Schreiberné Molnár Erzsébet

1. Az élelmiszerbiztonság fogalma és jelentősége a nemzetközi és a hazai szabályozásban és gyakorlatban Schreiberné Molnár Erzsébet

2. A fogyasztóvédelem kezdete „Ne legyetekigazságtalanok az ítélkezésben, hosszmérték, súlymérték és az űrmérték használatában. Legyen hiteles a mérleged, a súlyod, hiteles a mértéked és a vékád”.

3. Elvárások az élelmiszerekkel szemben Legyen: -     biztonságos (food safety) -       elegendő mennyiségű (food security) -       jó minőségű (food quality) -       tápláló és egészséges (wholesomeness)

4. Élelmiszerbiztonság Annak biztosítása a termelés, az előállítás és aforgalmazás teljes folyamatában, hogy az élelmiszer nem veszélyezteti a fogyasztó egészségét, ha azt a rendeltetési célnak megfelelően készíti el és fogyasztja. /FAO/WHO Codex Alimentarius/

5. Fogyasztók felmérése Magyarországon Élelmiszerbiztonság fontossága ·50 % Nagyon fontos ·46 % Fontos ·4 % Nem fontos

6. EU felmérés - 8-ból 7 fogyasztó nem hisz azelőállítónak - 5-ból 4 fogyasztó nem hisz azEU-nak - 4-ből 3 fogyasztó nem hisz anemzeti hatóságnak - 80 % az élelmiszerek gyakoribbés szigorúbb ellenőrzését igényli

7. Az Európai Élelmiszerbiztonság Szabályozásának Mérföldkövei I. 1962. október 23. „Tanács irányelve az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben engedélyezett színezékanyagok előírásairól” Római Szerződés továbbfejlesztéseként 1993. I. 1. egységes belső piac létrejötte (Cassis de Dijon) Német sörtisztasági törvény). 1993. november 1. Maastrichti Szerződés „Magas szintű egészségvédelemhez szükséges intézkedések meghozatala” 1996. július 18. Európai Parlament vizsgálóbizottságot hoz létre a BSE kérdéseinek tisztázására.

8. Az Európai Élelmiszerbiztonság Szabályozásának Mérföldkövei II. 1997. április 1. DG XXIV „Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság” 1997. április 30. „Zöld könyv” 2000. I. 12. „Fehér könyv” az Élelmiszerbiztonságról 2002. Élelmiszerbiztonsági Hivatal felállítása

9. Zöld könyv alapvető céljai A közegészség és a fogyasztók magas szintű védelmének biztosítás Az áruk szabad mozgásának biztosítása a belső piacon Az ipari versenyképesség biztosítása A jogalkotó testület munkájának elsődlegesen tudományos eredményeken és kockázat elemzésen kell alapulnia, ugyanakkor figyelembe kell venni az ésszerű elvárásokat és a fogyasztók aggodalmait Élelmiszerbiztonságért elsődlegesen az ipart, az előállítókat és a szállítókat terhelje felelősség A jogalkotás következetes, ésszerű és gyakorlatias jellegének biztosítása.

10. Fehér Könyv Az Élelmiszerbiztonságról 2000. I. sz. Cél: Az EU élelmiszer politikája proaktív, dinamikus, következetes és átfogó eszköz a magas szintű egészség és fogyasztó-védelem biztosításához.

11. Alapelvei I. 1. Átfogó egységes élelmiszerbiztonsági politika kialakítása. 2. Pontosan meg kell határozni az élelmiszerlánc résztvevőinek feladatait, felelősségét (takarmány előállítástól – ellenőrzésig) 3. Biztosítani kell a takarmányok és az élelmiszerek, valamint összetevőik teljes nyomonkövethetőségét.

