Az Amerikai Egyesült Államok Költségvetési és Intézményrendszere

1. Az Amerikai Egyesült Államok Költségvetési és Intézményrendszere

2. Az Egyesült Államok Alkotmánya

3. „Mi, az Egyesült Államok népe attól vezetve, hogy tökéletesebbé tegyük az Uniót, megvalósítsuk az igazságosságot, biztosítsuk a belső nyugalmat, gondoskodjunk a közös védelemről, előmozdítsuk a közjót, biztosítsuk a szabadság áldásait magunk és utódaink számára, meghagyjuk és bevezetjük az Amerikai Egyesült Államok jelen alkotmányát.” Az alkotmányt 1787. szeptember. 12-én fejezték be és 1789. március. 4-én lépett érvénybe, miután a szükséges 13 államból 9 aláírta. USA Alkotmány /Részlet/

4. A 13 állam: • - Delaware • - Pennsylvania • - New Jersey • - Georgia • - Connecticut • Massachusetts • Maryland - Dél-Karolina - New Hampshire - Virginia - New York - Észak-Karolina - Rhode Island

5. John Adams 1825-1829 James Madison 1809-1817

6. 1786. szeptember: Annapolisi találkozó, Konföderációs Cikkelyek felülvizsgálata • Ezt követte a Philadelphiai ülés • Eredmény: 2 nézet alakult ki: • Virginia terv • New Jersey terv Alexander Hamilton

7. Virginia terv: Ez a nagyobb államok érdekeire helyezte a hangsúlyt. /Föderalista támogatottság/ - Erős kétkamarás törvényhozás, Képviselőházzal és Szenátussal - A törvényhozás által választott végrehajtó elnök - Bírói testület életre szóló mandátummal, gyenge hatalommal - A nemzeti törvényhozás vétójoggal rendelkezne az államok szintjén meghozott törvényekkel szemben

8. New Jersey terv: A kisebb államok támogatták, egyenlő jogot az államoknak. /Antiföderalista támogatottság/ Cél: Közös álláspont kialakítása A kompromisszum kovácsa: Roger Sherman Javaslata: - A képviselőházat népességarányosan válasszák - A Szenátusban az államok egyenlő képviseletet kapjanak - A törvényhozás helyett elektorok válasszanak egy erős elnököt

9. Ahhoz, hogy a 2 tábor álláspontja közelebb kerüljön, kidolgozták a Bill of Rights-ot, az első 10 alkotmány kiegészítést. 1787. szeptember. 7: Befejezték az Alkotmányt Philadelphia-ban, Benjamin Franklin záróbeszéde Itt kérte a jelenlévő 13 állam jóváhagyását függetlenül attól, hogy korábban már megegyeztek arról, hogy elég lesz 9 állam támogatása Benjamin Franklin

10. Több államban is heves viták 1788. június. 21: New Hampshire-i jóváhagyás, elérték a kilences határt. 1789. március. 4: elkezdődött az első kormány munkája, mely már az alkotmány szerint működött. Az alkotmány ratifikálása

11. Legfontosabb európai hatás: Montesquieu A zsarnokság kialakulását csak egymást ellenőrző erők egyensúlya tudja megelőzni. A preambulum, ami leírja az alkotmány öt célját: - Az államok közti jobb összhang megteremtése - Igazság és béke biztosítása - Támadások elleni védekezés - A nép jóllétének előtérbe helyezését - A szabadság biztosítása USA Alkotmány /Részlet/

12. Az alkotmány által megjelölt 3 legfőbb hatalmi ág: - Törvényhozó - Végrehajtó - Bírói hatalom

13. Az alkotmány hét főcikkelyből áll: • 1. A törvényhozói hatalom • A törvényhozó hatalom a Kongresszusé • 2 háza van: a Képviselőház és a Szenátus • Képviselőház: • - Tagjait az egyes államok választják kétévente • Képviselő az a 25. évét betöltött személy lehet, aki legalább hét éve az USA állampolgára és a választáskor az adott állam lakosa • Szenátus: • Minden állam két szenátort delegál, akiket az államok törvényhozása választ • Mandátumuk hat évre szól, de harmaduk helyett kétévente újat választanak • Szenátor az a 30. évét betöltött személy lehet, aki legalább kilenc éve az USA állampolgára és a választáskor az adott állam lakosa

