A MINŐSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGE A VÉDŐNŐ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI MUNKÁJÁBAN

1. A MINŐSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGE A VÉDŐNŐ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI MUNKÁJÁBAN Wenhard Andrea

2. A védőnői ellátás minőségbiztosának helyzete 2105 védőnői ellátást szolgáltató/fenntartó közül - 18 Minősített - 2 Minősített iskolavédőnői ellátásra is - 0 VES alapján!

3. Minőség • „A minőség a modern orvostudomány vívmányainak az egész társadalom javára való felhasználása.” /Lee és Jones 1933/ • Minden elméleti és gyakorlati tudásunkat és eszközeinket a gondozottaink szükségleteinek kielégítésére fordítjuk.

4. Minőségbiztosítás • „A minőségügyi rendszeren belüli mindazon tervezett és rendszeresen végzett tevékenységek összessége, amelyek megfelelő bizonyosságot nyújtanak arra nézve, hogy a termék vagy szolgáltatás a megadott minőségi követelményeket folyamatosan kielégíti.” (ISO) Folyamatosan nézzük, hogy milyen minőségű szolgáltatást nyújtunk!

5. Minőségfejlesztés Szervezeti minőségpolitika MINŐSÉGFEJLESZTÉS Minőségértéklés Tényleges minőség Előírt minőség MINŐSÉGBIZTOSITÁS Veress, 1999

6. A minőségbiztosítás főbb okai • Költségrobbanás • Általános elégedetlenség • Az egészségügy megváltozott helyzetben

7. Minőségbiztosítással mit lehet elérni? • Költségcsökkenés • Többletforrások mozgosítása • Minőség javulása • Hozzáférhetőség javulása

8. Minőségbiztosítás igénye az egészségügyben • Saját teljesítmény javulására való törekvés • Gondozottak elégedettségének növelése • Erőforrások jobb kihasználtsága • Gazdaságosság

9. A minőség komponensei • Hatásosság – egy vizsgálattal, beavatkozással az ideális körülmények között elérhető haszon • Eredményesség – az ellátás szokásos körülményei között elért eredmények az ellátottak egészségi állapotában • Hatékonyság – az egészségügyi ellátás eredményeinek viszonya a költséghez és a felhasznált erőforrásokhoz (pénz, idő, eszközök,...) viszonyítva

10. Donabedian, Hopkins 1996

11. A védőnői szolgálat folyamata Ellátás elvárásai Egészség megőrzés, fejlesztés Veszélyesztettség megelőzése, korai felismerése, jelzése Krizis helyzetek kezelése Családok támogatása, tájékoztatása IRÁNYITÓ FOLYAMAT Jogszabályok, Protokollok, Szakmai irányelvek, Módszertani levelek Eredmények Egészséges életmód ismereteinek és készségeinek elsajátítása, Rizikótényezők csökkentése, Veszélyeztetettség korai kezelése, Szővődmények elkerülése, Tájékozottság eü., mentális és szociális kérdésekben Elégedettség SZAKMAI FOLYAMAT Családlátogatás, Tanácsadás, Közösségi egészségfejlesztés TÁMOGATÓ FOLYAMAT Működési feltételek, juttatások, Szakmai képzések, továbbképzések, Értekezletek, Fórumok Forrás: Gulyásné Kedves Magdolna

12. Az egészségügyi ellátás minőségének mérése, értékelése • Kritériumok • Standardok • Indikátorok • Protokollok

13. Kritériumok „ Szisztematikusan kialakított állásfoglalás, mely méri és meghatározza az ellátás egy világosan körülírt aspektusát, és alkalmas a dötések, gyógyító eljárások, eredmények megfelelőségének vizsgálatára.” Pl.: A hypertóniás gyerekeknek az alapellátásban legalább havonta egyszer meg kell mérni a vérnyomását.

