Pénzügyi piacok

1. Pénzügyi piacok Csorba László 2008/2009/I.

2. Piacok csoportosítása • Árupiacok (pl. gabonapiac, ásványvizek piaca, kőolajpiac, háztartási eszközök piaca, termelési eszközök piaca, stb.) • Pénzügyi piacok (a részpiacok között átfedésekkel!) – pénzeszköz cseréje pénzeszközre • Tőkepiacok (hosszabb, 1 éven túli lejáratú hitel- és részvénypiac-szelet) • Pénzpiac (néhány perces ügyletektől az 1 évesig

3. Pénzügyi piacok csoportosítása • Mely pénzügyi piacok részei? • Hitelpiac • Részvénypiac • Devizapiac • Válasz: attól függ, milyen időtávra történnek a cserék – tartósan, vagy ideiglenesen szerzünk meg pénzeszközöket – az elcserélt pénzeszközök milyen messze vannak egymástól időben

4. Pénzpiac felosztása • Rövid lejáratú váltók (kereskedelmi váltók és a kincstárjegy – bankjegy aláírásai!) • Rövid lejáratú bankbetétek (a bankokéi jegybanknál, pénzügyi alapokéi, államháztartásé, lakosságéi, vállalatokéi is) • Átruházható rövid lejáratú letéti jegyek • Rövid távú hitelek (lakosságnak, vállalatoknak)

5. Tőkepiac felosztása • Részvények • Kötvények • Záloglevelek • Hosszú lejáratú bankbetétek • Hosszú lejáratú hitelek

6. Pénzügyi piacok más (2.) csoportosítása • Nem ölt formát – egyszerűbb szabályozás, időben is rugalmas termékek • Bankbetétek • