A megyei (fővárosi) közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás

1. A megyei (fővárosi) közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás

2. A vizsgálat céljai • Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Kutatási Igazgatóság, 2007. • 1.terveztük annak vizsgálatát, hogy a törvényi szabályozás előírásai a gyakorlatban, hogy valósulnak meg • 2. elemezni kívántuk, mely feladatelemek erősek, melyek gyengébben ellátottak • 3. a megyei feladatellátás megoldásának módjait szerettük volna tipizálni a praktikum szempontjából • 4. elemezni a rendelkezésre álló adatokból, dokumentumokból léteznek-e olyan trendek, amelyek előrevetítették az intézményrendszer[1] átalakítását.

3. A munka során szeretnénk • Segítséget nyújtani a megyei művelődési központok, a megyei közművelődési feladatellátás korszerű értelmezésében • Hozzájárulni egy módszertani-érdekvédelmi anyag kimunkálásához • Megállapításainkat egy szűkebb szakmai körben megvitatni, lehetőséget adni további feladatok megfogalmazására, a lehetséges fejlesztési feladatok kidolgozására

4. A vizsgálat módszerei • Dokumentumelemzés munkatervek, megyei rendeletek • Statisztikai jelentések 2002-2005.

5. A megyékről • 1990. óta keresik identitásukat, legitimációjukat ( nemcsak a közművelődési feladatellátás kapcsán) • A közigazgatási rendszer és a kulturális törvényi szabályozás is megőrizte a megyei szintet működésében • A települési és megyei önkormányzatok feladatait rögzíti konkrétan (kistérség, régió említésszerűen)

6. Az önkormányzatiság filozófiája • a megye és a település önkormányzata nincs alá-fölérendeltségi viszonyban • újraosztó szerepkör, ellenőrző szerepkör sincs • szakfelügyeleti rendszerben sem (elsődleges) ellenőrző szerepkört tölt be

7. A kötelező feladatok • A törvény a közművelődéssel kapcsolatos megyei feladatok középpontjába a tanácsadást és a szolgáltatást helyezi. Az alanyok, akik számára a megye tanácsot adni és szolgáltatni köteles, a következőek: a megye[1]települései- önkormányzatai- közművelődési intézményei- szervezetei és közösségei.

8. A kötelező feladatok tételesen • A 85.§ hét pontja adja meg a feladatok csomópontjait, amelyek: • a) elősegíti a területén működő települési önkormányzatok, nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok és a megye területén működő közművelődési szervezetek művelődési céljának megvalósulását • b) együttműködik a Magyar Művelődési Intézettel, az országos szakmai érdekképviseleti szervekkel • c) közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzéseket és fejlesztő programokat készít és hasznosít

9. A kötelező feladatok 2. • d) részt vesz a térség nemzetközi, országos, megyei közművelődési rendezvényeinek szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi kulturális kapcsolatokat • e) gyűjti és összesíti a közművelődési információkat, megyei (fővárosi) adattárat kezel • f) elősegíti a megye (főváros) környezeti, művészeti, közművelődési értékeinek, sajátosságainak bemutatását • g) végzi a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzését és továbbképzését.

10. A rendeletek • Formálisak • Helyzetelemzés nincs ( vagy nem a jogi szöveg része) • Hatály: • többnyire a feladatot ellátó intézmény, szerv neve áll, a vele igénybevevői viszonyban állókra kiterjesztve (pl. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) szélesebben értelmezett hatály (közgyűlés, annak bizottságai, önkormányzat hivatala, intézmények megyeszerte) (pl. Pest megye, Nógrád megye)

11. A rendeletek • A feladatok felsorolása a törvényi szabályozás a-g pontjáig tartó ismétlése • éves munkatervekre utal • a finanszírozásnál pedig az éves költségvetési rendeletek említődnek • A 86. § b. pontjának megfelelően • A rendeletek mellékletei tartalmazzák a díjköteles és díjmentes szolgáltatások körét • Sajátos köztes kategóriák

12. A térítésköteles esetek • ha a tanácsadás, szolgáltatás szervezetre, településre szabott, konkrét, részletező • átfogó elemzések esetén ( fejlesztési alternatívák kidolgozása, a közművelődési fejlesztő tevékenység elemzése, a megye közművelődési mozgalmainak bemutatása) • szolgáltatások (technika, hangosítás, sörsátor, asztalok-padok kölcsönzése)

13. Az állami támogatás mértéke, megoszlása

14. A feladatellátás anyagi környezete • Állami támogatások • Megoszlás lélekszám szerint • Megoszlás a települések száma szerint

15. Megyei feladatellátás támogatása, 2006Az egy főre jutó támogatás mértéke a fajlagos támogatással és a fejkvótával együtt (Ft/fő) Átlag: 634 Ft/fő

