8. Nemzetközi Egészségügyi Rendszertudományi Konferenci a Genf, 2004. szept ember 1-3.

1. 8. Nemzetközi Egészségügyi Rendszertudományi KonferenciaGenf, 2004. szeptember 1-3. International Society on System Science in Health Care

2. Egészségügyi rendszerek: állami és/vagy magán szerepben? Kihívások: • Lakosság elöregedése • Születéskor várható élettartam OECD országokban évente 1,5 hónappal nő • Reprodukciós ráta csökken • Lakosság • Európa: 455 millióról 2050-re 430 millióra csökken • USA: 295 millióról 420 millióra nő • Technikai, technológiai fejlődés • OECD átlagában átlagos kórházi tartózkodási idő 10 év alatt 9-ről 7 napra csökkent • Gyógyszerkiadások növekedése évi 4,5% (aránya az eü kiadásokban 10 év alatt 13-ról 16%-ra nőtt) Következmény: egészségügyi kiadások növekedése • Növekedés évi 4,3% (GDP növekedés: évi 2,5%) • Arányuk a GDP %-ában az 1997-es 7,8%-ról 2002-re 8,5%-ra nőtt

3. Egészségügyi kiadások

4. Egészségügyi kiadások

5. Állami és magánfinanszírozás az egészségügyben

6. Egészségügyi reformok • Egészségügyi rendszerek nehézségei: • Önkéntes biztosítások esetében a pénzügyi kockázatkiegyenlítés nem működik – alul-fogyasztás • Állami rendszerekben társadalmi optimum feletti fogyasztás • Információs asszimetria – az egészségügyi ellátók keresletet indukálnak • Célok • Az ellátás elérhetőségének biztosítása • Minőség, kimenetek javítása • Megfelelő szintű források biztosítása • Költség-haszon, költség-hatékonyság biztosítása Állami és magán rendszerelemek keveredése, konvergencia Sok elvesztegetett energia - marginális eredmények

7. A fejlesztés evidenciái • A gazdaságpolitika szűk hatóköre, az egészségpolitika növekvő jelentősége • Nincs tiszta evidencia a versenyről a minőség javításában • Co-payment segíthet a kereslet féken tartásában • Szükség van a szolidaritásra • Eredményesek lehetnek a managed care technikák • Állami felelősségek szétválasztása, vásárló és szolgáltató elkülönülése • Szerződéses megállapodások szerepe nő • Adat- és információs rendszerek fejlesztése

8. Ideális rendszer • Segíti a fogyasztót az informált döntések meghozatalában • Növekvő figyelmet fordít a minőségre, az EBM-re, akkreditációs programokat működtet • A finanszírozás átlátható, igazságos, méltányos, hatékony , állami program a magánszférára • Cure helyett care • Terápiás szövetségek • A szereplőknek biztosított nagyobb felelősség

9. Hatékonyság-méltányosság- innováció az állami rendszerekben innovativitás méltányosság (equtiy) hatékonyság

10. Hatékonyság-méltányosság- innováció a magán rendszerekben innovativitás hatékonyság méltányosság (equtiy)

11. Hatékonyság-méltányosság- innováció a vegyes rendszerekben innovativitás méltányosság (equtiy) hatékonyság • A rendszerek fejlesztésében fontos: • komplexitás, szisztematikus, társadalmi-gazdasági megközelítés, • a struktúra-hatékonyság-kimenet együttes kezelése

12. Az egészségügyi ellátás iránti növekvő szükségletek és a szűkösen rendelkezésre álló állami finanszírozási források összhangba hozásának eszközei: • Hatékonyság növelése, szolgáltatási csomag meghatározása, HTA alkalmazása • Magánforrások bevonása a finanszírozásba

13. Szolgáltatások adagolása • Ingyenes ellátás – várólisták – Egyesült Királyság • Szolgáltatások kizárása a támogatotti körből • A lakosok anyagi helyzetétől, választásától függ az ellátás (USA) • Innováció beépülésének kontrollja – támogatott szolgáltatások meghatározása

