Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

1. Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései T. Parázsó Lenke

2. eLearning eLearning- elektronikus tanulás: olyan oktatási folyamat, amely új multimédia alapú információs és kommunikációs technológiák (IKT) segítségével törekszik a tanulás hatékonyabbá tételére. „Az e-learning, olyan számítógépes hálózaton elérhető nyitott – tér- és időkorlátoktól független –, képzési forma, amely a tanítási tanulási folyamatot megszervezve, hatékony, optimális, ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a tutor-tanuló kommunikációt, valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert, egységes keretrendszerbe foglalva, a tanuló számára hozzáférhetővé teszi” Dr Forgó Sándor: www.ektf.hu/tavoktatas/e_learning_minosites.pdf Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

3. „Az e-learning program a digitális írástudást jelöli meg az egyik alapkészségként, amely az IKT készségekkel karöltve új lehetőségeket, és emellett új nehézségeket teremthet, mint például a digitális megosztottságból következő társadalmi kirekesztettség. Ennek áthidalásához új tanulási környezet szükséges, amely sok esetben ötvözi az e-learning és a hagyományos oktatás módszereit.” olvasható Czeglédi László cikkében: : http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4766&issue_id=485 Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

4. eLearning • A 21. század hallgatóinak a hagyományos információforrások mellett e-tananyagok, új technológiák nyújtanak segítséget a felkészülésben. (Benedek András cikke: Digitális pedagógia, mobil tanulás és új tudás https://www.nive.hu/folyoiratok/admin/articles/15/benedek.pdf • A számítógépes eszközök nem az emberi természetet fogják megváltoztatni, csak megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy az emberi agyban már meglévő lehetőségeket a legjobban kiaknázhassuk. • A számítógép vonzásában kiépülő új készségek nem lehetnek önállóak, hanem a meglévő három alapkészséget (olvasás, írás, számolás) a maguk formájára fogják alakítani. • Aszámos kutatás arra mutat, hogy az eLearning eredményes feldolgozást sikeressége elsősorban a az alkalmazott pedagógiai módszerektől függ és nem csak a tanulási környezet technikai szinvonalától. (Litting és Klug, 2002) Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

5. Jellemzők • A tanulás egyidejűleg fogható fel egyéni és társas folyamatként. A tananyag bármikor és bárhol elsajátítható. Elsajátítása önállóan, hallható-társak és mentor/facilitátor segítségével valósulhat meg. • A tananyag rugalmasan módosítható, a tanulónak nem jelent nehézséget a módosított felület kezelése. • Az értékelési rendszer reszponzív, tehát egyidejűleg szolgálja a tanár, a tanuló, a képzés igényeit. Folyamatosan monitorozza az eTananyagot (minőség, mennyiség), önellenőrzés során az egyéni teljesítményt. • A hallgató tanulási folyamata követhető, korrigálható, optimalizálható. • Motiváltság (a hallgató tanulási szokásai, képzési próbálkozásai stb) • A képzés célja és a hallgatók érdekeinek kapcsolata Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

6. Az e-learning tananyag tervezése Dr. Izsó Lajos, Multimédia oktatási anyagok kidolgozásának és alkalmazásának pedagógiai, pszichológiai és ergonómiai alapjai, BME Távoktatási központ Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

7. A tananyag szerkezete (SCORM)(Forgó Sándor: www.ektf.hu/tavoktatas/e_learning_minosites.pdf) NYITÓ OLDAL (állókép, animáció) Bevezetés elősző 1. Főfejezet Főfejezet 1 Belső oldal (opcionális) 1. 1. Fejezet 1. 1. 1. Alfejezet 1. 1. 1. 1. 1. Tartalmi oldal 1. 1. 1. 2. Tartalmi oldal 1. 1. 1. 2. Tartalmi oldal 1. 1. 1. 3. Tartalmi oldal 1. 1. 2. Alfejezet Önellenőrző feladatok 1. 2. Fejezet ….. Záróteszt Önellenőrző feladatok eredményeinek megjelenítése Záró oldal, elköszönés” Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

8. eLearning Médiaműfaji kérdései • Az arculati elemek megjelenésének mindenkor és az eTananyag minden környzetében egységesnek kell lennie és harmonizálnia kell a kurzus honlapjának hangulatához. Ez vonatkozik a színvilágra és a betűtípusokra is. Minden elkészült tananyagról a felhasználó már az első ránézésre is asszociáljon a kurzusra. Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

9. EKF eLearning arculata Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

10. Szabályok • A feladatok sokrétűsége és a monitorok különböző felbontása miatt szükséges egy szabályos arány és méretrendszer felállítása. • A pontos méretezés alapelemeként egy 19 px x 19 px-es négyzetet jelöltünk ki. • Ennek a négyzetnek a Fibonacci aranyszámsorral meghatározott méretei adják meg azokat az arányokat, amelyek biztosítják, hogy egységes legyen a képernyőn való megjelenés bármely alkalmazásnál. Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

11. Aranymetszet (Golden Mean) A természeti formákban és a művészetekben található egy olyan arányrendszer, amely az emberi szemnek különösen szép. Segítségével a tervezők harmonikus kompozíciókat hozhatnak létre az oldalarányok, a margóarányok, a belső címlapok elrendezésének és betűméreteinek stb. megtervezésekor. Az aranymetszeti aránya következő: a kisebb úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb az egészhez (1: 1,618). A FIBONACCI-sor ezt jól megközelíti, ezért kényelmi okokból ezt is szokták az aranymetszet helyett ajánlani (ahol a szomszédos tagok összege a következő tagot adja): 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89. Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

