ORSZÁGOS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTfK)

1. ORSZÁGOS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTfK) TERÜLETFEJLESZTŐK NAPJA2009. október 8. Balatonkenese

2. A területfejlesztés értelmezése • A „területfejlesztés” integráló kategória, amely többek között magába foglalja • a különböző téregységek (ország, régiók, megyék kistérségek) területi szemléletű fejlesztését • a településhálózat-fejlesztést • a településfejlesztést (?) ↔ Területfejlesztési törvény •  Országos Területfejlesztési Koncepció terrénuma (parlamenti határozat) 2009. 10. 08.

3. Miért van szükség Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepcióra (OTfK) • Az állam a közszolgáltatásait térbeli hálózatokba szervezve teljesíti. Ez történhet: • Minden tárca saját ágazati elvei alapján különbözőképpen tervezi és szervezi • Szakmailag megalapozottan, társadalmilag egyeztetve a parlament által legitimált egységes elvek alapján • 1971-ben készült az utolsó, amit a 80-as években módosítottak. Elutasítás, majd rehabilitáció. • Településfejlesztési/városfejlesztési politika hiánya • OTK csak részben foglalkozik településhálózati kérdésekkel 2009. 10. 08.

4. Területi dokumentumok és a köztük lévő kapcsolat • Készült számos háttérdokumentum, tanulmány • Jelenleg két alapvető dokumentum és egy információs rendszer formálódik: • A magyar településhálózat helyzete és jövője (helyzetértékelés, problémafeltárás) • Országos településhálózat-fejlesztési koncepció • Kapcsolata az OTK-val és az OTrT-vel? • Azokkal összhangban készül és önálló országgyűlési határozatban fogadják el (ez van a kormányprogramban) • Beépül azokba (ez az RKK álláspontja) + Tf. törvény 2009. 10. 08.

5. Budapest 2,58-szor nagyobb a településhálózathoz képest! Nagyvárosaink elmaradnak a „várttól” Európában Magyarország rendelkezik a leglaposabb megoszlással! Ha Budapesttől eltekintünk, a legkiegyen-súlyozottabb, legpolicentri-kusabb a településhálózat? Magyarország policentrikusságának mérése rang-nagyság megoszlás, fő/FUA (FVT) 2009. 10. 08.

6. Hasonló helyzet Budapest „túlreprezentáltsága” 5.39-szoros Nagyvárosaink alulteljesítenek Ettől eltekintve az egyik „legkiegyenlítettebb” (-0,72) struktúra! Magyarország policentrikusságának méréserang-nagyság megoszlás, GDP/FUA (FVT) 2009. 10. 08.

7. A településhálózat-fejlesztési politika funkciói és szemlélete • A különböző típusú és funkciójú települések hálózatként/rendszerként való működésének az elősegítése • javaslatot tesz az országgyűlés, a központi állami szervek és az önkormányzatok közös feladatellátásának térbeli kereteire, intézményeire és eszközeire • Nem egyszerűen leképezi a településhálózatot, hanem normatív elvek alapján dinamikájában/tendenciájában kíván hatni a településhálózatra, a hozzá igazodó funkcióteljesítésre 2009. 10. 08.

8. A településhálózat-fejlesztés alapelvei • A magyar fejlesztéspolitika kövesse az Európai Unió szakpolitikai elveit és feleljen meg a magyar sajátosságoknak • Törekedjen a hatékonyság (versenyképesség, koncentráció), a méltányosság (szolidaritás, területi kohézió) és a fenntarthatóság elveinek összeegyeztetésére, egyidejű érvényesítésére • Biztosítson lehetőséget a helyi adottságokon nyugvó helyi kezdeményezésekre • A térségi (regionális) és a települési szemlélet összehangolása • A funkciómegosztás, specializáció és az együttműködés elősegítése 2009. 10. 08.

9. Átfogó célok 2020-ig • Nemzetközileg versenyképes policentrikus városhálózat kialakulásának és működtetésének az elősegítése. • Az elérhetőség és hozzáférés biztosítása, a közlekedési és az IKT-rendszerek kiemelt fejlesztése. • Új típusú, kiegyensúlyozott város–vidék viszony kialakítása (ESDP). • Közszolgáltatások hatékony és méltányos területi szerkezetben történő fejlesztése. • A hálózati elemek együttműködésének erősítése. • A települések értékeivel való fenntartható gazdálkodás. 2009. 10. 08.

