Őrlési melléktermékek Gabona és hüvelyes magvak hántolása, őrlése során képződő melléktermékek

1. Malomipari melléktermékek • Őrlési melléktermékek • Gabona és hüvelyes magvak hántolása, őrlése során képződő melléktermékek • korpák • döntően a héjrészt, az aleuron réteget és a csírát tartalmazza, de a kiőrlés fokától függően több-kevesebb endospermium részt is • fontos minősítő paraméterük az aleuron réteg és az endospermium részaránya, ettől függően fehéje-tartalmuk 10-16% között változik • Nmka-tartalmuk 55-60%, rosttartalmuk 8-14% • P, K, Mn és Zn-tartalma úgyszintén jelentős, P-tartalmuk mintegy 50%-a viszont fitin kötésű • A B-csoportba tartozó vitaminokban, elsősorban niacinban, piridoxinban, pantoténsavban gazdagok

2. A kiőrlés fokának hatása a gabonaipari melléktermékek vázanyagának összetételére

3. búzakorpa • a legnagyobb mennyiségben áll rendelkezésre • nyersrostban, fehérjében és foszforban gazdagabb, mint maga a szem • összetétele és minősége változhat, célszerű ezért gyakrabban bevizsgáltatni • elsősorban tehenekkel, kocákkal, hízókkal etetik • fiatal állatok tápjaiban rosttartalma limitáló tényező • rozs-, árpa-, kukorica- és zabkorpa • kevesebb fehérjét tartalmaznak • kevesebb képződik belőlük, ritkán használjuk takarmányként • etetésük előtt célszerű bevizsgáltatni őket

4. takarmánylisztek • a korpáknál kevesebb héj és aleuron részt, viszont több endospermiumot tartalmaznak • energiatartalmuk nagyobb, fehérje és rosttartalmuk kisebb, mint a korpáké • döntően búzából, kisebb mennyiségben árpából, kukoricából, rozsból is képződik • gabonamagvak csírája • az őrlés előtt elkülönítik, mivel nagy olajtartalma miatt hátrányosan befolyásolná a liszt eltarthatóságát • 26-29%-os nyersfehérje-, 6-8%-os zsírtartalmú, kevés rostot tartalmazó, értékes takarmány • E-vitamin-tartalma említésre méltó • avasodásra hajlamos

5. Növényolaj-ipari melléktermékek • olajpogácsa • régebben az olajat a magvakból préseléssel nyerték, az így képződött melléktermék volt az olajpogácsa, ami még jelentős, 10%-os zsírt tartalmazott. • extrahált darák • napjainkban az olajiparban a préselést valamilyen zsíroldószerrel és hőkezeléssel végzett kivonás, ún. extrahálás követ. A képződött melléktermékek ekkor az extrahált darák. Ezek jellemzője, hogy magas a fehérje-tartalmuk (25-40%), zsírtartalmuk kicsi (1-2%). A zsírszerű anyagok kivonásával elveszítik ízletességüket is.

6. extrahált napraforgódara • hazai viszonylatban a legtöbb ebből képződik • antinutritív, toxikus anyagokat nem tartalmaz • az I. osztályú, 10-12%-os rosttartalmú termék fehérjetartalma 40%-os is lehet • lizinben szegény, kéntartalmú aminosav szintje viszont nagyobb, mint a pillangós magvaké • jelentős a P-tartalma • rosttartalma fontos minősítő paraméter, a héj az olajkivonás során elveszti a rugalmasságát, töredezett éles, szilánkos lesz, ami sértheti a bél nyálkahártyáját, célszerű emiatt apróra darálni • elsősorban kérődző takarmány, de a kis rosttartalmú termékekből baromfi és sertéstápokban is szerepelhet 5-10%-os arányban

7. Különböző minőségű extrahált napraforgó- darák táplálóanyag-tartalma

8. extrahált szójadara • a monogasztrikusok meghatározó fehérje-takarmánya • nagyrészt importáljuk • magas fehérje- (44-48%) és lizin-tartalmú, limitáló aminosava a metionin • zsírtartalma csupán 1-2% • többféle antinutritív anyagot tartalmaz (szojin, tripszin inhibitorok, alfa-galaktozidák pl. raffinóz, sztachióz stb.), amelyek hőlabilisak • tósztolás: speciálisan a szója antinutritív anyagainak inaktiválására kidolgozott hőkezelési eljárás (kb 120oC; 10-15 perc) • nagy K-tartalma miatt hasmenést okozhat • minden fajjal etethető, felhasználását jórészt ára limitálja

