1 / 39

Általános társadalom- és gazdaságföldrajz (mezőgazdaság) Gyakorlat Ballabás Gábor

Általános társadalom- és gazdaságföldrajz (mezőgazdaság) Gyakorlat Ballabás Gábor. Tartalom: A világ mezőgazdaságának területi jellemzői 2. Vavilov zónák – géncentrumok 3. A FAO - VILÁGÉLELMEZÉS A XXI. SZÁZADBAN 4. A földrajzi övezetek mezőgazdasága 4. 1. A trópusi övezet

breindel
Download Presentation

Általános társadalom- és gazdaságföldrajz (mezőgazdaság) Gyakorlat Ballabás Gábor

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Általános társadalom- és gazdaságföldrajz (mezőgazdaság) Gyakorlat Ballabás Gábor

  2. Tartalom: • A világ mezőgazdaságának területi jellemzői • 2. Vavilov zónák – géncentrumok • 3. A FAO - VILÁGÉLELMEZÉS A XXI. SZÁZADBAN • 4. A földrajzi övezetek mezőgazdasága • 4. 1. A trópusi övezet • 4.1.1. Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei, • az esőerdők zónája • 5. Ültetvényes gazdálkodás jellemzése

  3. 1. A világ mezőgazdaságának területi jellemzői Mezőgazdaságilag hasznosítható területek: Olyan területek, amelyeken a külső körülmények (pl. fény, hő, csapadékviszonyok) közepes, vagy nagy fitomassza (szervesanyag) – produktivitás elérését teszik lehetővé. (művelt + művelés alól kivont) Művelés alól kivont terület: Mezőgazdasági művelésre alkalmas, de nem mezőgazdasági hasznosítású terület. (pl. városi infrastruktúra építése miatt) Termőterület: A mezőgazdaságilag művelt terület, valamint az erdő, a nádas és a hasznosítható vízfelület együttesen. Mezőgazdaságilag művelt (művelhető) terület: A szántóként, rét- vagy legelőként, kert-, szőlő-, vagy gyümölcsösként hasznosított területek összessége

  4. Szántó: Jellemzője a rendszeres talajművelés, zömmel szántóföldinövényeket, esetleg zöldséget termesztenek rajta. Rét: Állandó gyeptakaróval borított terület. Kaszáló: Az állandó gyeptakaróval borított terület azon része, amelynek fűtermését rendszeresen kaszálják (szénának, zöldtakarmánynak) Legelő: Az elsősorban legeltetéssel hasznosított rét. A kaszáló és a legelő hasznosítása többnyire vegyes, a legelőt is használják kaszálónak és fordítva. Ugar: Olyan, növénytermesztéssel hasznosított terület, amelyen azújabb vetésig – általában hosszabb ideig -, csak talajmunkát végeznek,többnyire a talaj pihentetése céljából, vagy gazdasági szempontok miatt. Tarló: Tág értelemben minden növény betakarítása után visszamaradttermőhely, ahonnan a csonkokat még nem takarították el.

  5. Magyarország földterülete főbb művelési ágak szerint 1997, 2001. Forrás: Környezetstatisztikai adatok, KSH 2001.

  6. EGYES KONTINENSEK JELLEMZŐI: • Afrika: területének 47%-a túl száraz öntözés nélküli • gazdálkodáshoz; talajok szempontjából: 19% csak teljes termőképességű, öntözési lehetőségek 15%-a kihasználva • Termőképes területek: legnagyobb bevonható területek még Közép-Afrikában; legkritikusabbak: nagy népsűrűségű, gyenge termőképességű területek (pl.:Szahel-öv) • Délnyugat-Ázsia: terület 33%-a sivatag, félsivatag; további 27% csekély termőképességű; rendkívül száraz éghajlat; megművelhető területek 80%-át már művelik • Délkelet-Ázsia:termőföldtartalék szinte nincs már, rendkívül sűrűn lakott terület; éghajlatát a monszun határozza meg • Észak-Amerika: Kanada földjeinek 13-14%-a alkalmas mezőgazdasági hasznosításra