14. HTA alkalmazása • Németország, Svájc, Anglia példája • Központi intézmény végzi • Növekvő befolyása van a támogatási döntésekre • Németország: közép szinten • Svájc: állami szinten • Anglia: független állami szervezet feladata

15. Németország 2004-ig: • Ambuláns ellátás, gyógyszerek döntései: Orvosok és Betegalapok Szövetségi Bizottsága (tagok a betegalapok, háziorvosok, szakorvosok képviselői) • Kórházi ellátás: Kórházi Bizottság (tagok a szolgáltatók, betegalapok) • Kezdeményező:betegalapok, kórházi ambuláns orvosok • Folyamat: bizottsági döntés az értékelésről - nyilatkozatok a szükségességről, hatásosságról, költséghatékonyságról – bizonyítékok szisztematikus vizsgálata • HTA tanulmány: albizottságokban, egyetemeken, kutatóközpontokban • Döntési folyamat: 18 hónap • A döntés és a HTA tanulmány publikus, a folyamat nem 2004-től a teljes szektorra egy szervezet működik

16. Anglia • 1999-től NICE • Értékelő Bizottság: tagjait– egészségügyi szolgáltatók, gyártók, betegszervezetek, regionális egészségügyi hatóságok, egészségügyi közgazdászok - a NICE nevezi ki • Az értékelésre kerülő szolgáltatásokat a minisztérium határozza meg • Eljárás: értékelő jelentés külső kutatók bevonásával (klinikai, költséghatékonysági elemzés) – konzultánsok véleményalkotása, konzultációs időszak – végső értékelés bizottsági javaslatokkal – fellebbezési időszak: 54-62 hét • Az eljárás standardizált, a folyamat publikus, az értékelés alapján készült útmutató a lakosság és a szakemberek számára külön verzióban jelenik meg • Az útmutató alapján nyújtott szolgáltatás finanszírozása kötelező az NHS-ben • Az útmutatókat 3 évente felülvizsgálják

17. Svájc • Általános Egészségbiztosítási Szolgáltatások Szövetségi Bizottsága – tagok: orvosok, egészségbiztosítók, kórházak, betegszervezetek, kantonok képviselői • Szövetségi Gyógyszerbizottság – tagok: orvosok, gyógyszerészek, kutatók, gyártók, egészségbiztosítók, betegszervezetek képviselői • Svájci Szövetségi Társadalombiztosítási Iroda - döntés • Ambuláns ellátás: gyógyszerek pozitív listán, fekvőbeteg ellátás: törzskönyvezett gyógyszerekre nincs restrikció • Eljárás kezdeményezése: szolgáltatók, biztosítók, betegszervezetek, gyógyszer esetében gyártók • Az eljárás standardizált, a döntés alapjául szolgáló tanulmányt megadott formában kell benyújtani • Gyógyszereknél az eljárás: 6 hó • Fellebbezni csak gyógyszer témában lehet • Csak sajtóhír jelenik meg

18. Döntési kritériumok • Németország: Szociális tv. – kötelező egészségbiztosítás fedezi az orvosilag szükséges, hatásos és költséghatékony eljárásokat • Anglia: kormány ad szempontokat: klinikai prioritások, szükségletek, haszon és költség közötti egyensúly, elérhető források hatékony felhasználása • Svájc: egészségbiztosítási törvény – a támogatotti csomag elemei hatásosak és költséghatékonyak legyenek

19. Értékelés • Transzparencia: jó Angliában, Németországban csak a végső döntés publikus, Svájcban az egész folyamat átláthatatlan • Képviselet: magas szintű Angliában, Svájcban a választott kormány szerepe nagyobb, Németországban kevésbé átfogó • Hatásosabb szolgáltatás alacsonyabb költséggel finanszírozásra kerül, kevésbé hatásos szolgáltatás magasabb költséggel nem finanszírozott • Költséghatékonyság erőteljesebb figyelembe vétele csak Angliában jellemző • Mindenütt jellemzően csak új szolgáltatásokkal foglalkoznak • Kevésbé hatékony vagy hatásos szolgáltatások továbbra is a szolgáltatási csomag részei maradnak