A nyelv, mint jelrendszer

1. A nyelv, mint jelrendszer Összeállította:Dóber Valéria

2. Jelek és jelrendszerek • Életünk során nagyon sok jellel találkozunk • A jelek eligazítanak, tájékoztatnak • Mindent jelnek tekintünk, aminek jelentése van, s amit érzékszerveinkkel felfoghatunk • A jel mindig valamilyen jelrendszerbe tartozik

3. Jelek és jelrendszerek 2. • A jel észlelője számára mindig többet, mást jelent, mint ami a megjelenésekor közvetlenül felfogható • A jelek jelentése többnyire az emberek közötti megegyezésen alapszik • Fontos, hogy a kommunikációs folyamat részeként üzenetet hordoznak

4. A jelek fajtái 1. • 1. eredetük szerint • A, természetes jelek (villámlás – a vihar, az égdörgés jele, elpirulás a zavar jele, a füst a tűz jele stb.) • B, mesterséges jelek (nyelvi jelek, térképjelek, közlekedési jelek stb.)

5. A jelek fajtái 2. • Kapcsolódó fogalmak: • jelölő: ami a jelentést hordozza, pl. egy hangsor, egy kép, • Jelölt: az a fogalom, amelyet maga a jel felidéz • Jelentés, jeltárgy: az aktuális tárgy, fogalom stb. amire éppen akkor vonatkozik

6. A jelek fajtái 3. A jelölő és a jelölt viszonya alapján: • Ikonikus jel pl.: egy telefonfülkét jelölő rajz, amely kép felidézi a hasonló tárgyat; a jelölő és a jelölt közötti hasonlóságon alapszik a jelentés • Szimbolikus jel: a felidézett jelentés, a jelölt és a jelölő közötti kapcsolat jelképes; minden nyelvi jel szimbolikus

7. Példa az ikonikus jelekre • Jelölő: maga a látott kép • Jelölt: telefonálni lehet • Jelentés: itt telefonálhatsz

8. Példa a szimbolikus jelekre • Jelölő: • Közlekedési, tájékoztató tábla • Jelölt: Magyarország@pont • Jelentés, jeltárgy: • itt, a táblával jelzett épületben internetezési lehetőség van

9. A nyelvi jelek • A nyelv is jelrendszer:egyedi, csak az emberre jellemző • A nyelvi jelek és a hozzájuk kapcsolódó szabályok bonyolult összefüggések, elvont gondolatok, érzések megfogalmazását is lehetővé teszik • A legkisebb nyelvi jel a szóelem=morféma (a legkisebb nyelvi jel, amelyiknek már önálló jelentése van

10. A nyelvi jelek 2. • A morfémák tő - és toldalékmorfémák lehetnek • A tőmorfémának fogalmi, a toldalékmorfémának viszonyjelentése van • Jelnek tekintjük a szavakat (lexémákat) is • Tágabb értelemben nyelvi jel a szószerkezet (szintagma) és a mondat is

11. A nyelvi jelek 3. • A nyelvi jel is jelöltből és jelölőből áll • A kommunikációban mindig a konkrét jeltárgyra, a valóság egy részletére, egy konkrét jelentés kifejezésére használjuk az adott nyelvi jelet • A nyelvi jelek többsége szimbolikus jel • Kivétel: hangutánzó és hangulatfestő szavak; itt a jelölő és a jelölt között valamilyen valóságos összefüggés van

12. Példa a nyelvi jel értelmezésére • Házam • jelölő: a h-á-z-a-m hangok sora • Jelölt. Egy emberi lakóhely • ( a fogalmi jelentés) • Jelentés, a jeltárgy: a szövegösszefüggésben felidézett konkrét ház, a mely a beszélő tulajdona • A szó végén találkozunk egy toldalékmorfémával, amely járulékos jelentést hordoz, E/1 személyű tulajdonosra utal