  7. EGYES KONTINENSEK JELLEMZŐI II.: • USA: terület 63 %-a szolgál mezőgazdasági termelésre, • szántóföldi gazdálkodás a legjobb talajokon: pl.:Missisipi-völgy; ellentét: Alaszka, Sziklás-hg államai 10% alatt szántók aránya; délen: sivatagos területek – öntözés! • Közép-Amerika: terület 64%-a alkalmas természetes csapadékon alapuló gazdálkodásra; 44%-a pedig talajtanilag teljes termőképességű; trópusi esőzóna, sok magas hegy; potenciálisan művelhető területek mintegy fele művelve • Dél-Amerika: potenciálisan művelhető terület mintegy hatoda művelve; ritkán lakott területek; Andok mente: talajdegradáció, elsivatagosodás veszélye

  8. EGYES KONTINENSEK JELLEMZŐI III.: Ausztrália, Új-Zéland: előbbi a legszárazabb kontinens, (északi, keleti, délnyugati perem alkalmas növénytermesztésre csapadék szempontjából); 70% sivatag, félsivatag, száraz puszta; kevés öntözési lehetőség; kis népsűrűség (parti sáv) Így is nagy földtartalékok; Új-Zéland: óceáni klíma, elegendő csapadék DE magashegységek, ritka népesség parti síkságok, kisebb medencékű Európa: legsűrűbben lakott kontinens; változatos éghajlat; legjobb talajok: meleg mérsékelt övezet (de itt aszályok) legtöbb csapadék: óceáni területek, de itt gyengébb talajok Szinte minden alkalmas területe már művelésbe vont

  9. 2. Vavilov zónák – géncentrumok • Vavilov (1887-1943.) – orosz kutató – géncentrum elmélet • - Fő műve: Termesztett növények keletkezési központjai (1926.) • - növények domesztikációs (háziasítás) központjait keresi: szerinte ezek száraz, félszáraz, többségében fennsíki területek • - Adott növényfaj alapkörének legnagyobb változatosságot,fajgazdagságot mutató területe • 8 nagy géncentrumot + 5 alcentrumot állapít meg

  10. 1. Kínai (száraz, belső magasföldek): köles, szója, retek, uborka 2.- Burmai-Indiai a.    - Hindusztáni (Dekkán magasabb ék-i területe) rizs, juta, gyapot b.     - Indomaláj cukornád, gyapot 3 - Közép-Ázsiai (Irán, Afganisztán, Türkmenisztán): búza, borsó, bab, lencse, len, kender, hagyma, spenót 4.- Közel-Keleti: búza, árpa, rozs, zab, lucerna 5.- Mediterrán: cukorrépa, spárga, komló, herefélék 6.- Etióp, Abesszín: kávé, cirok, szezám 7.- Közép-Amerika kukorica, dohány, paprika, kakaó, tök 8.- Dél-Amerika: a.       - Peru, Ecuador: paradicsom, dohány b.      - Chile: burgonya c.       - Brazil-felföld: földimogyoró

  11. Forrás: Földi környezetünk atlasza, Cartographia, 2004

  12. Forrás: Földi környezetünk atlasza, Cartographia, 2004

  13. 3. A FAO • (Food and Agricultural Organization of United Nations) • 1945-ben alapították, székhelye: Róma – jelenleg 147 tag • az ENSZ legnagyobb szakosított szervezete a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat és vidékfejlesztés terén • Céljai: - tagállamok táplálkozási és életszínvonalának emelése • - világon megtermelt élelmiszerek és termények termelésének és elosztásának javítása • - falusi lakosság életfeltételeinek emelése • - nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítése • Éves költségvetés: 650 millió US $ (2001.)