10. A településhálózat-fejlesztési politika alappillérei(vitakérdések) • Funkcionális megközelítés • Az egyes elemek nem önmagukban, hanem a rendszerben betöltött funkciói alapján értékelhetőek és fejlesztendőek • a (városi) gazdaság és a közszolgáltatási rendszerek (oktatás, EÜ stb.) előtérbe helyezése (az ipar/gazdaság fejlődése alakította a településszerkezetet, az urbanizáció folyamatát) • Alapegység? Legkisebb központilag szabályozott építőelem? • Települések jelentős része önmagában nem megítélhető és nem képes a megkívánt funkciók teljesítésére. • A kistérségek és munkaerő vonzáskörzetek a kiinduló vizsgálati egységek (status quo)!  funkcionális városi térségek • A hálózat működése vertikális (hierarchia) és horizontális együttműködéseken alapul 2009. 10. 08.

11. Funkcionális városi térségek (FVT) • A város, mint térszervező, munkaerő-piaci és szolgáltató központ és az általa integrált térség (lehet két, vagy több központ is) • Város és vidéke, a vidék és a központja, lokalitás, életvilág, városrégió • Magyar előzmények (Erdei, Bibó stb.) és az európai ESPON kutatások magyar sajátosságoknak megfelelő újrafogalmazása • Ez formai kereteket adhat az új város–falu viszony megteremtéséhez (ESDP) • Nagyságát alapvetően meghatározza a munkaerővonzás, a szolgáltatások vonzáskörzetei és az elérhetőség. • Vertikális munkamegosztásban elfoglalt helyet meghatározza: • A népesség nagyságrendje • a funkciók komplexitása (köz- és üzleti szolgáltatások stb.) • Gazdasági erő/aktivitás (munkahely, GDP stb.) • Településhálózati adottságok, földrajzi helyzet 2009. 10. 08.

12. Policentrizmus • EU új területpolitikai irányelve • Előfeltevés: a többközpontú térstruktúra hatékonyabb (?), méltányosabb és fenntarthatóbb mint a monocentrikus • Kiegyenlítettebb térstruktúra kialakítása, a szubszidiaritás elvét követő decentralizáció • A dinamikus központokra támaszkodva be kell vonni a perifériákat a fejlődésbe • Morfológiailag és funkcionálisan is értelmezendő, távlatilag a kettő összehozandó • Gyakorlatban: • A funkciók hatékony teljesítése a központokban • Elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása (e-ügyintézés, a termék vagy a fogyasztó mozgatása stb.) 2009. 10. 08.

13. Javasolt vertikális struktúra • Budapesti metropolisztérség • Nemzeti/nemzetközi jelentőségű funkcionális nagyvárosi térségek (5+2+??; ) • Regionális jelentőségű nagyvárosi térségek (központ legalább 30 000 fő összesen legalább 50 000 fő) • Térségi szerepkört betöltő kisvárosi térségek (legalább 10 000 fős központtal és 15 000 fős népességgel) • Típusok: aprófalvas és mezővárosi • FVT-ken belüli (lehetséges) struktúra • Funkcionális kistérségek • Funkcionális mikrotérségek 2009. 10. 08.

14. Intézményrendszer(folyamatosan alakuló gyakorlatorientált rendszer) • Az FVT-k a meglévő fejlesztéspolitikai intézmény-rendszerbe tagolódnak, hozzájárulnak a folyamatosan alakuló „kistérségi” szint továbbfejlesztéséhez • Az FVT státuszoknak (hierarchiának) megfelelő differenciált hatáskör (funkció) telepítés • Magasabb státuszú FVT-k körzeti ellátási felelősségének feladatteljesítéshez kötött meghatározása • Önkormányzatok társulásán és az egyes funkciók szerződéses ellátásán alapuló hálózatosodás 2009. 10. 08.

15. Eszközrendszer • Tervezés: be kell illeszteni az FVT-ket a fejlesztési és rendezési tervezésbe (FVT-ket lefedő közös fejlesztési stratégia és összehangolt szerkezeti terv) • Finanszírozás: alapvetően a jelenlegi fejlesztési és működési forrásokat használja más formában • Szintenkénti feladatmutatók meghatározása • Az állami fejlesztési és működési kiadások ezekhez igazítása • Az FVT-ken belüli közös feladatellátásnak és fejlesztéseknek prioritást kell kapniuk az EU-s fejlesztési források felhasználásánál is • Megvalósítás érdekében bevezetendő: terv-, program- és területrendezési szerződések 2009. 10. 08.

16. 2009. 10. 08.

17. Összegzés helyett: szakmai vitakérdések • Először a koncepcionális alapelvekben kell megegyezni, és csak azt követően a tényleges besorolásról! • A országos szintű (top-down) településhálózat-fejlesztési koncepciónak mi az alapegysége? • A policentrizmus miként értelmezhető és alkalmazható Magyarországon? (Hogyan függ össze az ország méretével, a meglévő hálózattal?) • Vertikális szintek száma? 2009. 10. 08.

18. Köszönöm figyelmüket! Dr. Faragó László MTA RKK www.rkk.hu farago@rkk.hu 2009. 10. 08.

19. 2009. 10. 08.