16. Megyei feladatellátás támogatása, 2006A fejkvóta szerinti és a fajlagos támogatás összege a települések számának megfelelően Átlag: 247.534 Ft/település

17. A megyei fejkvóta értékének változása folyóáron, ill. összehasonlító áron, 2001-2007, %

18. Az összes bevétel alakulása az „intézményeknél” • Állami támogatás hányada • Az önkormányzat (megyei, városi) támogatása • Saját bevételek

19. Az összes bevétel alakulásának összehasonlítása, 2005/2002, összehasonlító áron, %

20. Az összes bevétel alakulásának összehasonlítása, 2005/2002, %

21. Az összes bevétel és a fenntartói támogatás aránya, 2005.

22. A megyei feladatellátók típusai, avagy vannak-e típusaink egyáltalán

23. A megyei feladatellátást végző alapintézmények nevének változása a statisztikai jelentések szerint 2002.-2005. • BAZ Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet • Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Közhasznú Társaság • Bartakovics Béla Művelődési Központ (Heves megye) Magyary Zoltán Városi és Megyei Művelődési Központ( Komárom-Esztergom) • Nógrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet • Pest Megyei Közművelődési Intézet • Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet (Szabolcs-Szatmár-Bereg) • Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskola (MMIK)

24. Lehetőségek • Nagy különbségek • Rendelkezésre álló tér (6900nm-Vas megye-60nm Csongrád) • Nem változott: BMK,Baranya,Békés,Heves,Nógrád,Szabolcs-Szatmár-Bereg,Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas,Somogy,Csongrád, Zala • Nőtt:Veszprém, Komárom-Esztergom • Csökkent:Bács-Kiskun,Borsod-Abaúj-Zemplén,Fejér megye,Hajdú-Bihar megye, Pest megye, Győr-Moson-Sopron

25. Személyi feltételek

26. Főállású szakmai dolgozók száma 2002-ben és 2005-ben(közalkalmazottak és a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatottak együttesen)

27. Típusok • sajátos formációk, együttállások(elnevezések) • különféle feladatelemek együttélése • még mindig formai oldalról közelítve két típust képezhetünk • -a néhány fővel működő, kis alapterületen működő szolgáltató jellegű, intézettípus • -a nagy épülettel rendelkező, sok szakemberrel működő kultúrpalota jellegű típus

28. A két típus tevékenysége • Nem tér el jelentősen A „szakmai könnyűlovasság”(Németh János) is végez rendezvényszervező munkát (arányok, méretek, lehetőségek)

29. A tevékenységek és az előírások • (a) elősegíti a területén működő települési önkormányzatok, nemzet és, etnikai kisebbségi önkormányzatok és a megye területén működő közművelődési szervezetek művelődési céljának megvalósulását • Hagyományos művelődési házas tevékenység • Jól megjelenített a munkatervekben, különösen az amatőr képző és iparművészeti tevékenységek, népművészeti, művészeti csoportok, alkotók esetében • Az önkormányzat, mint megrendelő ??? • Fizetőképesség • A terület elhelyezkedése az önkormányzatok logikájában • A tudatosság hiánya

30. (b) együttműködik a Magyar Művelődési Intézettel, az országos szakmai érdekképviseleti szervekkel • MMIKL • Erikanet közművelődési portál • Közkincs program • MMIKL Művészeti Főosztálya-zsűrizés, szaktanácsadás, kiállítások, Amator Artium • Kutatások • Érdekvédelem • Hiányzik a gondolkozásból ennek hangsúlyos szerepe • „külső szem” objektivitása az önkormányzati világban

31. (c)közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzéseket és fejlesztő programokat készít és hasznosít • A legmostohább sorsú feladatelem • A napi gyakorlatban, de még a tervezés szintjén is elsikkad (az igény szerint, megrendelésre fordulatok baljósak) Nem lebecsülve azt a néhány nagyon nívós szakmai kiadványt, amit pont megyei kollégák dolgoztak ki a szakma számára.

32. (d) részt vesz a térség nemzetközi, országos, megyei közművelődési rendezvényeinek szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi kulturális kapcsolatokat) • A rendezvényszervező, kapcsolattartást szorgalmazó pont jó meghallgatásra talált. • A különféle művészeti csoportok, alkotók „szakági” rendszerben felmenő rendszerrel kapnak lehetőséget a bemutatkozásra, versenyzésre. • (Nagyon gazdag ez a tevékenység csoport, selejtezők, válogatások, találkozók, jeles események felkarolása hangsúlyos feladat a munkatervek többségében.) • A nemzetközi kapcsolatok nem mondhatóak gazdagnak, a határontúli kapcsolatok inkább, de nagyon eltérő megyénként. • A pályázati logikában előretörő kistérségi, regionális gondolkozás két eleme között nem jelenik meg a megye mint „közvetítő” közeg a két szint között a munkatervek szerint.