12. Alapelvei II. 4. Kockázatelemzés: - kockázat becslés (tudományos tanácsadás, és információ elemzés) - kockázat kezelés (szabályozás, ellenőrzés) - kockázat közlés (információcsere) 5. Szektormentes megközelítés 6. Élelmiszerbiztonsági Hivatal létrehozása

13. Élelmiszerbiztonság fő célkitűzése Legyen mentes az élelmiszer: - kórokozótól - ételmérgezést/fertőzést okozó baktériumoktól, azok toxinjaitól - káros maradékanyagoktól (rezidumoktól)  növényvédőszerektől  állatgyógyászati szer maradékoktól - vegyi szennyeződéstől (környezetből, illetve technológia során hozzáadott adalékok)

14. - Technológia eredetű szennyező anyagtól (pl.: tisztítószer-maradvány edényekről, csomagolóanyagról migráló vegyületek) - biológiai eredetű szennyezőanyagoktól (pl.: hisztamin) - természetes eredetű szennyezőanyagtól (pl.: gyommag, szőr, rovarrészek) - radioaktív szennyezettségtől - jelöletlen élelmiszerbesugárzottságtól - hamis és megtévesztő jelölésektől (preventív, kuratív hatás) Tartalmazza: - különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereknél előírt tápanyagértéket. - Ne tartalmazzon többet a feltüntetett, mért édesítőszereknél.

15. Milyen választ adhatunk a fogyasztók bizalmának megerősítésére - Harmonizált jogi szabályozás - Jogi szabályok ismerete és alkalmazása - Minőségügyi rendszerek (ISO, TQM, HACCP, ISO 14000) - Hatósági ellenőrzés megerősítése„Szántóföldtől az asztalig” koncepció az ellenőrzésben - Fogyasztócentrikus jelölés - Terméktanúsító védjegyek - Áru nyomonkövethetőségénekbiztosítása (tételazonosító jelölés) - Kockázatelemzés bevezetése - Gyors veszélyellenőrzési rendszerkiépítése - A nemzeti laboratóriumokösszehangolása - Fogyasztók tájékoztatása

16. Élelmiszer-biztonság területén működő ellenőrző/vizsgáló hálózat - Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Növényegészségügyi Szolgálat Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat Növényegészségügyi határkirendeltségek Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Szolgálat Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomások Állategészségügyi határállomások Országos Élelmiszervizsgáló Intézet Országos Állategészségügyi Intézet Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- ésTakarmány- ellenőrző Intézet

17. Élelmiszer-biztonság területén működő ellenőrző/vizsgáló hálózat - Egészségügyi Minisztérium Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmiszerbiztonsági-és Táplálkozástudományi Intézet Állami Népjóléti és Tisztiorvosi Szolgálat - Ifjúsági, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Megyei (fővárosi) Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek

18. Élelmiszerbiztonságért felelős intézmények közötti koordináció biztosítása • Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Testület • Tárcaközi bizottság az élelmiszerellenőrzés koordinációs feladatainak ellátására • Élelmiszerbiztonsági Hivatal

19. Európai élelmiszerbiztonsági Hivatal Jogi alapja: - Fehérkönyv - EFSA ajánlás - EC 178/2002 Ügyvezető igazgató Irányító testület Tudományos Bizottság • Feladatok: • kockázatbecslés tudományos alapon • kockázat kommunikáció • kooperáció biztosítása • tudományos tanácsadás • Fogyasztók informálása • állásfoglalás, intézkedés kritikus helyzetekben • Gyorsinformációs rendszer Fogyasztó-védelem képviselője Érintett Minisztérium képviselője Nem Kormányzati Szervek képviselője Ipar képviselője 8 panel Hivatal Szervezete

20. Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal 66/2003. (V.15.) Korm . r. Feladata: a) közreműködik a magyar nemzeti élelmezés- és táplálkozáspolitika kialakításában az élelmiszer- és takarmánybiztonság vonatkozásában, b) kapcsolatot tart az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal és egyéb, az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén érintett nemzetközi, tagállami és hazai szervezetekkel, c) az Európai Élelmiszer-biztonsági hatóság megbízására szakvéleményeket, szaktanulmányokat készít, tudományos és műszaki segítséget nyújt, adatot gyűjt, és elvégzi a felmerülő kockázat azonosítással kapcsolatos feladatokat,

21. d) kijelölt kapcsolattartó pont az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelző rendszerének hálózatában, e) javaslatot tesz az élelmiszer- és takarmánybiztonságot veszélyeztető eseményekkel kapcsolatos kormányzati intézkedések kidolgozásához, f) véleményezi az élelmiszer- és takarmánybiztonságot érintő jogszabályok tervezeteit, javaslatot tesz új jogszabályok megalkotására, hatályos jogszabályok módosítására, g) Azonosítja és jellemzi az élelmiszer- és takarmánybiztonságra kockázatot jelentő területeket, h) Részt vesz az egységes kockázatbecslési módszerek kialakításában,

