Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó , a vezető felelőssége I.

1. 8. óra Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó, a vezető felelőssége I.

2. Döntés és problémamegoldás: Leíró megközelítés • Eddig az vizsgáltuk, hogyan kell helyes, racionális erkölcsi (és bármely más területen) ítéletet alkotni, döntést hozni, problémát ésszerűen megoldani. Racionális döntéselmélet, normatív • Leíró: döntéspszichológia: hogyan szoktunk ítéletet alkotni, dönteni, problémákat megoldani (gyakran rosszul, néha pedig nagyon gyorsan és jól) Ezzel foglalkozunk most. • A leíró elméletek megmutatják, hogy mikor, milyen körülmények között (miért) szoktunk hibázni! A rossz cselekedetek megértése nélkülözhetetlen!

3. Döntéspszichológia és vezetői felelősség • A leíró döntéselméletek tehát megmutatják, hogy milyen körülmények között szoktunk hibázni! Ha ilyen és ilyen körülmények fennállnak, akkor nagy valószínűséggel rossz (a lehetségesnél rosszabb) állásfoglalás, döntés születik. • Ezeket az összefüggéseket mindig figyelembe kell venni, amikor eljárásokat, szabályokat, gyakorlatokat alakítunk ki. Tehát a mérnöki és a vezetői munka minden területén. (tervezés, projektvezetés, szakigazgatási munka, szabványok kialakítása, szervezeti egységek vezetése stb.) • A szabályozó, a vezető felelőssége: Ha tudjuk milyen körülmények vezetnek rossz döntésre, akkor úgy kell a szabályokat és a gyakorlatot kialakítani, hogy ezek a körülmények ne álljanak fent, ne veszélyeztessék a döntést!!

4. Döntések a mindennapi gyakorlatban • A racionális modell a norma, az elméleti viszonyítási alap, amelyhez képest értékeljük a döntéseket. • A racionális döntés ritkán valósul meg. • Néha a rac. döntés azért nem valósul meg, mert nem tudjuk definiálni a problémát, nincs idő, pénz a lépések pontos kidolgozására (vö. korlátozott racionalitás), nem súlyozzuk megfelelően a költségeket, vagy nem határozzuk meg jól a valószínűségeket.

5. Döntési mechanizmusaink: Heurisztikák • De a döntések általában azért sikerülnek balul, azért térnek el a racionálistól, mert olyan döntési eljárásokkal rendelkezünk, amelyek bizonyos körülmények között rendszeres hibát eredményeznek. • A heurisztikák olyan „automatikus” megismerési, döntési eszközök, amelyek • általában a döntés egyszerűsítésére és gyorsítására szolgálnak (ökölszabályok). • nem tudatosak, nem ismerjük fel őket. • „be vannak huzalozva” a gondolkodásunkban. • gyakran jó, gyors és erőfeszítés menetes döntést eredményeznek. • bizonyos helyzetekben, bizonyos körülmények között viszont szisztematikusan rossz döntést eredményeznek.

6. A két feldolgozási mód • Szisztematikus, kritikai (racionális) • Tudatosság, figyelem • Módszer szerint jár el • Adatokat gyűjt, értékel • Elemez, részletez • Mérlegel, dönt, ellenőriz, visszacsatol • Lassú, sok erőfeszítést igényel • Pl. racionális etikai döntés hasznossági alapon • Heurisztikus, automatikus („intuitív”) • Kevés figyelem • Egyben látja, és oldja meg a problémát, holisztikus • Csak az éppen rendelkezésre álló infóval • Heurisztikákat (ökölszabályokat) használ • Gyors, kevés erőfeszítéssel jár • Pl. etikai döntés pusztán a kötelességek alapján

7. Heurisztikák • Olyan egyszerű szabályokat (ökölszabályokat) alkalmazunk, mint • Hallgass a tekintélyes emberre, szakértőre! • Konszenzus-heurisztika: érts egyet a többiekkel! • Ami drága, az jó is. • Stb.