9. Ureáz-aktivítás mérés A hőkezelés hatékonyságának mérése történhet: • ureáz aktivitás • KOH fehérje oldhatóság • PDI fehérje oldhatósági index • TIU egység • NIR • állatkísérlet (emészthetőség, hasznosíthatóság) A tripszin inhibitor és az ureáz aktivitás a szójában hasonlóan változik. karbamid + H2O + ureáz = CO2 + NH3 • 0.2 gramm szójához 10 ml karbamid oldatot keverünk • 30 percre 30o C –os vízfürdőbe helyezzük 3. Kiszámítjuk a pH változást (végső pH – kezdeti pH)

10. KOH-ban oldódó fehérje 1.1.5 gramm szóját 20 percen keresztül 75 ml0,2%-os KOH oldattal keverünk • Centrifugáljuk, majd szűrjük • Megmérjük az oldat N-tartalmát Fehérje oldhatósági index (PDI) • 8 gramm szójához 150 ml vizet keverünk. • 8500-as fordulatszámon 10 percig centrifugáljuk 3. Szűrjük • Mérjük az oldatba ment N mennyiségét

11. Optimális értékek • Ureázindex 0,05-0,2 • KOH oldhatóság 70 - 85% • PDI oldhatóság 40 - 45%

12. A szójadara hőkezelésének hatása a kétfajta fehérjeoldhatóságra és a broilercsirkék súly- gyarapodására (Batal, et al., 2000).

13. A hőkezelés hatása a szója emészthetőségére és a fehérje biológiai értékére

14. Szója túlhevítésének hatása az emészthető lizin-tartalomra

15. extrahált repcedara • nagy mennyiségben áll rendelkezésre • a hagyományos fajták daráit jobbára kérődzőkkel etették, az abrak max. 7-8%-áig • nagyobb arányban etetve mustárolaj-glikozid tartalma egészségkárosító hatású (gyomor-, bél-, vesebántalmak) • fehérjetartalma jelentős (36-38%), lizin és kéntartalmú aminosav tartalma kiegyensúlyozott • rosttartalma 12-15%, foszforban gazdag (8-9 g/kg) • 00-ás vonalak, lehetőség a monogasztrikusok takarmányozására is • extrahált gyapotmagdara • elsősorban fehérje-kiegészítő (36-39% ny.fehérje) • lizin és kéntartalmú aminosavainak mennyisége kisebb, mint a többi extrahált daráé • rosttartalma 10-15% • E-vitamin antagonista hatású anyagot (gossipol) tartalmaz, amire a kérődzők kevésbé érzékenyek • elsősorban kérődző takarmány

16. extrahált lenmagdara • a legjobb étrendi hatású extrahált dara • fehérjetartalma 30-34%, biológiai értéke közepes • nyálkaanyagai miatt kedvező hatású az emésztőszervi betegségekben szenvedő állatoknak • linamarin glikozidát főleg az éretlen magok tartalmazhatnak • extrahált földimogyoró dara • takarmányértékét a héjtalanítás mértéke nagyban befolyásolja • a héjtalanított magból készülő darának magas a fehérjéje (48%) és kevés (6-8%) a rostja • potenciálisan aflatoxinttartalmazhat • a takarmányok maximálisan megengedhető aflatoxin szintje0,05mg/kg • kérődzőkkel, lovakkal az abrak maximum 10-15%-ában célszerű etetni

17. Cukoripari melléktermékek • nedves répaszelet • a cukorrépát mosása, szeletelése és a cukrot vízzel történő kioldása után visszamaradó melléktermék • szárazanyaga préselést követően 18-20%-osra nő • terimés takarmány, laktagóg • marhával 15-25 kg etethető, de felhasználható a sertések és a lovak takarmányozásában is • frissen kell felhasználni, vagy silózással lehet tartósítani (pl. kukorica szecskával, szálastakarmányokkal) • szárított répaszelet • energiatartalma közelít a gabonákéhoz • fehérjetartalma 10%, rostja 16-18% • etetés előtt célszerű áztatni, mert nagy a vízfelvevő képessége • darálva monogasztrikusok tápjaiban is felhasználható

18. melasz • az oldatban lévő cukor kikristályosítása után visszamaradó, viszkózusan folyó sötétbarna színű melléktermék, ami még 45-50% cukrot tartalmaz • nyersfehérjéjének zöme amid anyagokból áll (betain, glutaminsav) • sok káliumot tartalmaz, ami miatt nagyobb adagban etetve hasmenést okozhat • marhákkal 1-2, lovakkal 1, sertésekkel 0,5 kg etethető belőle szoktatást követően • silózási és granulálási adalékanyagként is használható