22. i) Közreműködik az élelmiszerek és takarmányok hatósági ellenőrzéséhez szükséges mintavételi tervek kidolgozásában, j) Adatot szolgáltat, szakmai tájékoztatást nyújt a központi közigazgatási szervek felkérésére az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén, k) Szakvéleményt, szaktanácsot ad, tudományos támogatást nyújt a közigazgatási szervek, intézmények felkérésére az élelmiszer- és takarmánybiztonsággal kapcsolatos kérdésekben,  l) A nemzetközi és hazai élelmiszer-biztonsági, élelmiszerhigiéniai, élelmiszerminőségi, takarmánybiztonsági, továbbá a géntechnológia felhasználására vonatkozó információkat, ismereteket, követelményeket gyűjt, elemez, értékel és ezekről az élelmiszer- és takarmány-ellenőrző, közegészségügyi és fogyasztóvédelmi hatóságokat, valamint az érdekelteket tájékoztatja,

23. m) Az egyes hatóságoknál működő információs rendszerekre épülve saját adatbázis létrehozásával gyors és átfogó tájékoztatás nyújt a fogyasztók számára az élelmiszer- és takarmánybiztonságot érintő aktuális kérdésekről, problémákról, megelőzésük módjairól, az élelmiszer- és takarmánybiztonság eredményeiről, n) Közreműködik, tudományos, technikai segítséget nyújt az emberi egészséget közvetlenül vagy közvetve veszélyeztető ártalmak azonosításában és felszámolásában, o) Koordinál az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén érintett minisztériumok, hatóságok, intézmények, szervezetek között,

24. p) Az élelmiszer- és takarmánybiztonság érdekében végzett monitorvizsgálatok eredményeit a vizsgálatra jogosult laboratóriumoktól bekéri, elemzi és szükség esetén közzéteszi, q) Ellátja a nemzetközi adatszolgáltatást és információcserét a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) tekintetében, r) Ellátja a külön jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

25. Megbetegedések helyszínei(1993-1998)

26. Élelmiszer megbetegedések okai (1993-1998)

27. Megbetegedések eredete (1993-1998)

28. Az élelmiszerre vonatkozó minőségi előírások kiemelten fontos paraméterek Mert - az élelmiszerek nem egyszerű fogyasztási cikkek, hanem alapvető biológiai szükségletet elégítenek ki, és lényegesen befolyásolják az emberi egészséget, - a lakosság által legnagyobb értékben vásárolt termékcsoportként döntően érintik a fogyasztók érdekeit, - a legnagyobb értékben forgalmazott fogyasztási cikként a piaci verseny tisztasága szempontjából is nagy a jelentőségük.

29. 1.ábra. Az élelmiszer-biztonság és minőség tartalma Minőségi jellemzők Kémiai, fizikai, mikrobiológiai, érzékszervi Minőségi tulajdonságok, értékek Élelmiszer Biztonság Minőség Táplálkozás- Élettani érték Alkalmassági érték Élvezeti érték Szín Illat Íz állag Fehérje szénhidrát, zsíradék, vitamin, nyomelemek, rost, enzimek, aroma, Színezék Tartósság Feldolgozottság Csomagolás Jelölés stb. Kémiai Fizikai Biológiai Romlást okozó mikroorganizmusok Mikrobiológiai jellemzők Kórokozó mikroorganizmusok Hasznos mikroorganizmusok

30. Az élelmiszer minőségét Meghatározó tényező - Élvezeti érték - Tápérték /zsír, fehérje, szénhidrát stb./ - Mikrobiológiai jellemzők • Toxikológiai jellemzők /egészségre ártalmas anyagok Pl.: nehézfém, tartósítószer, színezék, toxin, stb./ - Csomagolás, jelölés

31. Élelmiszerekben előforduló, egészséget veszélyeztető vegyi anyagok

32. Kockázat becslés, lehetséges veszélyek felmérése - Milyen jellegű a termék? - Milyen a nyersanyag mikrobiológiai állapota? - Milyenek az előállítás folyamatainak mikrobiológiai paraméterei (pH, vízaktivitás, hőkezelés, szárítás, fermentálás, pácolás, hűtés, fagyasztás stb.)? - Milyenek a csomagolás, tárolás, kiszállítás feltételei? - Milyenek az árusítás feltételei (kézi, önkiszolgáló stb.)? - Hogyan kezeli, vagy nem kezeli a fogyasztó az élelmiszert? - Milyen az érintett fogyasztói csoport?