8. Példa • A jobboldali vonalak közül melyik azonos hosszúságú a baloldalival? 1 2 3

9. Ash kísérlete

10. Konformitási kísérlet • Asch kísérlete (7-8 beavatott, 3 is elég!) • A kísérleti személyek 75%-a legalább egyszer, 50%-a hatszor vagy többször (12-ből) ismételte a nyilvánvalóan rossz konszenzuális választ. • Pedig nyilvánvalóan rossz volt a válasz, nem volt erős a csoportkohézió, és nem függött az előléptetésük, a fizetésük, a főnök véleménye attól, hogy mit mondanak!! • Mennyivel erősebb konformitási hajlamra számíthatunk a szokásos csoportos döntési helyzetekben!!! • Változat: 7-en azonosat mondanak, egy beépített viszont a jót mondja. Negyedére csökken a konformitás!!! 3 egybehangzó erősebb mint 7 egybehangzó és 1 eltérő!

11. A konformitás fajtái • Meggyőződéses, (személyes, valódi): hisz abban, hogy a csoportnak igaza van, helyesen jár el. A többségnek valószínűleg igaza van döntési heurisztika működik. • Viselkedéses (nyilvános, látszólagos): nem hisz benne, de nem akar hátrányos megkülönböztetést. A többséggel nem érdemes vitatkozni heurisztika működik.

12. Kisebbségi befolyás • A kisebbségi vélemény érvényre juthat a többséggel szemben, ha • Legalább ketten vannak. • A kisebbség konzisztens (határozott és egybehangzó).

13. Ördög ügyvédje • A konformitási kísérlet tanulsága, hogy minden csoportos döntésnél kell egy ördög ügyvédje, aki mindent kritizál és megkérdőjelez. Nem azért, mert neki van igaza, hanem hogy tudjon koalíciót alkotni az, akinek igaza van a csoporttal szemben. Azért tehát, hogy az igazság, a helyes döntés/megoldás felszínre kerülhessen, és érvényre juthasson akkor is, ha többség téved.

14. Példa: Donori hozzájárulás aránya

15. Az alapértelmezés hatalma • Ha nincs egyéb erős motiváció, és van alapértelmezett, akkor az alapértelmezettet tesszük. Ez a válaszd az alapértelmezettet heurisztika.

16. Cselekvés – mulasztás torzítás • Hasonló a cselekvés – cselekvés elmulasztása torzítás: ha egy cselekvés elmulasztása ugyanakkora kárt okoz mint egy cselekedet, akkor a cselekedetet rosszabbnak ítéljük, mint a mulasztást. Azonos esetén valamit tenni rosszabb, mint nem tenni semmit. Pl. nem kihúzni valakit a Balatonból, és hagyni megfulladni nem bűn, belelökni igen. Pl. nem kötelező oltás.

17. Példa: Átlagemberek • A 101. Tartalékos Rendőrzászlóalj, és Wilhelm Trapp • 1942. 07.13. Jozefow • Az eset példa az alap- értelmezésre és csel- mulasztás torzításra

18. Tanulság • A mérnök, a vezető feladata a munkarendben, a technológiában és a szervezeti működési rendben az alapértelmezés és a cselekvés-mulasztás olyan beállítása, ami a lehető legjobb döntéseket eredményezi. (Lásd a köv. óra végi diákat!)

19. 9. óra Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó, a vezető felelőssége Ii.

20. Zimbardo • http://www.ted.com/talks/lang/eng/philip_zimbardo_on_the_psychology_of_evil.html

21. A Milgram-kísérlet

22. A Milgram-kísérlet tanulsága • A legitim tekintély óriási hatalom és felelősség! • Legitim tekintély a szakértő, a mérnök, a kinevezett vezető, a műszaki ellenőr stb., azaz ön.

23. A rossz cselekedet pszichológiai feltételei Milgram és Zimbardo alapján a rossz, gonosz cselekedetet, erkölcsileg helytelen gyakorlatot elősegítik az alábbi körülmények: • Könnyebben elfogadható első kis lépések, amit el is fogadunk. („Nem nagy dolog!” „Ez nem számít!” „Ettől még nem vagyunk rosszak.”) • A másik fél dehumanizációja (számot adunk neki), vagy csak kívülállóként, idegenként kezeljük. (A többiek…, mások, azok…) • Bízunk saját anonimitásunkban. („Úgysem derül ki.”) • A személyes számon kérhetőség, felelősség hiányzik. („Testületi döntés volt.” „A menedzsment hibája, a cég felelőssége.”)