33. (e) gyűjti és összesíti a közművelődési információkat, megyei (fővárosi) adattárat kezel • Nagyon jelentősek a különbségek , bár „említés szintjén” minden munkatervben szerepel. • Az leszögezhető az éves statisztikai jelentésen túl nincs a közművelődéssel kapcsolatos információk gyűjtésének kialakult egységes országos rendje. • A web-lapok sokat segítenek, de ezek szerkezete sem egységes. • Az eltérő mélységű, szerkezetű adatállományok „összefűzése” lehetetlen.

34. f) elősegíti a megye (főváros) környezeti, művészeti, közművelődési értékeinek, sajátosságainak bemutatását • A megyeszékhely, város reklámozása, arculatgondozása nem jelent meg hangsúlyosan, pedig fenntartói nyomásra is gyanakodhattunk volna. • Nagyon eltérő módon tesznek ennek a feladatnak eleget a megyei feladatellátók, Békés esetében megyearculat kialakításában vesznek részt, komplex feladat részeként, míg más megyék esetében csupán néhány szórólap gyűjtésére és terjesztésére jut figyelem.

35. (g) végzi a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzését és továbbképzését • Szakmai képzésre kevés példa akad. (BMK, Békés) • (felsőoktatási túlkínálat, nem igényelt) • Továbbképzésre, szakmai találkozó annál több példa van, ezek hasznosságát nem kérdőjelezhetjük meg, de ezek nem kimunkált tematikájú képzések. • Sok olyan képzés akad, OKJ-s, s egyéb ahol a célközönség nem szakma, hanem a lakosság.

36. A megyei művelődési központok célcsoportjai • A szabályozás alapeleme a település. • A rendezvényszervezői, művészetpártolói attitűd erőssége miatt inkább a megyeszékhelyen élők szólítódnak meg, illetve aki vállalja az utazást. • Alig akad arra konkrét példa, hogy a „megye” ellátogatna a településekre, ott módszertani tanácsot ad, szolgáltat. • ez drága, időigényes, • a fenntartó által kevéssé „látott” tevékenység. • Bár működnek a tájoltatások, a kölcsönzések, ajánlások a település irányába, de ezek inkább technikai jellegűek.

37. A településekkel való együttműködés fő iránya • Két egyenrangú önkormányzat • Sajátos a helyzet, kötelező feladat szolgáltatni és tanácsot adni, de ezt a másik fél nem biztos, hogy igényli • Kérdéses az igénygenerálás • A települések, azok önkormányzatai, szervezetei számára nyújtott szolgáltatás többnyire a megyeszékhelyen valósul meg, az utat szimbolikusan és gyakorlatban is azok képviselőinek kell megtenni. • A legelszigeteltebbek, leghátrányosabbak hátrányai tovább növekedhetnek.

38. Trendek • A rendelkezésre álló adatok alapján nem mondhatjuk el, hogy 2005-2006. évig érzékelhető lett volna a területet jelentősen megkurtító intézkedés (országosan) • Rendelkezésre álló területek, létszám, fenntartói támogatás • Az állami támogatás azonban nominál értékben is csökkent • Feltételezhető, hogy az önkormányzatok a többi megszorítás együttes hatása miatt kényszerűen ehhez a területhez nyúlnak • Bár nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a megyei intézményrendszer (nem csak a kulturális) recseg-ropog.

39. Trendek • Egyáltalán nem mutatható egyértelmű összefüggés /okszerűség az átalakításra, megszűntetésre kerülő intézmények tartalmi és gazdasági körülményei között.

40. Lehetőségek • Szükséges lenne egy egységes szakmai megjelenés, amely a kialakult helyzetre felhívja a figyelmet, egyúttal kimunkált érvrendszert is tartalmaz. • A fenntartói logika (ne keressünk találkozási pontokat a szakmai logikával) két esetben lát/láttat el egy feladatot: • ha kötelezőnek tudja • ha erősen érdekében áll

41. Feladatminimum és cselekvési terv • Ha olyan szakmai érvrendszer kidolgozásához kezdünk, amely segít a még működő, de erősen „megérintett” intézményrendszer munkájában • Két úton indulhatunk el • Egyrészt a „kötelezőség” irányába a tanácsadó, elemző, adatgyűjtő funkció gyengébb ezt a funkciót lehet erősíteni, hangsúlyozva a feladat kötelező jellegét. Kétséges mennyire erős ehhez a szankcionálási lehetőségünk. • Másrészt az érdekeltté tétel irányába ez az irány a rendezvényszervező, művészetpártoló tevékenység felé mutat.

42. Szakmai döntést igényel a fenntartókat melyik úton lehet, érdemes elérni, hogy a nagy múlttal rendelkező megyei rendszer el ne gyengüljön a régiók és a kistérségek között.