Kettő vagy több csont összeköttetése inak, szalagok és izmok által 148 Mozgatható csont 147 izület

  12. Izületi szög Kiegészítő (belső) 180° Anatómiai (külső) 0° Anatómiai (külső) 80° Kiegészítő (belső) 100°

  13. IZÜLETI SZÖGELFORDULÁS

  14. MOZGÁSTERJEDELEM(ROM) ROM = dmax - dmin ROM A mozgásterjedelem azt a legnagyobb izületi szögelfordulást jelenti egy ízületi tengely körül, amely anatómiailag még lehetséges

  15. Aktív mozgásterjedelem Passzív mozgásterjedelem Passzív mozgásterjedelem > aktív mozgásterjedelem

  16. A mozgásterjedelmet befolyásoló tényezők 1. Az izületek típusa • 2. Az izületi szalagok mechanikai tulajdonságai • nyúlékonyság • merevség • 3. Az izmok és inak anatómiai és biomechanikai jellemzői • Izom és ínhosszúság illetve a kettő aránya • Izom architektúra

  17. Az ízületek típusai 1. Két csont (térd) 2. Több csont (lábközép csontjai) • egy tengelyű (henger) • Két tengelyű (elliptikus, tojás) • Három tengelyű ( gömb)

  18. Lapos Gömb Tojás Csukló vagy forgó Nyereg Henger vagy csukló

  19. tibia/ fibula sterno costalis Kicsi transzláció nagy rotáció Az ízületek típusai leírás típus funkció mozgás példák Rostos szövetek által kapcsolt semmi v. kicsi stabil Rostos Porcos összeköttetés kicsi hajlás Porcos Szalagokkal összekapcsolt térd, csípő mozgás Szinoviális

  20. SZABADSÁGFOK ( DOF) DOF a változóknak az a száma, amely a test mozgásának leírásához szükségesen elegendő DOF = a koordináták számaminusza megkötöttségek száma transzláció rotáció 3 + 3 6

  21. Két dimenzió (2D) DOF = 3N - C Háromdimenzió (3D) DOF = 6N - C N = a testszegmentek száma, C = a megkötöttség száma

  22. Megkötöttség • Anatómiai • adjunctus (független) • Conjunctusvagyösszekötött ( az izületek mozgása egymástól függ)

  23. Aktuális (pedálozás) Mechanikai (egyensúly, megcsúszás) Motoros feladat ( instrukció)

  24. A kinematikai lánc mobilitása F = mobilitás, I = az ízület osztálya, ji = az ízületek száma az I osztályban i = 6 -f, f= a szabadságfok száma

  25. Harmadosztályú ízület: 29 (3 DOF) • Negyedosztályú ízület: 33 ( 2 DOF) • Ötödosztályú ízület: 85 ( 1 DOF) F = (6•148) - [(3 •29) + (4 •33) + (5 •85)] = 244 Maneuverability = 238

  26. MOZGÁSOK AZ ÍZÜLETEKBEN

  27. Forgás

  28. Csúszás (lineáris és nem lineáris transzláció)

  29. Gördülés = rotáció + transzláció

  30. Nincs csúszás az ízületi felszínek között

  31. rotaciós DOF transzlációs DOF Érintkezési felület izület gömb 3 2 1 1 2 0 0 0 1 2 állandó nem állandó tojás nem csúszó henger állandó csúszó henger állandó állandó nyereg

  32. AZ ÍZÜLETEKRE HATÓ ERŐK

  33. 1. Nyomó (kompressziós) 2. Húzó (tenzilis) 3. Nyíró 4. Reakció 5. Csavaró

  34. A kompressziós erő mindig merőleges az ízületi felszínre A nyíróerő mindig párhuzamos az ízületi felszínnel A húzóerő mindig merőleges az ízületi felszínre Ízületi felszín

  35. Reakcióerő Fe = -Fr Kompressziós erő (Fc) Feredő (Fe) (-Fc) (Fr) Nyíróerő (Fny) (-Fny)

  36. Fc1 Fc2 Fs1 Fs2 Fr (Fc1) Fc Fc2 Fs1 Fs2 Fs Fr az ízületi felszínekre ható erő

  37. AZ ERŐK MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZEREI 1. GRAFIKUS 2. SZÁMÍTÁS 3. MÉRÉS 4. MÉRÉS ÉS SZÁMÍTÁS statikus és dinamikus direkt és inverz

  38. Nyomaték egyensúly Eredő nyomaték = Mi – (MG1 + MG2) = Mi = MG1 + MG2 Izometriás kontrakció Mi > MG1 + MG2 Koncentrikus kontrakció Mi < MG1 + MG2 Excentrikus kontrakció

  39. Erőkar rendszer

  40. Első osztályú emelő Másodosztályú emelő

  41. Harmadosztályú emelő

  42. 1st 2nd 3rd

  43. NYOMÓERŐ HÚZÓERŐ G1+ G2 G1 Fk = G1 G2 Fh = G2 G1+ G2

  44. NYOMÓERŐ HÚZÓERŐ Fk = G1 +F1 +F2 G1+ G2 F1 F2 G1 G2 Fk =(F1 +F2) -G2 G1+ G2 F1 +F2=G2 Fk = 0

  45. NYÍRÓERŐ G = Gny G Gny Gh Gny G

  46. A G súlyerő húzó-, és nyíróerő komponenseinek meghatározása Fh G Fny

  47. A G erő nyomó-, és nyíróerő komponenseinek meghatározása Fk Fny G

More Related