Vállalkozási formák a vendéglátásban

1. Vállalkozási formák a vendéglátásban A piacgazdaságra történő áttérés folyamatában kiemelkedő szerepet játszottak azok a jogszabályok, amelyek a vállalkozások lehetséges formáit szabályozzák. Az 1988. VI. törvény – Társasági Törvény A gazdasági társaságok körében • a jogi személyiség nélküli • a jogi személyiségű gazdasági társaságok különböztethetők meg.

2. Vállalkozási formák a vendéglátásban Jogi személyi Jogi személy kritériumai

3. Vállalkozási formák a vendéglátásban Gazdasági társaságot az állam, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és belföldi, illetve külföldi természetes személyek közös gazdasági tevékenység folytatására alapíthatnak. A gazdasági társaságok törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el, melynek keretében elsősorban azt ellenőrzik, hogy a társasági szerződés és más okiratok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak.

4. Gazdasági társaság alapítása • Társasági szerződés megkötésével • Alapító okirat (egyszemélyes gazdasági társaság, ZRt.) • Alapszabály elfogadásával (NyRt) A társasági szerződést és az alapító okiratot valamennyi tagnak(alapítónak) alá kell írnia. A részvénytársaság alapszabályát a társaság alakuló közgyűlése fogadja el. Gazdasági társaság létesítő okiratát közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

5. Gazdasági társaság alapítása A létesítő okiratnak tartalmaznia kell: • A gazdasági társaság cégnevét és székhelyét • A gt. tagjait, nevük, és lakóhelyük feltüntetésével • A gt. Tevékenységi körét • A társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, • A cégjegyzés módját • A vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét

6. Vállalkozási formák a vendéglátásban Gazdasági társaság a következő okokból szűnhet meg: • A társasági szerződésben meghatározott időtartam letelik, • Elhatározza jogutód nélküli megszűnését, • Más társasággal egyesül, vagy más formába alakul át, • Tagjainak száma – a Kft-t és Rt-t kivéve – egy főre csökken, • A bíróság felszámolási eljárás során megszűnteti, • a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja

7. Vállalkozási formák a vendéglátásbanJogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Közkereseti társaság • A tagok arra vállalnak felelősséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. • A társasági szerződésben meg kell határozni a vagyoni hozzájárulás formáját, értékét és a tagok személyes közreműködésének módját. • A társaság üzletvezetésével bármelyik tagot meg lehet bízni, ezt a jogot a társaság többi tagja fontos okból meg is vonhatja.

8. Vállalkozási formák a vendéglátásbanJogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Betéti társaság • Társasági szerződéssel a tagok közös gazdasági tevékenységre vállalkoznak, oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és egyetemleges a társaságok kötelezettségeiért, míg legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni hozzájárulása mértékéig korlátozott. • A társaság tevékenységében való közreműködésre csak a beltag köteles. • A társaság vezetésére és képviseletére a beltag jogosult. • Megszűnik a társaság, ha valamennyi beltag kiválik, illetve ha csak beltagok maradnak. A törvény értelmében ez utóbbi esetben lehetőség van a társasági szerződés módosításával közkereseti társasággá átalakulni.

9. Vállalkozási formák a vendéglátásbanJogi személyiségű gazdasági társaságok Korlátolt felelősségű társaság • Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A törzstőke minimális összege 3 millió forint, az egyes tagok törzsbetétje 100 ezer forintnál nem lehet kevesebb. • A tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. • A társaság kötelezettségeiért a tag a törzsbetétje mértékéig felel. • A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni.

10. Vállalkozási formák a vendéglátásbanJogi személyiségű gazdasági társaságok Részvénytársaság • A részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével induló gazdasági társaság, amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének összegéig terjed ki. A részvénytársaság egyéb kötelezettségeiért a részvényes nem felel. • A részvény a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelynek tartalmaznia kell a részvénytársaság nevét és székhelyét; a részvény sorszámát, névértékét; azt, hogy bemutatóra vagy névre szóló; a részvény fajtáját (elsőbbségi, ingyenes vagy kedvezményes, kamatra jogosító) és az ahhoz fűződő jogokat; a kibocsátás időpontját.

11. Részvénytársaság • A részvénytársaság alaptőkéje 20 millió forintnál nem lehet kevesebb. • A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés, amely részvényesekből áll. A közgyűlést meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az igazgatóság a részvénytársaság ügyvezető testülete és legalább 3 és legfeljebb 11 tagból áll.