33. JECFA ajánlás az élelmiszer adalékanyagok felhasználására Ma az egész világon a JECFA ajánlásaira épülnek az adalékanyagokkal kapcsolatos nemzeti és nemzetközi szabályozások, így a magyar előírások is, melyek lényege: - Az élelmiszer előállítása során csak engedélyezett adalékanyagot szabad felhasználni. - Az élelmiszer adalékanyag alkalmazása akkor engedélyezhető, ha toxikológiaiszempontból megvizsgált és a felhasználás körülményei között a javasolt felhasználási szinten a rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján ártalmatlan, tehát a fogyasztók egészségét nem veszélyezteti. - Az élelmiszerek útján a fogyasztó szervezetébe kerülő adalékanyag mennyisége nem haladja meg a toxikológiai vizsgálatok alapján megállapított megengedhető napi bevitelt (Acceptable Daily Intake =ADI).

34. - Csak a kívánt hatást még biztosító legkisebb mennyiségben szabad alkalmazni. - Alkalmazásuk feltétele, hogy összetételük állandó, tisztaságuk a lehető legnagyobb fokú legyen. - Az adalékanyagok felhasználását az élelmiszer címkéjén fel kell tüntetni. Ez történhet a csoportnévvel és az adalékanyag megnevezésével vagy a csoportnévvel és az adalékanyag E számának megadásával. - Nem szolgálhat a hibás alapanyag, a rossz higiénés körülmények, a nem megfelelő technológia alkalmazásának elfedésére vagy az élelmiszer tulajdonságainak, jellegének megváltoztatásával a fogyasztó félrevezetésére. - Alkalmazásának szükségessége technológiailag igazolható és a kívánt cél más, gazdaságosan és technikailag megvalósítható módszerrel nem érhető el.

35. Az élelmiszer adalékanyag alkalmazása akkor indokolt, ha - védi az élelmiszer tápértékét és/vagy - különleges étrendhez szükséges alkotórészt tartalmaz és/vagy - segíti az élelmiszer minőségének, stabilitásának megtartását és/vagy - javítja az élelmiszer érzékszervi tulajdonságait és/vagy - segíti az élelmiszer előállítását és tárolását.

36. Élelmiszerszabályozás legfontosabb jogszabályai 1 2003. Évi LXXXII. Törvény az élelmiszerekről 2. 1995. évi XCI törvény az Állategészségügyről 3. 2001. évi CXIX Takarmány törvény 4. 1998. évi XXVII. Törvény a géntechnológiai tevékenységről 5. 1997. évi CLV. Fogyasztóvédelmi Törvény 6. 79/1998. (IV.29.) kormányrendelet az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról.

37. 7. 168/2002. (VIII.2.) kormányrendelet a 79/1998. rendelet módosításáról 8 4/1998.(XI.11.) EüM rendelet az élelmiszerekben előforduló mikrobiológiai szennyeződések megengedhető mértékéről. 9. 17/1999.(VI.16.) EüM rendelet az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről. 10 90/2003. (VII.30.) FVM-ESZCSM együttes rendelet az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről 11. 92/2004(V.25) FVM-ESzCsM-GKM rendelet azélelmiszerek ellenőrzésének rendjéről. 12. 80/1999.(XII.28.)GM-EüM együttes rendelet a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszerelőállítás és forgalmazás feltételeiről. 13. 19/2004. (II.6.) FVM-ESZCSM-GKM rendelet az Élelmiszerek jelöléséről

38. 2003.évi LXXXII. „Élelmiszertörvény” Hatálya: az élelmiszereknek a Magyar Köztársaság területén történő előállítására, illetve forgalombahozatalára terjed ki.

