1 / 35

Grafomotoros fejlesztés

Grafomotoros fejlesztés. Szulman Ildikó 2006. November. Mi a grafomotoros fejlesztés?. Grafomotorium : írásmozgás - minden finommozgás-koordinációt igénylő tevékenységre használják - rajz- és íráskészséggel kapcsolatos mozgások összefoglaló neve Grafomotoros fejlesztés :

kalkin
Download Presentation

Grafomotoros fejlesztés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Grafomotoros fejlesztés Szulman Ildikó 2006. November

  2. Mi a grafomotoros fejlesztés? Grafomotorium: írásmozgás - minden finommozgás-koordinációt igénylő tevékenységre használják - rajz- és íráskészséggel kapcsolatos mozgások összefoglaló neve Grafomotoros fejlesztés: - A finommozgások koordinációjának, rajz – és íráskészségnek a fejlesztése

  3. Íráskészség fejletlensége… • Más tanulási nehézségek kísérője ill. okozója: • Pöszeség, diszfázia: hangok megkülönböztetése pontatlan (akusztikailag hasonló hangok, zöngés-zöngétlen) • Diszlexia veszélyeztetettség: - téri tájékozódás bizonytalan - betűformák felismerése - szavak betűkre bontása (szintézise ill. analízise is) bizonytalan - sorrendiség, szerialitás kialakulatlan vagy bizonytalan • Diszkalkulia: - irányok differenciálása bizonytalan - szerialitás gyengesége • Gyenge verbális és szeriális emlékezet

  4. Első osztályos gyermekeink… • Gyakran nem rendelkeznek az íráshoz szükséges érettséggel; • - nagymozgás összerendezetlen, kéz- lábmozgásuk ügyetlen - rosszul fogják a ceruzát, görcsösen • - látottakat rosszul elemzik, ábrázolás gyenge • Térben-síkban bizonytalanul tájékozódnak, • Képrendezésnél, soralkotásnál jobbról balra ill. lentről felfelé kezdenek el kirakni v. ábrázolni • nem tudnak, nem szeretnek gyöngyöt fűzni, rajzolni stb. • Tükör előtt, nyelvmozgások kivitelezésében bizonytalanok • Kézfej, ujjak beszédszervek irányítása terén finommozgásuk nehezített

  5. Íráskészség kialakulásának feltételei 1. környezeti 2. élettani 3. Pszichés (motiváltság) Észlelés és grafikai ábrázolás csatornái:

  6. A szem vezeti a kéz motoros tevékenységét. • (A látás pontatlanságai a képességek kialakulásának időszakában kevésbé hátráltatják az olvasást, mint az írást. A grafikus jelek felismerése, megkülönböztetése könnyebb, mint a grafikus jelek optikus vezérléssel történő mozgásos kialakítása.) • 1. fénytöréses hibák • 2. binokuláris (két szemmel együtt látás) hibái, kancsalság

  7. Szemhéjak gyulladása - Szem könnyezése - Rossz ülési pozíció, megfeszítve tartja testét - Gyakori pislogás - Gyakran dörzsöli a szemét - Bandzsít, ráncolja homlokát - Fej előre hajtása ill. félre fordítása - Olvasás alatt egyik szem becsukása v. elfedése - Írásban vonalvezetés nem kielégítő - Kerüli a szemközeli munkát Összekeveri az a-o; e-c; és n-m betűket - Figyelmetlen a munkájában - Hibásan másol tábláról v. könyvből - Átugrik sorokat, szavakat - Nem tud sokáig egy pontra nézni - Gyakran nem tudja hol tart az olvasásban - A könyv ill. füzet távolságát váltogatja olvasás ill. írás közben - Gyorsan elfárad az olvasásban és írásban A látás zavaraira utaló tünetek:

  8. A vizuális percepció (észlelés) területei • Frostig: • Szem-kéz koordinációja • Alak-háttér kiemelése • Alak-konstancia megléte (Formaállandóság) • Térbeli helyzet felismerése • Térbeli viszonylagosság felismerése 3-7,5 év között fejlődnek ezen területek a leggyorsabban, majd fejlődésük kevés haladást mutat. (Vizsgálata: Frostig, Bender-B, Goodenought)

  9. Hallási megkülönböztető képesség olvasás-írás feltétele. • Hallászavarokra utalhat: • - figyelés közben forgatja a fejét • erősen nézi a beszélőt • gyakran visszakérdez • tölcsért formál a kezéből • arckifejezése értetlenséget jelez • túl hangosan hallgatja a Tv-t, rádiót, magnót stb. • fülcsengésre, zümmögésre panaszkodik a gyermek.