12. A képernyő Fibonacci aranyszámsorral meghatározott méretei Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

13. AKOMPOZÍCIÓSREND Az aranymetszés (Tóth Tibor)

14. Logók • A tananyag nyitóoldalán és a program névjegyében fel kell tüntetni az adott intézmény és kurzus logóját (bal felső sarok, vízjel). • A logó mérete általában 70 px. szélességű, körülötte 6 px. nyugalmi területet kell biztosítani. Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

15. Tipográfia • A betűcsaládok kiválasztásánál elsődleges szem-pont volt, hogy olyan betűk legyenek az arculat elemei, amelyek kifejezik az kurzus szellemiségét, filozófiáját, „súlyát”, ezen felül platformfüggetlenül alkalmasak minden multimédiás, webes feladat elvégzésére, elegendő teret engednek a grafikai, vizuális ötletek esztétikus megvalósítására is Talpas betűcsalád: Times New Roman Talpnélküli betűcsalád: Verdana • Ha a kenyérszövegben a talpast használjuk, ugyanott talpnélküli nem használható és viszont. A kenyérszöveg mindig világos alapon sötétként jelenjen meg, saját színe lehetőleg a fekete vagy sötétszürke legyen. Az egyéb színeket kiemelésekre lehet használni. Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

16. Illusztrációk, képek • Szöveg illusztrációjaként használt képeknél 300 px képszélességig 1 px, 300 px feletti képeknél 1-2 px-es vastagságú kerettel kell a képet határolni. A keret színe az arculati kézikönyv grafikák és szövegek számára előírt színei lehetnek • Egyedi képek, illusztrációk, ábrák, alnyomatok esetében a kerettől el lehet/kell tekinteni • Vizuális elemek: Illusztrációk, képek forgatókönyv mintája Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

17. Video A film mérete viszonylag kicsi, a felbontás rosszabb lesz. Követelmények: • Rövid, tömör • Ne legyen gyors vágás, kameramozgás • Szinopszis vagy filmnovella készítése a tananyag ismeretében Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

18. Jelenet: A tananyag bemutatása (Tóth Tibor: Dokumentálás vagy…ábrázolás)

19. Aktív területek • Multimédiás fejlesztéseknél kiemelten fontos követelmény, hogy az anyag azon elemei, amelyek aktívak, (eseményeket generálnak) jól elkülönüljenek a design nem aktív részeitől és vizuális meg-jelenésükben is utaljanak az aktivizálásukat követő eseményekre. • Meg kell különböztetni szöveges és grafikus aktív területeket. Szövegek aktivitásának vizuális megjelenítése: • Az aktivizálható szövegek betűtípusa nem térhet el az arculati kézikönyvben meghatározott használható betűtípusoktól. • Olyan esetekben, amikor az aktív elem szöveg, a használt színek a jobb oldali táblázatban felsorolt Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

20. Grafikus aktív elemek vizuális megjelenítése A grafikus aktív elemek „Mouse over”, „Clicked” állapotát kötelező elkülöníteni vizuálisan a nem aktivizált állapottól, vagy a grafikai elemen található feliratok színének változtatásával – az aktív szövegekre vonatkozó direktívák betartásával –, vagy –feliratok hiányában – az aktív elem emboss effektjének megváltoztatásával. Az aktivizálható grafikai elemek „Visited” állapotát csak nagyon indokolt esetben javasoljuk, de lehetőleg mellőzzük • Ha a grafikus aktív elem 24 px szélesség alatti méretű, akkor az aktivitást a kurzor változása jelzi, ha a méret 24 px feletti, akkor viszont kb 1-4 px nagyságú embosseffektel ki kell emelni a layout többi részének „síkjából • Abban az esetben, ha az aktív terület reklámfelület (banner), vagy logo, vagy bármely olyan grafikai elem, ami más arculati előírásoknak kell, hogy megfeleljen, azt a layoutban úgy kell elhelyezni, hogy elkülönüljön az arculat többi részétől. Emboss_digitális képszűrő: ÉNy-DK bioweb.abc.hu/courses/Course2/Databases/Adatbazisok_HU.pdf Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

21. Grafikus aktív elemek vizuális megjelenítése_minta Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései

22. Felhasznált irodalom • Hauser – Forgó –Kis-Tóth: Médiainformatika. Liceum Kiadó • Hauser-Forgó-Kis-Tóth: E-learning kurzusok, és tananyagok minőségbiztosítási kérdései. In. www.ektf.hu/tavoktatas/e_learning_minosites.pdf • Csapó Benő: Tanuló társadalom és a tudásalapú oktatási rendszer. Szeged, 2005. • Izsó L., Antalovics M.: Bevezetés az információs ergonómiába. Emberi tényezők az információs technológiák fejlesztésében és alkalmazásában. BME, 1997. • Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról, Holnap Kiadó, 2007 • Parázsó Lenke – Elek Elemérné: Képírás szerepe a vizuális nevelésben. In.: Az EKTF Tudományos Közleményei. Tanulmányok az oktatástechnológia köréből. Eger, 1997. pp.:61 -69. • Parázsó Lenke: Hagyományos és interaktív oktatási modellek. In: Módszertani Lapok. Informatika+Technika. 2000. 7. évf. 3. sz. pp. 34-44. Elektronikus tananyagtervezés folyamata és médiaműfaji kérdései