14. Szenátus elnöke az USA alelnöke, de szavazati joggal csak szavazategyenlőség esetén rendelkezik. A speaker a második legfontosabb közjogi méltóság. A szenátusi bizottság feladata: részvétel a törvényalkotásban és a kormány ellenőrzése 2. A végrehajtói hatalom Feje az elnök Megválasztása: - Minden állam törvényhozása a képviselőinek és szenátorainak megfelelő számú elektort jelöl ki, akik két személyre szavaznak. A szavazatok száma szerinti abszolút többségű lesz az elnök - Elnök az a 35. évét betöltött személy lehet, aki az USA állampolgáraként született vagy az Alkotmány elfogadásakor már az és 14 éve annak lakosa

15. A végrehajtó ág: • Az elnökből • A kormányból • Különböző minisztériumokból és további hivatalokból áll • A végrehajtó ág hatalma kizárólagosan az elnökre száll át. Az elnök 15 titkárt osztályvezetőnek nevez ki, a további tisztviselőket pedig a fennmaradó hivatalok vezetőivé • 3. Bírói hatalom • - Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elsőfokú és fellebbezési hatáskörrel rendelkezett. Egyesíti a szövetségi legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság funkcióit • - A bírósági törvény megerősítette a kongresszusnak azt a jogát, hogy ellenőrzést gyakoroljon az alacsonyabb szintű szövetségi bíróságok ítélkezése felett • - Tárgyalás esküdtszék jelenlétében minden bűnügyi perben • - A hitszegés büntetése

16. 4. Államok hatalma • Az államok és a kormány közti viszony leírása: • Miben van az államoknak saját hatásköre, és miben dönthet csak a Kongresszus. • - Az államok közti szabad költözés joga • 5. Változtatás az alkotmányon • - Leírja, hogy milyen módon és hogyan lehet változtatást javasolni az alkotmányban • 6. Az Egyesült Államok törvényei • - Minden köztisztviselőnek és bírónak esküt kell tennie az alkotmányra • 7. Aláírások • Eredetileg a 13-ból csak 9 államnak kellett aláírnia, hogy törvénybe lépjen • 1790. május. 29-én a tizenharmadik állam, Rhode Island is aláírta

17. A GAZDASÁG JOGI SZABÁLYOZÁSA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 1790: Alexander Hamilton föderalista párti kincstárnok gazdasági programja Az antiföderalista Jefferson célja a mezőgazdaság fejlesztése Előbbi győz, melynek eredményeként lefektetik a mai amerikai bankrendszer alapjait, melyhez jelentős mértékben járult hozzá maga a Rotschild család is Federal Reserve Mayer Amschel Rotschild (1744-1812) Rotschild család címere

18. Kulcslépések a költségvetés megalkotásának folyamatában, a végrehajtó hatalmon belül napjainkban

19. Az április-májusi időszakban az OMB igazgatója körlevéllel fordul az ügynökségekhez, ez által méri fel az intézmények költségvetésre vonatkozó igényeit, a következő költségvetési évre, ami 18 hónap múlva fog csak kezdődni • Az OMB az ügynökségekkel együttműködve azonosítja és elemzi a főbb feladatokat • Júliusban az OMB körlevelet ad ki a Szövetségi Intézmények számára, hogy hogyan kell előkészíteni és benyújtani a költségvetést az OMB-nek • Szeptemberben ezek az intézmények előzetes költségvetési tervezetet nyújtanak be

20. Az OMB munkatársai elemzik az ügynökségek költségvetési tervezeteit, az elvégzendő programok és elnöki prioritások fényében • Az OMB levélben értesíti az Elnököt és az egyéb végrehajtó szerveket a benyújtott javaslatokról • Az intézmények vezetői kérhetik az OMB bizonyos döntések megváltoztatására, vagy visszavonására • Február első hétfőjén az Elnök benyújtja a Kongresszusnak a költségvetési tervezetet