  10. ● Írásmozgás kivitelezéséhez: • Csontrendszer fejlődése: • csontmagvak megjelenése, • csöves csontok ízületi végeinek záródása. • Idegrendszer fejlődése • idegpályák myelinizációja Tág életkori határok. Kéz funkciói egész gyerekkor alatt fejlődik. Írásmozgás kivitelezésére 5-7. életév között válik alkalmassá.

  11. Vizuomotoros koordináció kialakulása • Látás-tapintás-mozgásérzet együttszabályozása, melyben a látás vezérli a tapintószervet, majd • a mozgás visszahat a látásra. • Gyakorlás révén a kéz egyre pontosabb mozgásra képes. • Életkorral és szellemi fejlődéssel is összefügg.

  12. Íráshoz szükséges agyi tevékenységek: • Írás bonyolult, összetett agyi tevékenység • Látás, (hallás), beszédhangok megkülönböztetése, analizálás-szintetizális, finommozgás • Rövid- és hosszútávú emlékezet agykérgi területei működnek

  13. Háromlebeny vidéke: külvilági ingerek feldolgozása,inger felismerése, olvasás, írás, számolás, differenciált mozgások kivitelezése,tárgyak felismerése tapintás útján, ujjak felismerése, ép testvázlat megélése, testséma, bal-jobb differenciálás

  14. Lurija – diktált írás folyamatakor történő pszichikus tevékenység a következő: • 1. A hangfolyamatot összetevőire, beszédhangokra kell bontani, ki kell emelni a fonémákat • 2. A pontosan meghatározott hangokat át kell alakítani betűvé. ( A graféma megvalósításához térbeli sémák megléte, térbeli tájékozódás is szükséges.) • 3. A betűket meghatározott sorrendben kell leírni, s ezt a sorrendet tudatunkban kell tartani. (Szeriális emlékezet) • 4. Szükséges a finom, állandóan változó mozgások tervezése, melyek az írást, mint folyamatot biztosítják. • 5. Írásunk gondolatok közlése, így döntő szerepe van a szándék folytonosságának, ugyanúgy, mint a végrehajtott cselekvés kontrolljának. Folyó íráshoz szükségesek a percepciós csatornák, a megtartó emlékezet és az állandó visszajelzés.

  15. A gyermeki íráskészség fejlődése (Renate Valtin 1993) • 0. szakasz: Kriksz-krakszok (ákom-bákom szakasz) • 2-2,5 éves kor • Gyerekek utánozzák a felnőttek írását, de nincsenek tisztában a kommunikatív jellegével Pl. receptet ír a papának (Később igen: ír pl. a Mikulásnak) • Elkülönül a rajztól • Nincs szó- és fonématudatosságuk • 1. szakasz: Betűsorok szándékos ábrázolása • Akaratlagos írás, nem igazi szavak, hangzástól függetlenül

  16. 2. szakasz: Prefonetikus írás • Felismerte hangok vezérelte írásmód • Visszaadnak egyes hangokat, de még csak a szó egészében • Szavak nem különülnek el • 3. szakasz: Félig fonetikus ( vázszerű) írás • Fontosabb hangok megjelennek • A szavakat csak kevesen választják el szóközzel • Magánhangzót legalább egy betű jelöli • pl. VOG – Vogel (madár), GAS – Gans (liba)

  17. 4. szakasz: Fonetikus írás Kiejtést tükröző írás, minden hallható hang leképezése pl. fijú, dijó, mondja –mongya • 5. szakasz: Fonetikus átírás • Ortografikus minták első szóhasználata • Túláltalánosítás – kiejtés irányítja az átírást • Helytelenül alkalmazza a helyesírási szabályt ott is, ahol nem kellene pl. higyjed • 6. szakasz: Áttérés kifejlett helyesírásra • Több stratégiát alkalmaz

  18. A garfomotoros zavarok okai • Szomatikus (testi): görcsös v. tónustalan kézizmok, rövid, nehezen mozgó ujjpercek, érzékszervek zavara, agyi mozgásvezérlés zavara stb. • Mentális (értelmi): organikus agyi sérülés, átmeneti kémiai zavar, keresztmodalitások (látási, hallási észlelés) zavara stb. • Pszichés (lelki): szorongás, trauma, kisebbségi érzés, túlzott megfelelési vágy, túlzott követelményszint stb. • Szociális (társadalmi): ingerszegény környezet, nem megfelelő minta követése stb.