19. Sörgyári melléktermékek • malátacsíra • a kicsirázott árpa, a maláta vékony gyökere, amelyet eltávolítnak a maláta pörkölés, őrlése és főzése előtt • nyersfehérje-tartalma kb. 25%, lizinben és metioninban gazdag • nyersrostja 10-15%, foszforban (7-9g/kg)és B-csoportbeli vitaminokban gazdag • szarvasmarhákkal max. 3kg/nap, lovakkal, juhokkal az abrak 20, sertésekkel az abrak 10-15%-ában szerepeltethető • sörtörköly • az édes cefre leszűrését követően visszamaradó melléktermék, a keményítőn kívül tartalmazza a teljes maláta őrleményt (zsír, rost, fehérje) • a nedves sörtörköly 20-22% sza.-tartalmú, laktagóg hatású • teheneknek 10-15kg, kocáknak, juhoknak 0,5-1 kg adható naponta • könnyen megromlik, penészesedik • szárított formában is forgalmazzák

20. sörélesztő • a cefrében leülepedett élesztő szűrésével, sajtolásával, szárításával nyert igen értékes melléktermék • 50%-os fehérjetartalmú, gazdag lizin, treonin és triptofán forrás, limitáló aminosava a metionin • a B12 kivételével valamennyi B-csoportba tartozó vitamint tartalmazza • elsősorban sertés- és baromfi-takarmányként használható gazdaságosan (3-5%)

21. Szeszipari melléktermékek • A szeszgyártás egyszerű cukrokból, keményítőből kiinduló folyamat. • A cukrot az élesztőgombák közvetlenül alkohollá tudják erjeszteni, a keményítőnek viszont előzetesen le kell bomlania egyszerű cukrokká (pl. gabonamagvak csíráztatása során). • A lepárlatlan alkoholtartalmú anyag a cefre, majd a lepárlást követően képződő melléktermék a szeszgyári moslék és a szeszélesztő. • szeszmoslék • az alapanyaghoz képest kevés szénhidrátot tartalmaz, • a lepárlás során a fehérje általában nem denaturálódik • a friss szeszmoslék csupán 6-8%-os szárazanyag-tartalmú • a gabonákból származó szeszmoslék kedvezőbb összetételű és jobb étrendi hatású, mint a a cukorrépa, a gyümölcs, a melasz vagy a burgonya alapú melléktermék • híg moslékként marhákkal, tehenekkel etethető (15-25kg/nap)

22. vinasz • a melasz alapú szeszgyártás 60-70%-os sz.a.-tartalomra besűrített mellékterméke • kukoricamoslék • a legnagyobb jelentőségű hazánkban • elsősorban hízómarhákkal (10-20kg/nap), kisebb mennyiségben tehenekkel etethető • szárított formában kérődzők és sertések tápjaiban szerepeltethető (5-15%) • répa- és burgonyamoslék • a vinasznál kedvezőbb összetételű, de csak maximum a fele etethető a kukoricamosléknál szereplő értékeknek • szeszélesztő • lepárlás után szeparálást, sűrítést, szárítást követően képződik, takarmányértéke megegyezik a sörélesztőével

23. Keményítőgyári melléktermékek • Hazánkban keményítő gyártásra burgonyát vagy gabona magvakat használnak. • Az alapanyag zúzása, őrlése utána keményítőt kioldják, kimossák. • Az oldás után a szitán, szűrőn visszamaradó rész a törköly, ami a keményítő ülepítését követően oldatban marad az a moslék. • Nagy víztartalmúak, romlandók, frissen a termelődés helyéhez közel célszerű felhasználni takarmányozási céllal. • burgonya-, búza-, kukoricatörköly • 10-15% sz.a. tartalmú, fehérjében szegény melléktermékek • sertéssel és marhával etethetők • táplálóanyag-tartalmuk előzetes vizsgálata indokolt • kukorica glutén • a kukorica alapú keményítőgyártás során keletkezik • magas (40-50%) fehérjetartalmú, fehérjéjének biológiai értéke közepes • sárga színe miatt alkalmas az állati termékek színének befolyásolására

24. Konzervgyári melléktermékek • Zöldségek, gyümölcsök konzervgyári feldolgozása során idényjelleggel képződő melléktermékek. • Takarmányértéküket nagymértékben befolyásolja a feldolgozás módja. • Gyorsan romlanak, táplálóanyag-tartalmuk változó. • paradicsomtörköly • a paradicsom héj és mag részét tartalmazza • fehérjetartalma kb. 20% • célszerű etetés előtt finomra darálni, egyébként a magok nem hasznosulnak • elsősorban kérődző takarmány • almatörköly • az almalé előállításakor keletkező 10-15% sz.a.-tartalmú termék • a héj és a hús részt tartalmazza • mivel édes ízű a kérődzők (15-20kg) és a sertések (3-5kg) is szívesen fogyasztják