14. Standardok „ Szakmai alapokon nyugvó kijelentések, kinyilatkozások, amelyek a szervezet tervezett, elképzelt, elérni kívánt állapotát írák le.” 1. Leíró standard: előre meghatározott elvárások összessége, melynek teljesítése szükséges a kívánt minőség eléréséhez Pl.: A hypertóniás gyerekeknél a védőnőnek rendszeresen kell ellenőrizni a vérnyomást. 2. Numerikus standard: az események százaléka, amelynek az adott kritérium alapján teljesülnie kell. Pl.:Az ellátás elfogadható, ha a hypertóniás gyerekek 95%-nál havonta legalább egyszer megtörténik a vérnyomás mérés.

15. Standardok I időben behatárolt S specifikus M mérhető E elérhető R releváns (kivitelezhető)

16. VES – Védőnői Ellátási Standardok azaz MEES - Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok www.eum.hu/letoltes.php?d_id=1886, Eü.közlöny 4.sz. 2007. február 21. I/3.8. iskolás, tanköteles korú gyerekek védőnői ellátása I/3.9. védőnői vizsgálatok , szűrővizsgálatok I/3.10. védőnői ellátás jelzőrendszere I/3.11. egészségfejlesztési tevékenység

17. Protokollok Az egészségügyi ellátás elvégzéséhez szükséges események és tevékenységek rendezett listája, → a helyi gyakorlatot írja le, a helyi gyakorlatból indul ki. • Csecsemőkori hasi panaszok védőnői ellátása • A szűlést követő időszak pszichés változásai • A védőnő feladatai a változó korban lévő nők egészségvédelmében

18. Indikátorok Az indikátor egy olyan jelzőszám, amelynek változása megmutatja, hogy az ellátás adott területén van-e minőségi probléma, amely részletesebb elemzést igényel. (egyenlőtlenségek feltárása, változások követése, erősségek és fejlesztendő területek feltárása) Ami nem mérhető azt nehéz fejleszteni!!!

19. Indikátorok – MEES alapján • Veszélyesztetett gondozottak aránya • Védőnői tanácsadás forgalma • Tervezett egészségfejlesztési programok megvalósulása • Szociális intézkedések éves gyakorisága • Átoltottság aránya • Családon belüli bántalmazásra tett intézkedések éves gyakorisága

20. Indikátorok Nem könnyű feladat jó indikátort választani, ami a minőségi ellátásról ad jelzést és nem a mennyiségiről!!! Példa: 1. kispest: 2003-2004 tanév bázis év=100%, a többi évet ehhez mérték, 85% küszöb- érték! 2. Tervezett / megvalósított egészségfejlesztési órák száma

21. Minőségirányítási rendszerek, mint a minőségfejlesztés megvalósításának lehetőségei - Standardokon alapuló akkreditáció – MEES - ISO 9000 szabványsorozat - TQM - Total Quality Management - Teljeskörű minőségmenedzsment - EFQM - Szervezet Kíválósági Modell

22. ISO 9000 szabványsorozat • Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 1987, 150 tag • Alapelvei: vevőoriántáltság, vezetés és munkatársak részvétele, bevonása, folyamatalapú megközelítés, rendszermegközelítés, folyamatos fejlődés, javítás, tényeken alapuló döntéshozatal • ISO 9001:2000 kiértékeli a folyamatokat, intézmény célok maradéktalan megvalósulása, képzésekkel, tréningekkel a feladatokat megvalósíthatóvá teszi, fontos a munkatársak teljesítménye és elégedettsége, felelősségek és kötelességek rendezetté tétele Biztonságot, elismerést, előnyöket jelent másokkal szemben!!!