  14. Tevékenységi kör: • Tanácsadás kormányzatoknak (információs bázisra + szakembereire alapozva – független tanácsadó) • Gyakorlati segítségnyújtás a fejlesztésekben (mezőgazdasági fejlesztések terjesztése, szakemberképzés) – operatív programok, feladatok végrehajtása • Információszolgáltatás (adatgyűjtés, elemzés, terjesztés) • Semleges fórum különféle államok számára • Három fő szerv: • Konferencia – 2 évente – fő irányvonalak, programok, fedezet • Tanács – 49 tag – irányítás a feladata • Titkárság: - végrehajtó szerv – Róma + 7 regionális hivatal

  15. VILÁGÉLELMEZÉS A XXI. SZÁZADBAN • évente átlag 84 millió fővel nő a Föld népessége • 6 milliárd felett van az össznépesség • Thomas Malthus (1766-1834) és követői • Az élelmiszertermelés képtelen lesz lépést tartania a • népességgyarapodás ütemével – A Föld eltartóképessége limitált (Ravenstein(1891.) – 5,995 mrd; Fischer (1925.) – 6,2 milliárd fő) • az emberiség ma átlagosan jobban táplálkozik mint valaha • (kalória napi átlag-fő: 1970.:2360; 2000. 2740) • világviszonylatban gabonafélék alapvető élelmiszerek • zöld forradalom – 1960-as évek – új magas hozamú gabonák, műtrágyázás, öntözés – FAO tanácsadók a fejlődő országokban

  16. VILÁGÉLELMEZÉS A XXI. SZÁZADBAN II. • hatása: viszonylagos, 1 milliárd ember helyett ma 800 • millió alultáplált (közben óriási népességnövekedés) • sok szakember szerint zöld forradalom elérte lehetősége • határait – ha nem történik áttörés az agrotechnikában: újra • növekedni fog az éhezők száma (2020. 7,5 milliárd ember • várható) – világ mezőgazdaságának növekedése lassul • (okok: volt szocialista országok piacgazdaságra áttérés, • fejlettekben csökkenő agrártámogatás a gabonákra + itt nem • lehet már magasabb termésátlagokat elérni, környezeti • degradáció hatása) • megoldás lehet: 1. jelenlegi feltételek mellett minden • lehetőség kihasználása vagy 2. új agrotechnikai és biotechno- • lógiai eljárások

  17. 4. A földrajzi övezetek mezőgazdasága 4.1. A trópusi övezet

  18. A Föld főbb mezőgazdasági övezetei

  19. A trópusi övezet mezőgazdasága • Megszakítatlan termelést tesz lehetővé a hőmérséklet, • ám ezt a csapadék befolyásolja • Egyenlítői éghajlat (belső trópusok) – állandó művelés • Szavanna éghajlat (külső trópusok) – rövidül a tenyészidőszak • – szárazgazdálkodás övezete (5,5 hónap) • Fekete-Afrikában fennmaradtak az elmúlt társadalmi formák • mezőgazdasági alaptípusai (néhol nem sikerült felszámolni • az ősközösségi társadalmakat) • - művelés módja szerint: • Szárazgazdálkodás • Öntözéses gazdálkodás – kisebb területre terjed ki, de • nagyobb az eltartóképessége

  20. Egyenlítői éghajlat állandóan nedves területei, az esőerdők zónája (Amazonas-medence, Kongó- medence,Indonézia,D-Ázsia félszigetei, szigetei) ØA terület több mint felén trópusi esőerdők vannak, a mezőgazdasági földhasznosítás a terület ¼-ére korlátozódik, a szántók és ültetvények pedig mindössze 5%-ot tesznek ki Az éghajlat jellemzői: 25-27°C, 1500-2500 mm csapadék két maximummal, laterit ØA föld gyors kimerülése miatt állandó vándorlásra kényszerített, így a területnek csak töredékét hasznosítják (pl. Kongói DK – 1/5) – nagyon kicsi az 1 főre jutó szántóterület (Indonézia, Fülöp-szk. – 0,2 ha/fő) Ø  Két jellegzetes mezőgazdasági üzemtípus: - égetéses-irtásos, talajváltó gazdálkodás - ültetvények

  21. Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei, • az esőerdők zónája • égetéses-irtásos, talajváltó gazdálkodás A nedves trópusok emberének alapvető tápláléka nem a gabonafélék, hanem a gumósok:

  22. Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei, • az esőerdők zónája • égetéses-irtásos, talajváltó gazdálkodás • két fajtája van: • - szúróbotos, alacsony technikai színvonalú (de nem okoz eróziót) – Közép-Afrika egyes területein • - kapás művelés – fejlettebb (Közép- és Dél-Amerika indiánjai, Kelet-Afrika, Indonézia, Hátsó-India) • - növényei: kukorica, manióka, táró, yams,batáta (édesburgonya)(vegekultúra) • a fehérjét a vad • és hal adja

  23. Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei, az esőerdők zónája Az édesburgonya termőterülete Forrás: FAO

  24. Egyenlítői éghajlat, állandóan nedves területei, az esőerdők zónája

  25. 5. Ültetvényes gazdálkodás jellemzése (nemcsak az egyenlítői éghajlatra jellemző, hanem a trópusi és szubtrópusi területekre is!!!) • Fő jellemzők: • a gyarmatosítás eredményeként alakultak ki a fejlődő országok • modern szektorát képező ültetvények – trópusi, szubtrópusi • növények monokultúrás termelési módja • nagy területeken gazdálkodnak (50-60 ezer ha is lehet) • munkásoknak élelmiszernövényeket is termel • nagy létszámú fizikai munkást igényel (rendészek) • feldolgozóipar sokszor jelen van – saját termények feldolgozása • legnagyobb ültetvényeken saját K+F (kutatás, fejlesztés) • közlekedés jó minősége létfontosságú – világpiacra termelnek

  26. Ültetvényes gazdálkodás jellemzése II. • fás növények: gumi, kókuszdió, olajpálma, kakaóbab, kávé • trópusokon – hosszabb ideig termelhetők – ültetetés –első termés- • maximális hozam –hozam csökkenése – (kókuszdió-100év) • - vagy másodlagos termény, vagy nagyvállalati formában • 5-10 évvel korábban termelési döntés • banán, cukornád (évelők), tea (már nem kizárólagos • trópusi növény) • gyapot, juta, dohány, földimogyoró – egynyáriak (kínálatot • könnyebb a kereslethez igazítani) • ezeket a növényeket a gyarmatosítások előtt is termelték, de a • gyarmatosítás révén – európai exportra árutermelés • (kontinensenként más és más fejlődés) • Földrajzi elterjedés: • 1. Amerikai kontinens: klasszikus ültetvények nagy területek -

  27. Ültetvényes gazdálkodás jellemzése III. • USA – gyapot, földimogyoró, szója • Közép-amerikai szigetvilág – cukornád, banán, kakaó, gumi, pálmafélék • Dél-Amerika – kávé, tea • Ázsia: XIX. századtól fejlődő ültetvények – bérmunkások • (pl.: indiaiak malájföldi gumiültetvényeken) • - dél-ázsiai szigetvilág – fűszerek, gumi, cukornád, indigó, kávé • - Ceylon, India - tea, gyapot, fűszerek, kávé • Afrika – szintén csak a XIX. századtól kialakított ültetvények (korábban kevés kikötésre alkalmas öböl, sokféle betegség) • Nyugat-Afrika – kávé, gyapot, cukornád, földimogyoró, kakaó, gumi, pálmafélék • Kelet-Afrika – kávé volt meghatározó • 1945 után számos ültevény kisajátítása (így Afrikában is)

  28. Ültetvények: a világ banántermesztése (Forrás: FAO)

  29. Ültetvények: a világ banántermesztése (Forrás: FAO)

  30. Ültetvények: a világ banántermesztése (Forrás: FAO)

  31. Ültetvények: a világ kaucsuktermesztése (Forrás: FAO)

  32. Ültetvények: a világ kaucsuktermesztése (Forrás: FAO)

  33. Ültetvények: a világ kakaótermesztése (Forrás: FAO)

  34. Ültetvények: a világ kakaótermesztése (Forrás: FAO)

  35. Fekete-Afrika főbb mg-i rendszerei Forrás: www.fao.org

  36. Fekete-Afrika főbb mg-i rendszerei Forrás: www.fao.org

  37. Köszönöm a figyelmet!

More Related