12. Vállalkozási formák a vendéglátásbanJogi személyiségű gazdasági társaságok Egyesülés • Jogi személyiséggel rendelkező társaságok legegyszerűbb formája, csak jogi személyek alapíthatják • Nem feltétel, hogy saját vagyonnal rendelkezzen • Saját nyereségre nem törekszik, az rendszerint a tagoknál képződik, az esetleges tartozásokért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek • Létrehozható a tagok saját gazdálkodásának előmozdítására, gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekképviseletre

13. Vállalkozási formák a vendéglátásbanJogi személyiségű gazdasági társaságok Közös vállalat • Szervezett rendszerben működő, vállalati gazdálkodást folytató társaság, amelyet csak jogi személyek alapíthatnak • Tartozásaiért elsősorban saját vagyonával felel, ha az nem fedezi, akkor vagyoni hozzájárulásuk arányában felelnek a tagok

14. Vállalkozási formák a vendéglátásban A szövetkezet • Magánszemélyek közös vállalkozása • Szövetkezet tagja lehet minden 16. életévét betöltött személy • A szövetkezetek jellemző módon vegyes profilú vállalkozások, tevékenységük alapján a kereskedelem ágazatába tartoznak

15. A szövetkezet • A tagok belépéskor részjegyet jegyeznek, melynek névértéke szövetkezetenként változó. Emellett a szövetkezet vagyonának 70 %-át a tagokra nevesítik üzletrész formájában. • A részjegy és az üzletrész alapján a tag a gazdálkodás eredményességétől függően osztalékra jogosult. • A szövetkezet vezető szervei: a közgyűlés (küldöttgyűlés), az igazgatóság, a felügyelő bizottság és településenként a helyi intézőbizottságok.

16. Vállalkozási formák a vendéglátásban Egyéni vállalkozás • A társasági Törvény egyúttal a magánvállalkozás törvénye is, de az egyéni vállalkozásról szóló 1990. V. törvény egységesíti az egyéni vállalkozás szabályait és kimondja, hogy egyéni vállalkozás keretében bármilyen gazdasági tevékenység végezhető. • Egyéni vállalkozást minden belföldinek minősülő természetes személy alapíthat.

17. Egyéni vállalkozás • A törvény értelmében az egyéni vállalkozó egy vállalkozási igazolványt kaphat, de több tevékenységet is folytathat és több telephelyet tarthat fenn. • Az egyéni vállalkozó felelősségét a törvény korlátlan felelősségben határozza meg. • Az egyéni vállalkozói igazolványok kiadása a területileg illetékes Okmányirodákhoz tartozik. Itt az adószám, a KSH szám leadásával és a megfelelő nyomtatványok kitöltése után max. 30 nap elteltével történik az igazolványok kiadása.

18. Tulajdonosi és üzemeltetési konstrukciók • Tulajdonosok • Bérleti szerződés • Lízingszerződés • Franchise szerződés • Management szerződés

19. Tulajdonosok Tulajdonosi formában a vendéglátó egység teljes üzemeltetése felett az irányítási jogot (értékesítési és marketing politika, szervezeti felépítés, reklámtevékenység, árképzés, üzletpolitikai célok) a tulajdonos vagy tulajdonosok gyakorolják.

20. Bérleti szerződésÜzemeltetési jog • A bérlő a vendéglátó egységet saját nevében és saját számlájára vezeti, viseli a gazdasági kockázatot. • A tulajdonos haszna a bérleti díj, kötelessége az ingatlan biztosítása, rekonstrukció költsége (az értékcsökkenést a bérbeadó számolja el). • A tulajdonos (fix vagy határozatlan időre szóló) bérleti szerződést köt az üzemeltetővel, aki az üzemeltetési jog ellenében bérleti díjat fizet a tulajdonosnak. A bérleti díj az üzemeltető költsége. • Bérleti díj = Tulajdonos ktg-ei + haszon (>banki kamat)

21. LízingszerződésTulajdonjoggá váló bérleti jog Az üzemeletetést teljesen a bérlő irányítja. Fajtái: • Ingatlan vagy teljes (ingatlan, gépek, felszerelések – eltérő futamidővel) • Fix összegű (állandó, progresszív, degresszív) vagy fix + forgalomtól függő • Visszlízing (sale and lease back). Fejlesztési hitelnyújtás helyett a hiteladónak nagyobb biztonságot jelent.

22. Franchise szerződésNévhasználati jog A franchise átadó egy – eredményesen kipróbált – komplex rendszert ad át a vállalkozásnak, aki saját beruházás alapján és rendszerlicencdíj fizetés ellenében az üzletet önállóan, meghatározott ideig saját hasznára üzemelteti.

23. Van kérdésük? • Kérem tegyék fel!