39. 2003. évi LXXXII. „Élelmiszertörvény”Fejezetei Általános rendelkezések hatálya, terminológiai meghatározások • Az élelmiszer – vállalkozás létesítésének és működésének feltételei (gyártmánylap, bejelentés, működési engedély). • Csomagolás, fogyasztói tájékoztatás • Hatósági Élelmiszerellenőrzés • Élelmiszer szabályozás (Magyar Élelmiszerkönyv) • Záró rendelkezések

40. Élelmiszertörvény leglényegesebb változásai • Engedélyezési kötelezettség megszűnése • Bejelentési kötelezettség OÉTI-nél csak a különleges táplálkozási célú termékeknél • Gyártmánylap leegyszerűsítése és alkalmazása a vendéglátóiparban is.

41. Különleges táplálkozási Igényt kielégítő élelmiszerek Testtömeg csökkentés céljára előállított csökkentett energiatartalmú élelmiszerek.  Csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételek és feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek. Nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, testépítőknek, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszerek.  Szénhidrát anyagcserezavarokban szenvedők számára készült diabetikus élelmiszerek. Lisztérzékenységben szenvedők részére készült gluténmentes élelmiszerek Étrendkiegészítő készítmények. Funkcionális készítmények.

42. A fogyasztók tájékoztatása ÉT: 10.§. A forgalomba hozatalra kerülő élelmiszer csomagolásán magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges jelöléseket. Az élelmiszer megjelenítése és a fogyasztót tájékoztató jelölés nem tévesztheti meg a fogyasztót.

43. A fogyasztók tájékoztatása:(19/2004.(II.26)FVM-ESZCSM-GKM rendelet szerint) Jelölés: bármely, az élelmiszerre vonatkozó szó, jel, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum, amelyet az élelmiszer csomagolásán, a dokumentációban, a címkén, a feliraton, a gyűrűn vagy a galléron helyeznek el.

44. A fogyasztók tájékoztatásaA jelölés és az alkalmazott jelölési módszer: • Nem vezetheti félre a fogyasztót az élelmiszer tulajdonságait (fajtáját, azonosságát, jellemzőit, összetételét, mennyiségét, eltarthatóságát, származását, eredetét és előállítási vagy termelési módját) illetően. • Nem tulajdoníthat az élelmiszernek olyan hatást/tulajdonságot, amellyel valójában nem rendelkezik. • A természetes ásványvizekről és a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló előírásokban foglaltak figyelembevételével nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságot.

45. Mit kell tartalmazni az élelmiszer jelölésnek a. Az élelmiszer megnevezése, b. Az összetevők felsorolása, c. Előrecsomagolt élelmiszer esetén annak nettó mennyisége, d. Az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának lejárati dátuma, illetve a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatóságának időpontja, e. A minőség megőrzéséhez szükséges különleges tárolási vagy felhasználási feltételek,

46. f. Az élelmiszer előállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának neve vagy cégneve és címe, g. Az eredet vagy a származás helye, amennyiben megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől, h. Felhasználási útmutató, amennyiben ennek hiányában a fogyasztó nem tudná az élelmiszert megfelelően felhasználni, • Az 1, 2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok esetén a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban. J Allergén összetevők jelölése ( glutén, rákfélék, halak, földimogyoró, szója, tej, laktóz, diófélék, mandula,zeller, mustár, szezámmag, kén-dioxid, és az abból készült termékek) K Tételazonosító jelölés

47. A kereskedelmi előrecsomagolás esetén feltüntetendő jelölések • Termék megnevezése • Nettó mennyiség • Minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idő • Az élelmiszer előállítójának vagy forgalmazójának cégneve, címe

48. Egy látómezőben kell elhelyezni • Megnevezés • Tömeg • Minőségmegőrzési idő • alkoholtartalom

49. Magyar Élelmiszerkönyv ET 17.§ A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) a nyers- és feldolgozott élelmiszerekre vonatkozó kötelező előírások és ajánlott irányelvek gyűjteménye. A Magyar Élelmiszerkönyv vezetésének feladatait a Földművelésügyi Minisztérium látja el.

50. A Magyar Élelmiszerkönyv felépítése - I. kötete tartalmazza az EK-jogszabályok alapján készült, a Magyarországon előállított vagy forgalomba hozott élelmiszerekre kötelező előírásokat, - II. kötete a nemzetközi szervezetek ajánlásai és a hazai adottságok figyelembevételével készült, ajánlott termékleírásokat, - III. kötete a Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény.