Pszichoszociális tényezők és daganatos megbetegedések Kopp Mária

1. Pszichoszociális tényezők és daganatos megbetegedésekKopp Mária MTA Tudományos Napok 2006. A környezeti tényezők szerepe a daganatos megbetegedésekben Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet www.magtud.sote.hu 2006. november 7.

2. A pszichoszociális tényezők három fő csoportja: • Önkárosító magatartásformák (dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, stressz-táplálkozás) • Krónikus stressz - az ép szabályozás, például a hipothalamus-hipofízis- mellékvese tengely szabályozásaának változása, karcinogén aktivitás, tumorsejt növekedés és invazivitás befolyásolása • A beteg együttműködési készsége, compliance-a. • Mindhárom tényező összefügg a társadalmi-gazdasági helyzettel, a lemaradó rétegek magasabb onkológiai morbiditása és mortalitása, férfiaknál 1.45-szörös korai onkológiai halálozás az érettséginél alacsonyabb végzettségű rétegekben

3. A pszichoszociális rehabilitáció jelentősége: • Mindhárom tényező jelentősen befolyásolható pszichoedukációs, magatartásorvoslási módszerekkel • A betegség stresszével való megküzdés erősítése • Williams féle „életkészség” program hatékonysága www.selyesociety.hu • Kérdőívek a betegség okozta stressz, életminőség vizsgálatára

5. Önkárosító magatartásformák: • motivációs szükségleteket elégít ki, a motivációs hátteret kell megcéloznunk. • A legfontosabb pszichológiai háttértényezők: • - a szorongás, depresszió öngyógyítása • - unalom, a belső üresség oldása, • - a gyenge önazonossággal rendelkező emberek számára a csoporthoz tartozás élménye • - kamaszkorban az újszerűség, élménykeresés, a normák átlépése a csoportképzés alapvető meghatározója lehet

6. A krónikus stressz alapvető veszélyeztető szerepe:

7. Hogyan jut a stressz a bőr alá? • Krónikus beteg ill. egészséges gyermekek édesanyjai • Észlelt stressz vizsgálata • Szignifikánsan alacsonyabb telomeráz aktivitás, • Szignifikáns telomér rövidülés (9-17 évvel idősebb celluláris öregedés) • Epel ES, et al (2004) Accelerated telomere shortening in response to life stress, PNAS,101,7,17312-17315.

8. Az általános adaptációs szindróma három fázisa közül: A stressz modellek általában az akut vagy viszonylag rövid tartamú stresszorok hatását vizsgálják A harmadik, kimerülési fázis, a krónikus stressz a károsító hatások szempontjából a meghatározó Kopp MS, Réthelyi J (2004): Where psychology meets physiology:chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health paradox, Brain Research Bulletin ,62,351-367.

9. A helyzetek feletti kontroll központi szerepe: • Sklar és Anisman (1979) kisérletei: • a stresszhelyzetek feletti kontroll képessége a tumornövekedés gátlásának lényeges tényezője • Sklar, L., Anisman, H. (1979) Stress and coping factors influence tumour growth. Science 205: 513-515.

10. A krónikus stressz kialakulását befolyásoló faktorok: • Fejlődéstani összefüggésekben kell vizsgálni, számos faktor kölcsönhatása: • biológiai • koragyermekkori, családi • kognitív reprezentáció,önértékelés • szociális kompetencia, adaptív coping • életesemények • bio-pszicho-szociális egység

11. Tanult tehetetlenség modell (Seligman,1965) • Tartós, hosszan tartó kontrollvesztés élménye elkerülhetetlen, érzelmileg negatív helyzetekben, reménytelenség, későbbi helyzetekre is -pszichológiai modell, a legszorosabb kapcsolat az élettani változásokkal, pl: • -tanulási deficit a későbbi elkerülhető helyzetekben is, hippocampus(CA 3,4 piramis sejt) károsodás

12. Tanult tehetelenség-depresszió • Seligman: magatartási depresszió- limbikus szabályozási zavar- medial prefrontális cortex, hippocampus, septum, hypothalamus, amygdala, nucl acumbens • Humán specifikum: a központi idegrendszeri minősítés meghatározó szerepe

13. A humán stressz kutatás lényege: A környezeti hatások a molekuláris szinttől a társadalmi szintig • a szubjektív minősítésen keresztül befolyásolják a szervezeti reakciókat • ezt meghatározza: értékrend, énideál, beállítottság, megbirkózás, pszichológiai tényezők! • Társadalmi tényezők: anómia (értékvesztés), alacsony társadalmi tőke (bizalmatlanság, ellenségesség), munkahelyi, családi környezet

14. Inger (stresszor) Minősítés Megbirkózás Stressz reakció A stresszorok hatásmechanizmusa: McEwen: N Engl J Med:338(3):171-9

15. Szabályozási rendszerek: Vegetatív idegrendszer Paraszimpatikus IR Szimpatikus IR Neuroendokrin rendszer (HPA) Neuroimmun rendszer Tracey, Nature (2002), 420:853-59

16. Kontrollvesztés hosszútávú következményei: • Koragyerekkori kontroll élmények- nagyobb stressz tolerancia (handling szerepe) • Koragyerekkori kontrollálhatatlan stressz, pl. anya elvesztése- depresszió sérülékenység fokozódása

17. Korai fejlődési krónikus stressz modellek: • A depresszió “szociális stressz modellje”: • “anya-gyermek” kapcsolat kötődés zavara- • “protest, despair, detachment”- sérülékenység fokozódása, “huzalozva” az agyban • Kötődés elmélet- Bowlby, 1969, Hermann Imre, Fónagy Péter • leszakadó rétegekben:gyakoribb előfordulás

18. A társas támogatás pszichofiziológiája: • Oxitocin, vasopressin központi szerepe- • S Knox, SW Porges munkássága • a társas támogatás hatásának közvetítésében az oxitocin és vasopressin központi szerepet játszik- krónikus stressz állapot megelőzése-anya-gyerek, intim, bizalomteli testi kapcsolat • 1982- A szorongás pszichofiziológiája, Ideggyógyászati Szemle • Onkológiai betegeknél ellentétes hatású lehet a túlzott, direkt társas támogatás !

19. Megbirkózási készségek: • Rosszabb betegség kimenettel jár együtt: • a fatalista, beletörődő coping, • a szorongó, aggodalmaskodó coping, • a reménytelen, önfeladó megbirkózás, • Védő faktor: • a megküzdő coping, aktívan részt vesza kezeléssel kapcsolatos döntésekben, • viszonylag jobb kimenettelű az elkerülő coping • Főleg mamma cc. esetében vizsgálták

20. Együttműködés készség, compliance: • Legfontosabb az orvos-beteg kommunikáció: a beteg félelmeinek, ismereteinek, kultúrájának megfelelő kommunikáció • Jó együttműködés: küzdő coping, szorongás, depresszió, alacsony ellenségesség, alacsony önvádlás • Minél teljesebb információ a kezelés módjáról, céljairól, a beteg elégedettsége

21. Antonio Damasio:Descartes tévedése: • “Van némi paradoxon a mai orvoslás felfogásában. Számos orvost érdekelnek a humán területek, a művészettől az irodalmon át a kultúráig.Ugyanakkor az orvoskarok javarészt eltekintenek ezektől az emberi dimenzióktól, és csupán a test fiziológiájára és kórtanára összpontosítanak.E hagyomány végeredménye az, hogy szinte teljesen negligálják az elmét, mint a szervezet funkcióját.”

22. Az „agy évtizede” után: • Az „agy évtizede” után végre fel kellene ismerni az agy, az elme, a pszichés funkciók szerepét az orvoslásban és egészség tudományban, • mind a megelőzésben, mind a gyógyításban • a pszichoonkológia erről az összefüggésről szól