  19. A grafomotoros fejlesztés tartalma • Az iskola első osztályaiban (Később ha probléma fenn áll: nem ismeri a betűket ill. cseréli, nem tudja ill. sok hibával írja le a szavakat, mondatokat – diszgráfiáról beszélünk.) Mivel a betűelsajátításhoz igen sok készség szükséges: A fejlesztés komplex, több területre kiterjedő. Terápia állandó részét képezik a kézmozgás, finommozgás fejlesztésén kívül: téri tájékozódás, vizuális és taktilis észlelés fejlesztése (Akusztikus észlelést elsősorban pösze ill. diszfázia terápiákon fejlesztjük. A nagymozgás fejlesztése a testnev. órákon, a gyógytornán ill. az Ayres-terápián kívül a diszlexia prevenciós terápiákon valósul meg.)

  20. A fejlesztés célja: • A funkciógyakorlás révén serkentsük az idegrendszer érését. • A gyakorlatokkal lehetővé tegyük a megfelelő gyorsaságú és erősségű, kontrolált célirányos mozgást; • Az ujjak differenciált, összehangolt működését, • Folyamatos vonalvezetést, • Pontos vonalkapcsolásokat, • Jó formaalakításokat különböző méretben. • Helyes ceruzafogás és ceruzahasználat elsajátításának elősegítése. • Az íráshoz szükséges készségeket fejlesztjük és gyakoroltatjuk.

  21. A terápia menete • Terápiánkban a fokozatosság elvét követjük: • 1. nagy alakzatokról, felületekről a kisebb behatárolt területig (csomagolópapírtól a hármas vonalközig) haladunk; • 2. a nagy lendületű mozgásoktól a finomabb, célirányosabb mozgások felé (levegőben, csuklóból, táblai rajzon, újságpapíron, írólapon, vonalközben, feladatlapon. • Az osztályban folyó írástanuláshoz hasonlóan három szakaszban zajlik: • 1. Az íráselemek rövid előkészítő szakaszában játékos íráselemeket dolgozunk fel. Cél ceruzafogás, laza vonalvezetés megtanítása, kedvet ébresztve, önbizalmat adva a későbbi írástanuláshoz. Többféle feladatlapot használunk. Pl. Adorján Katalin: Szebben akarok írni I.

  22. Ebben a szakaszban a diszlexia terápiával párhuzamosan: testséma, téri- és síkbeli tájékozódás és kézügyesség fejlesztése (alapja a vonalrendszerben való tájékozódásnak) A fejlesztés sorrendje ill. területei: 1. Téri tájékozódás fejlesztése, névutók gyakorlása térben (alatt, fölött, mellett, előtt, mögött;) Hol? - Hová? – Honnan?

  23. 2. A lefelé-felfelé irányok megkülönböztetése (térben: lenn-fenn; síkban is) • 3. Az eleje, közepe, vége fogalmának kialakítása és megerősítése • 4. A fenn, középen és lenn fogalmának kialakítása, megerősítése, bevezetés a hármas vonalközbe • 5. A bal- jobb irány kialakítása és megkülönböztetése (bemutatkozós kéz, szív felöli kéz) • 6. A balról jobbra haladás irányának kialakítása és fejlesztése • 7. Sor és oszlop fogalma • 8. Névutók gyakorlása síkban, feladatlapon

  24. 9. Komplex iránydifferenciálás kialakítása (Nyilak) • II. Betűelemek írása • Hármas vonalköz differenciálása előzi meg,színes papírcsíkok ragasztásával; • nagy formától a kicsi felé; zsírkrétával majd ceruzával gyakorolnak a gyerekek • A betűelemek elsajátításának sorrendje: • Álló, fekvő, ferde egyenes; • „kapuvonal”, dupla kapuvonal; • „bögrevonal”, dupla bögrevonal; hullámvonal; ll; „cica”-vonal; kör; „esernyővonal”; „fecskevonal”, fordított fecske vonal; • III. Betűk gyakorlása, differenciálása – Kiegészítve az osztályban folyó betűelsajátítást, követve a hasonló betűk egymástól távol tanításának elvét (Meixner Ildikó tanterv)