24. A rossz cselekedet pszichológiai feltételei (folyt.) Milgram és Zimbardo alapján a rossz, gonosz cselekedetet, erkölcsileg helytelen gyakorlatot elősegítik az alábbi körülmények (folyt.): • Túlzott engedelmesség a tekintélynek („Parancsra tettem.”) • A csoport normák kritikátlan elfogadása („Mások is ezt csinálják.”„Ez a gyakorlat.”) • A rossz iránti tolerancia közömbösség, vagy passzivitás formájában. („Nem az én dolgom.” „Most mit ugráljak!?” „Miért én, ha nem tesznek semmit azok, akiknek dolga lenne? (rendész, Kamara, főnök, vezető….stb.))

25. A szabályok szerepe, ereje

26. Az erkölcsi megítélés szintjei • Az egyént, az egyéni cselekedetet szoktuk erkölcsileg megítélni, és felelőssé tenni. XY személy az oka, a felelős, a hibás stb. • De általában a nem erkölcsi szabályok, a körülmények, szervezetek, gyakorlatok is felelősek, és azok is, akik kialakítják ezeket! • A megítélés és a felelősség szintjei és alanyai tehát Egyén, cselekvő (rossz cselekedet – az egyén felelőssége) Szabály, gyakorlat, szervezet (rossz szabály, szervezet) Szabályozó, szabályt alkotó, vezető (a felelős a szabályt alkotó, a vezető) • A szabályozó, a vezető felelőssége olyan játékszabályok, olyan gyakorlat kialakítása, ami minimalizálja az egyéni cselekedetek szakmai, etikai kockázatát!

27. A vezetői felelősség: a játékszabályok kialakítása I. A szervezetre, szabályokra, eljárásra az alábbi következtetések adódnak: • Kevés, egyszerű, világos cselekvési szabály („kötelesség”) meghatározása írásban (saját szakmai és etikai kódex) a 20/80 szabály alapján. A többit egyedileg döntjük el. Pl.: Nem térünk el a tervtől! Nem fogadunk el senkitől semmit. • Az alapértelmezés beállítása. Pl.: A projektben minden héten van beszámoló a (rendkívüli) eseményekről. (Nem csak akkor, ha van jelenteni való.) A rendkívül események jelentése az alapértelmezett, és azt kell magyarázni, ha valaki nem jelent semmit. • A viselkedéses konformitási kényszer csökkentése. Pl.: a beszámoló egyéni beszélgetés, írásos jelentés és nem csoportos beszélgetés.

28. A vezetői felelősség: a játékszabályok kialakítása II. A szervezetre, szabályokra, eljárásra az alábbi következtetések adódnak (folytatás): • A csoportban személyes felelősség nyilvános kiosztása. Pl. mindenki egyénileg vállal valamit a brigádban, és beszámol róla. • A folyamatokban világos személyesfelelősségi pontok kijelölése. Pl. Ő ezért felelős, és ne vegye át addig a munkadarabot, amíg az átvettből ő nem tud megfelelőt csinálni. • Az ördögügyvédjének kijelölése • Rotáció, és vegyes csoportok, különösen ott, ahol nagyobb a veszély, vagy az önérdek. (Beszerzés, ellenőrzés…stb.)

29. A vezetői felelősség: a játékszabályok kialakítása III. A szervezetre, szabályokra, eljárásra az alábbi következtetések adódnak (folytatás): • A feladatnak megfelelő értékelés és szervezet kialakítása. Pl. egészségügy. A műhibáért van felelősségre vonás, a túlkezelésért nincs. A gyakorlat ezután nem a beteget védi, hanem az orvost magát. (E rossz gyakorlaton tovább ront még az orvos-beteg találkozón alapuló teljesítményalapú díjazás is.) • Külső és rendszeres ellenőrzés

30. Összefoglalás • Rossz szabály rossz embert csinál! • Ez nem felmentés, hanem olyan összefüggés, amit a mérnöknek és a vezetőnek figyelembe kell vennie, amikor utasítást ad, eljárást ír elő, gyakorlatot alakít ki, szabályokat hoz, előírásokat készít, azaz • termék tervezése • technológia előírása • kivitelezés irányítása • projekt vezetése során, • munkahelyi vezetőként és a • szakigazgatásban.