21. A költségvetés elfogadásának folyamata a Kongresszuson belül

22. Február 15-én a CBO(Kongresszusi Költségvetési Hivatal) jelentéseket nyújt be a költségvetési bizottságoknak • Az Elnöki benyújtás után 6 héten belül az egyes szakbizottságok is benyújtják javaslataikat a költségvetési bizottságoknak • Április 15, a Kongresszus elkészíti a teljes bevételi-kiadási mérleget az elkövetkező költségvetési évre • Május 15, a Képviselőház vitázik a költségvetésről • Június 15, a Kongresszus tovább egyeztet az esetleges változtatásokról • Június 30, a Képviselőház elfogadja a költségvetést • Október 1, kezdődik a költségvetési év

23. A szövetségi költségvetés magában foglalja az • összes szövetségi intézményt és • ügynökséget • törvényhozást • bíróságokat • Elnöki Hivatalt, • független ügynökségeket • kb. 90 kisebb ügynökséget • Testületet • Tanácsot • Hivatalt. • A szövetségi költségvetés nem tartalmazza a tagállamok és a helyi önkormányzatok költségvetését.

24. A szövetségi költségvetésnek vannak költségvetésen kívüli alapjai is (off-budget) • Tb-alapok • Nyugdíj alapok • Fogyatékosok biztosítása • Postai szolgáltatás

25. A költségvetési törvényt kísérő egyéb dokumentumok

26. Az elnöknek be kell nyújtania egy összegzést minden költségvetéshez, aminek részletes információkat kell tartalmaznia az elnöki prioritásokról és költségvetésről, valamint az egyes intézmények programjairól. • Analitikus perspektívák: • Elemzések • Specifikus célok megnevezése gazdasági szempontból • Adatok a szövetségi kiadásokról, bevételekről, hitelekről • Történelmi áttekintés: • Adatokat tartalmaz bevételekről, kiadásokról, hitelekről, többletről, deficitről, foglalkoztatottságról egy kiterjesztett történelmi periódusban (kb. 1940-től), és a jövőre nézve is (a költségvetési éven túl plusz 4 évre • Függelék: • Részletes információk az egyéni programokról, az egyes intézmények gazdálkodásáról, bizonyos alapok szükségességéről, illetve olyan tevékenységekről, melyeknek kiadásai nincsenek benne a teljes költségvetésben

27. Ideiglenes költségvetés • Ha nem fogadják el a költségvetést • „folyamatos határozat”- mintha törvény lenne • Ha ezt sem fogadja el a Kongresszus • az intézmények leállnak (kivéve létfontosságú ügynökségeket), ez ritka, de politikai okokból előfordulhat • A Kongresszusnak korlátlan hatalma van a költségvetés módosítására-alkotmányban lefektetve.

28. Források elfogadása A kongresszus hatásköre adókat és illetékeket kivetni és beszedni(alkotmányban rögzítve). Minden ilyen jellegű intézkedés a Képviselőháztól ered. Pénzeszközök átvitele és kölcsönök a következő évre El nem költött pénzek (működési költségek), vissza a Kincstárba az év végén. Kivételes körülmények: fizetések és bizonyos ügynökségek költségei átvihetők a következő évre-törvényhozói jóváhagyás.

29. Költségvetés elfogadása, nyilvánosságra hozatala, vétó • Költségvetés életbelépése és kihirdetése • a Kongresszus elfogadja • az Elnök aláírja • Az elnök vétó joggal élhet, de ezt a Kongresszus felülírhatja kétharmados többséggel. Kiegészítő költségvetések • Az Elnök benyújthat kiegészítő költségvetést bármikor • Nevesíteni kell a változatás okát • És, hogy miért nem volt benne a rendes költségvetésben • Pl. 2003 március és október, két kiegészítő költségvetés elfogadása (Iraki, és Afganisztáni háborúk finanszírozása)

30. Az éven belüli pénzáthelyezések Végrehajtó hatalom: korlátozott joga az elfogadott költségvetés módosításának. Erre a kongresszusnak van joga. Ő adhat átcsoportosítási hatáskört bizonyos szerveknek. Pl. Védelmi Minisztérium részlegén belüli pénzmozgásokra van lehetőség (de ez kb. néhány 100 ezer dollárig terjedhet)

31. A költségvetési folyamatot irányító jogi keretrendszer Áttekintés

32. Az Egyesült Államok a költségvetést érintően egy nagyon összetett jogi szabályozórendszerrel rendelkezik • Az Alkotmány szerepe a költségvetésben • A hiányok kitöltésére jogszabályok születnek • Megalkották az 1921-es költségvetési és elszámolási törvényt • Létrehozza: A költségvetési irodát • Felügyelete alá tartozott: A költségvetési folyamat figyelése • a végrehajtásban és az Általános Elszámolási Hivatalban • 1975-ös Kongresszusi Költségvetést és Lefoglalást Szabályozó törvény megteremti a törvényhozó testület költségvetési aktivitásaihoz szükséges koordinációs és irányítási keretfeltételeket • Általános Felügyeleti Törvény (IGA) • Szövetségi Vezetők Pénzügyi Irányítását szabályozó törvény (FMFIA) • Kormányzati Teljesítmény és Eredmény törvény 1993 • Költségvetés Megerősítő törvényeket 1990, 1997

33. Minden törvényt a US Code-ban kodifikálnak • Ennek 31. fejezete tartalmazza a pénzügyekkel kapcsolatos törvényeket • Alkalmazási Bizottság (Appropriations Comitee) • A Szenátus Pénzügyi Bizottsága • Ház Irány és Eszközök Bizottsága • OMB (Office of Management and Budget) körrendeletekkel irányítja a költségvetési előkészületeket és a végrehajtási folyamatot

34. A költségvetési rendszer törvényeinek reformjai

35. Az 1920-as évektől több nagy reform • Megjelenik az igény egy jobban központosított elnöki vezetésre a költségvetési folyamatokban. • Az 1974-es, a kongresszusi költségvetést és lefoglalást szabályozó törvény (CBA) a kongresszuson belül egy új költségvetési folyamatot hozott létre • A CBA megalkotta azokat az eljárásokat, amelyek segítségével kialakult az éves kongresszusi költségvetés keretrendszere és a vétókat irányító rendszer • 1985-ben elfogadják az ún. GRH törvényt. Cél a költségvetés egyensúlyba hozása • 1990-ben elfogadták a BEA-t, a Költségvetés Megerősítése nevezetű törvényt

36. A BEA főbb részei: • Korlátlan kiadások fedezete: • Bizonyos források kimerülése után nyúlnak hozzá, szükség van az elnök ellenjegyzésére. Ő határozza meg az egyéb területekről történő elvonások mértékét, mindig egy adott százalékban • A PAYGO követelmények:Lényege az, hogy ha egy törvény hatására növekedne a deficit, akkor olyan törvényt kell hozni annak ellentételezésére, amely a deficit csökkenéséhez vezet. Tehát, ha a bevételek csökkenek, a magasabb kiadások miatt, akkor arra kell törekedni, hogy ahhoz a magasabb kiadáshoz növeljék a bevételeket.

37. Irányelvek melyek alátámasztják a költségvetési jogot

38. Az 1789-es alkotmány meghatározza a Kongresszus közvagyonok feletti való rendelkezésének hatályát • Az Egyesült Államokban Október 1-től szeptember 30-ig tart a költségvetési év • A GPRA bevezetését követően a végrehajtásnak kötelezővé tették, hogy jelentse milyen teljesítményt ért el a kongresszus felé • Ezt az elszámolási irányelvet számos jogszabályban lefektették • Egy másik fő irányelv az átláthatóság elve • Erre az alkotmány egy erős és jól bejáratott keretrendszert biztosít, mely tisztán definiálja a végrehajtás szerepét és törvényhozói jogkörét a fiskális irányításban • A költségvetési adatok, információk könnyen elérhetőek a nyilvánosság számára