23. TQM – Total Quality Management • Teljes körű minőségmenedzsment, • Egy vezetési filozófia és intézményi gyakorlat • Vezetői szintről kiindulva építkezik • Átfogja az egész szervezetet, nemcsak a folyamatokra terjed ki, hanem vezetésre, irányításra, erőforrásokra is. • Alapelvei: • Vevőközpontúság - vevői elégedettség • Folyamatos fejlesztés • Teljeskörű részvétel, elkötelezettség • Közös tanulás – tanuló szervezet

24. EFQM – Szervezet Kiválósági Modell Európai Uniós döntés értelmében 2006-tól a közszolgálati intézmények (eü., oktatás,...) számára javasolt, hogy az EFQM alapján történjen a minőségügyi rendszerek kiépítése. • Csoportmunkára épül • 9 kritérium és 32 alkritérium alapján végeznek elemzést → adottságok és eredmények • Láthatóvá válnak a fejlesztendő területek, segíti a stratégiai tervezést

25. Standardokon alapuló akkreditáció Miért nem működik????????????????????? Oka lehet szerintem: • Védőnők minőségbiztosítással kapcsolatos eddigi tapasztalataik felszínre hozása • Vezető védőnők egyértelmű és tartós elkötelezettsége • Minőségügyet külsőleg segítő intézmények bevonása • Széleskörű, célírányos tájékoztatás és oktatás, • „részese vagyok az ügynek” érzés kialakítása a védőnők körében • Protokollok kidolgozása • Modellkisérlet támogatása

26. Minőségbiztosítási ismeret Győr N:18, Megye N:30

27. Védőnői ellátási standardok ismerete N:30

28. Standardokon alapuló akkreditáció Miért nem működik????????????????????? Oka lehet szerintem: • Védőnők minőségbiztosítással kapcsolatos eddigi tapasztalataik felszínre hozása • Vezető védőnők egyértelmű és tartós elkötelezettsége • Minőségügyet külsőleg segítő intézmények bevonása • Széleskörű, célírányos tájékoztatás és oktatás, • „részese vagyok az ügynek” érzés kialakítása a védőnők körében • Protokollok kidolgozása • Modellkisérlet támogatása

29. A minőségügyi rendszer elemei Forrás: Az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV.tr.4.Cím: Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása 119.§-124§. ESZCSM szakmai irányelve az egészségügy szolgáltató szervezetek belső minőségügyi rendszeréről, azok követelményeiről Eü.Közl.2004.14.sz 764-766.

30. A védőnői ellátás minőségügyi rendszere Forrás: Az előzőek és Az egészségügyi szolgálatok szakmai felügyeletéről szóló 15/2005.(V.2.) EüM rendelet

33. Két külföldi példa minőségfejlesztésre a védőnői szolgálatoknál 1. Skandinávok -TQM alapokon, több mint 500 oldal eljárás leírások, minden téma mellé rendel egy segítő csoportot, akik szakmai segítséget nyújtanak 2. Skótok - 4 terület: az ellátás gyakorlata, irányítása, védőnői oktatás, kutatás → CÉL

34. Az iskola védőnő feladatai a minőség tükrében Szerintem jó ötletek: • Tervkészítés → egyeztetett munkaterv → egységes, célírányos, az előző tanéves jelentésre építve • Tájékoztatás → igazolás a védőnői alapszűrés végzéséről és eredményeiről • Védőoltások szervezése, lebonyolítása • Képzések, továbbképzések • Egységes dokumentációs rendszer

35. Összefoglalva A legfontosabb cél a jővőben a minőségügyi kultúra fejlesztése a védőnők körében, hogy érték legyen a minőségi ellátás

36. „A minőség soha nem véletlen, A minőség mindig szellemi erőfeszítés eredménye” /John Ruskin/

37. Köszönöm a figyelmet!

38. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

40. Minőség irányába mutató néhány elem a védőnői ellátás területén • Egységes munkaterv • Egészségfejlesztési programterv /Diploma V.melléklet/ • Szürővizsgálati terv • Egységes dokumentáció • Munkanapló, ambulánsfüzet, veszélyesztetett füzet, tanácsadási forgalom füzet, postakönyv • Pl: Igazolás a védőnői alapszűrés végzéséről és eredményéről /Diploma VIII.melléklet/ • Egységes eljárásmódok, protokollok • Pl: védőoltások tárolására

