Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt

1. Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos

2. ELTE-kutatás eredménye • Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! • A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84 százaléka olyan háztartásban él, ahol a befolyó jövedelem a legalsó ötödbe tartozik. Ez a valóságban azt jelenti, hogy egyetlen aktív kereső sincs ezekben a családokban. • A kutatásból az is kiolvasható, hogy az általánosan elterjedt nézettel szemben – a szegények nem költenek a gyerekeikre, mert elisszák/eljátékgépezik a pénzüket – a szegény családokban a felnőttek nem a gyerekeik rovására, a szűkös forrásokból is inkább rájuk költenek. • Az emberek ugyanakkor semmilyen esélyt nem látnak arra, hogy a jövőben változzon a helyzetük. • Az LHH-ban megkérdezettek 33,7 százaléka teljes mértékben szegénynek tartja magát, 40,1 százalékuk szerint az lesz egy év múlva is. Sokat romlott tehát a helyzet: tíz éve teljesen szegénynek „csak” 12,4 százalék tartotta magát.

3. A szegénység etnikai arca • A szegénységnek van etnikai arca is – a magukat romának vallók 93,2 százaléka kifogyott a pénzéből hó végére (ez a szám nem romáknál 55,6 százalék), harmaduknál nincs vezetékes víz (a nem romáknál ez a szám 6,5 százalék). • A családi ellátások közül a családi pótlék a leginkább elfogadott ellátás, függetlenül attól, hogy a megkérdezett az ország mely településén lakik; a gyerekek után adható segélyek hatékonyságában kevésbé hisznek az emberek. • Nincs eltérés az országos átlagtól a leghátrányosabb helyzetű térségekben azzal kapcsolatban, hogy az emberek zöme a munkájából akar megélni.

4. Kinek mennyi a jövedelme? • Az alsó decilisben élő 1 millió ember összes évi jövedelme 2011-ben kb. 310 milliárd, • az alsó 30 százalékban (akik minden mérvadó adat szerint szegénynek tekinthetők) összesen1,420 milliárd Ft. A 2010-es, valamint az eddigi és tervezett 2011-es intézkedések, elvonások jelentős része az alacsony jövedelműeket érinti. • Az elvonások becslésénél figyelembe kell venni, hogy számos rossz helyzetű csoport nagy arányban él az alsó három decilisben. • Ebben a jövedelmi tizedben él a gyermekek fele! • Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy közel 1 millió gyermek él szegénységben az orbáni Magyarországon!

5. Létminimumadatok EGY HÁZTARTÁS EGY FŐRE összes / élelem összes / élelem 1 felnőtt 78 736 21 375 78 736 21 375 1 felnőtt+1 gyerek 129 914 38 005 64 957 19 003 1 felnőtt+2 gyerek 169 282 54 635 56 427 18 212

6. Kétszülős háztartások EGY HÁZTARTÁS EGY FŐRE összes / élelem összes / élelem 2 felnőtt 137 788 42 750 68 894 21 375 2 felnőtt+ 1 gyerek 188 966 59 380 62 989 19 793 2 felnőtt+2 gyermek 228 334 76 010 57 084 19 003 2 felnőtt+3 gyermek 259 829 92 640 51 966 18 528 2 felnőtt+4 gyermek 291 323 109 270 48 554 18 212

7. Summázat. • Háztartástípusonként mért létminimum értéket a fogyasztási egységek háztartástípusonkénti száma és az egy egységre számított átlagos érték szorzata adja. • A tipikusnak tekinthető magyar háztartás két felnőtt+két gyermek létminimum értéke 2,9 x 78 736 Ft= 228 334 Ft. Ezen háztatásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 57 084 Ft volt. • Az egy főre számított átlagos érték 64 ezer forint körüli s a 48 ezer és 79 ezer Ft közötti sávban szóródtak. EZEK ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTHATÓ HOGY MAGYARORSZÁGON 3 700 000 fő ÉL A LÉTMINIMUM ALATT!

8. Kiket mi és hogyan érint? • Az átlagosnál jobban fogja őket érinteni a rokkantnyugdíjak és a táppénz szigorítása, az álláskeresési támogatás csökkentése, a gyerekellátások indexelésének elmaradása. • A családi adókedvezmény jórészt elkerüli őket. • Durva becsléssel az sejthető, hogy a 2011-ben az alsó 3 jövedelmi tizedhez kerülő 1 420milliárd Ft legalább 3-400 milliárddal csökken. • A magas jövedelmű harmad kára a megszorításokból nem túl nagy, ugyanakkor a szja csökkentésből és a családi adókedvezményből profitálnak. Vagyis a szegényektől a gazdagabbakhoz való átcsoportosítás folytatódása egyértelmű.

9. Minek mi lesz a következménye? • A következmények, várhatóan: • - a jövedelmi egyenlőtlenségek további növekedése; • - a mélyszegénységben élők teljes lesüllyedése a fenyegető éhezés és társadalmi ellehetetlenülés szintjére; • - a társadalmi feszültségek növekedése; • - a rasszizmus erősödése, stb.