39. A kormányzati vagyonok és adósságok pénz tervezése és irányítása

40. Az USA törvénykönyvének 31. fejezete határozza meg a legális alapokat a pénztári funkciók ellátására • A Pénzügyi Irányító Szolgálat (FMS), mely a Kincstár égisze alatt működik az elsődleges elosztója a fizetéseknek, és a szövetségi ügynökségek nevében dolgozik • Június elseje előtt, vagy legkésőbb aznap, a Kincstár elnöke köteles jelentést adni a Képviselőház Irány és Eszköz Bizottságának, a Szenátus Pénzügyi bizottságának, a Kincstár közkölcsön tevékenységeiről és a Szövetségi Pénzügyi Bank ügyleteiről

41. Belső felülvizsgálat

42. A Vezető Pénzügyi Hivatalnokokra vonatkozó törvény(CFOA), a Kormányzati Irányítási Reform törvény (GMRA) 1994-ből, a Szövetségi Pénzügyi Irányítás Növelésére vonatkozó törvény (FFMIA), 1996-ból, és a már ismert GPRA bevezetése a ‘90-es évek során. • E törvények legfőbb feladata az volt, hogy segítse a pénzforrások helyes felhasználását, védje a szövetségi programokat csalás, veszteség, visszaélés és hűtlen kezelés ellen.

43. Kormányzati számvitel és fiskális jelentések

44. A 31. fejezetben foglaltak szerint a Számviteli Vezető írja elő a számviteli irányelveket, normákat és követelményeket mely minden egyes végrehajtó ügynökségnek irányadó szabály • 1990-ben együtt létrehozták a Szövetségi Számviteli Normák Tanácsadó Testületét (Federal Accounting Standards Advisory Board), hogy átfogó számviteli alapelveket ajánljanak külön a szövetségi kormány részére • A legtöbb tranzakciót készpénz alapon forgalmazzák

45. A kormányzat banki rendezései

46. Szövetségi rendelet szerint, a Federal Reserve Bankjai, mint pénzügyi ügynökökségek és bankfiókok üzemelnek a Pénzügyminisztérium égisze alatt • A legtöbb szövetségi bevételt ami a kincstárba kerül, először magánszemélyek és társaságok helyezik el kereskedelmi bankokba, mely ezt követően jóváíródik a Pénzügyminisztérium számláin • Ezek után a Kincstár, válaszként biztosítja, hogy ezek a pénzek átkerüljenek a FED bankszámláira • Egy pár különös kivételtől eltekintve, pl. Védelmi Minisztérium, tengerentúli nagykövetségek, minden tranzakció, ami a szövetségi kormányhoz tartozik, a Pénzügyminisztérium fő számláján kell, hogy áthaladjon, amely a New York-i FED banknál található

47. Éves jelentés a törvényhozásnak

48. A jog megköveteli az elnöktől, hogy jelentést küldjön a Kongresszusnak a költségvetési számításokról július 16-a előtt • A pénzügyi évre tekintve, az alapvető változásokat a kiadások számításánál és az adóknál a költségvetés elfogadását követően, vagy egyéb más információt erre vonatkozólag az elnöknek javallott jelenteni a Kongresszus felé • A költségvetés elfogadása után négy költségvetési évre, a számított kiadásokra vonatkozó információkat, kötelezettségeket a jog szerint közölni és tartani kell • A jövő költségvetési éveit tekintve, a számított kiadással kapcsolatos információk, kötelezettsége az egyensúlyt tekintve ugyanúgy érvényesek minden költségvetési évre, nem szűnik meg hatályuk az év lejárta után • Ha valamelyik pénzügyi bizottságnak szüksége van információkra a költségvetéssel kapcsolatban, az OMB-nek, a Kincstár-nak, és a szövetségi kormányügynökségeknek is kötelességük azokat kiszolgáltatni

49. Éves számvetés és jelentések

50. A CFOA és az egyéb törvénybeli kiegészítések biztosítják a keretet a pénzügyi jelentésekhez a szövetségi ügynökségek számára • Az ügynökségeknek is át kell esnie egy éves felülvizsgálaton, melyet egy független szervezet végez el • Mindezeknek szervezeti keretei vannak. Az eljárásban legfőbb szerepe van a Számviteli Vezetőnek és a következő ügynökségeknek: Internal Revenue Service, Federal Reserve Board, Federal Reserve Bank, Federal Deposit Insurance Corporation