  25. Az órák felépítése • 1.Ujjtorna – célja az ujjak bemelegítése • Lazító, feszesítő, ügyességet fejlesztő gyakorlatokat végeztetünk. Ezeket utánzó mozgással egészítjük ki (pl. zongorázás,integetés, csipegetés) Népszerű, mikor az ökölbe szorított kéz ujjait egyenként nyitjuk ki Pl. Hüvelykujjam almafa… • 2. Kézügyességet fejlesztő játékok – stabil cél elérése, pozitív megerősítés, kontroll • Pl. színezés, másolás, csipeszelés, válogatás, gyurmázás, fölfűzés, vágás, ragasztás, hajtogatás, csavarozás, illesztés, forgatás, tépés, varrás, festés, galacsin készítés stb.

  26. 3. Tapintási érzékelés fejlesztése – ujjak tapintási érzékenységének fokozása

  27. 4. Fixációs gyakorlat – szemmozgás fejlesztése, a sorkövetés kialakításához-tárgyak megfigyeléseletapogató szemmozgással, (azonosság-különbség)-mozgó tárgyak tekintettelkövetése pl. labda-egy maghatározott pont fixálása • 5. Vizuális percepció fejlesztése – finommotorika, megfigyelőképesség fejlesztése (a látási figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, az akaratlagos és szelektív figyelmi funkciók kialakítása) • - szem-kéz koordináció • - alakállandóság fejlesztése • - alak-háttér felfogás fejlesztése • -téri irányok kialakítása • - téri elhelyezkedés érzékelésének kialakítása

  28. 6. Betűelemek elsajátítása – akiválasztott betűelem írásmódjának elsajátítása (ill. betűk differenciálása) • -betűelem vonalának követése földön (járással, labdával, autóval stb. Eközben megállapítjuk a betűelem kezdésének, befejezésének helyét, vonalvezetés irányát). • -betűelem létrehozása mozgással (Álló egyenes-álló gyerek; Fekvő egyenes – fekvő gyerek; kör-összegömbölyödés; Kapu- álló helyzetből lehajlás; Bögre- hason fekvésben bokafogás;) • Beszéddel kötjük össze a mozgást. • -betűelem levegőbe rajzolása • -betűelem átírása (táblán, csomagolópapíron) • -íráselem érzékelése (gyurmából, zsinórból, fonalból Vésike stb.) • -átírás csak egy vonallal (sokszor, de több ábrát használva; vastag ceruzával) • -hármas vonalközbe helyezés – másolási feladatok

  29. 7. Kinesztetikus észlelés (mozgás észlelés) fejlesztése –testérzés felerősítése-az automatizálódott betűelem írása bekötött szemmel A fejlesztés hatása • 5-7 éves kor ugrásszerű fejlődés, mert ekkor zajlik a kézizmok, kézközép-csontok fejlődése, az idegpályák myelinizációja, finommozgás koordinációjáért felelős agyi struktúrák kiépülése • Később: gyakorlások során gondolat-viselkedés-mozgáskombinációk alakulnak, melyek a tanulás során fokozatosan megerősödnek • Grafomotoros fejlesztés során finommotorikus fejlődés visszahat az agy egyéb területeinek fejlődésére is. Pl. logikai- és kombinációs készség, tájékozódó képesség, kreativitás, fantázia stb. • „Ügyes kezek”-re mindig szükség van!

  30. Felhasznált irodalom: • Lőrik József tanár úr előadása • Hámori József: Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal… • Rosta Katalin - File Edit - Arany Ildikó: Színezd ki... és rajzolj te is! Íráskészséget fejlesztő feladatlapgyűjtemény 4-7 éves gyermekeknek; Göncöl Kiadó, Bp. • Bittera Tiborné: A grafomotoros fejlesztés in: Pálhegyi Ferenc (szerk.): BGGYTF 10. évkönyv 378-382 old. • Diszlexia – diszgráfia; Fejlesztő Pedagógia 1992/1-2.

  31. Köszönöm a figyelmet!

More Related