41. Aktív egészségfejlesztési módszerek preferálása az iskolavédőnők körében • Magatartás változtatás szükséges /Prochaska és Di Clement modell alapján/ • Informálás, oktatás, továbbképzések • Cél: mindenki ismerje a módszereket • Képességek kiterjesztése • Cél: irracionális meggyőződések elvetése • Önsegítő csoport • Cél: egymás segítése, tanulni egymás hibáiból és sikereiből

42. Védőnők csoportos egészségfejlesztési tevékenységének értékelése II. • Egészségfejlesztési óra • Diagnosztikus értékelés – kiinduló helyzet • Folyamat értékelés – diákok reakciói, visszajelzései • Eredmény értékelés - hova jutottunk? • Egészségfejlesztési óra után • Tanácsadáson résztvettek • Éves munkaterv – egészségfejlesztési terv értékelése • Önmagam és a szakma számára • Nevelési értekezlet – pedagógusok számára • Szűlőértekezlet – szülők, iskolaszék számára

43. Legfőbb korlátok a védőnői munka minőségbiztosításával kapcsolatban • A védőnők nincsenek rákényszerítve a minőségi munkavégzésre, →érték legyen a minőségi ellátás • Ismeretek hiánya • Protokollok hiánya • Egyértelmű és tartós elkötelezettség hiánya a vezetés részéről

44. A védőnői ellátás külső minőség-biztosításának megvalósulása I. • A védőnői ellátás szakfelügyeletét az • Országos vezető védőnő • Régiós / fővárosi vezető védőnők • Városi / fővárosi kerületi vezető védőnők Az ÁNTSZ szervezeti keretein belül látják el, szorosan együttműködve az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központtal (OSZMK)

45. A védőnői ellátás külső minőség-biztosításának megvalósulása II. OSZMK feladatai közül kiemelném: - Módszertanilag irányítja szakfelügyeleti hálózat tevékenységét, - A klinikai audit módszertanának alkalmazásával biztosítja az egységes szempontrendszer alapján történő szakmai értékeléseket, az eredmények alapján az audit során használható standardokra javaslatot tesz, - országos és regionáis szinten ellenőrzi a belső minőségügyi rendszert és a minőségügyi elemek érvényesülését, - Minőségügyi rendszer auditjához indokolt esetben vagy felkérésre véleményt nyílvánít, Forrás: Az egészségügyi szolgálatok szakmai felügyeletéről szóló 15/2005.(V.2.) EüM rendelet

46. Munkáltatói és ÁNTSZ vezető védőnői kompetenciák a védőnői ellátás vonatkozásában Forrás: Védőnő újság: Védőnői szakmai irányítás és felügyelet rovat (Odor)

47. A védőnői ellátás belső minőség-biztosításának megvalósulása I. Munkáltató / Működtető feladata - vezető védőnő vagy auditor-védőnő által - szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztése, szolgáltatás folyamatainak megismerése, részletes tervezés - felmerülő hiányosságok felismerése, intézkedések megtétele, költségek, károk csökkentése - szakmai és minőségügyi követelményeknek való megfelelés

48. Klinikai audit • „Ciklikusan ismétlődő folyamat, amely során az egészségügyi dolgozók (orvosok, ápolók, védőnők, stb) szisztematikusan áttekintik a tevékenységük eredményességét, és ha szükséges változtatnak az ellátás során alkalmazott gyakorlaton” Forrás:Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szakmai irányelve a klinikai audit végzéséhez. Egészségügyi Közlöny 2004, 14, 746-763

49. Az iskola- védőnői szolgálatok belső auditja • Nagyvárosokban és a fővárosban megvalósítható • Munkáltató vezető védőnő vagy védőnő-auditor feladata • Ha......... • Széleskörű tájékoztatás és oktatás a védőnők célírányos felkészítése → minőségbiztosítási ismeret • Minőségbiztosítási rendszer / filozófia / modell bevezetése • Protokollok, indikátorok kidolgozása • Egyértelmű és tartós elkötelezettség!!!

50. A védőnői szolgálatok külső és belső minőségbiztosítása Forrás: Védőnői menedzsment óra (Csordás)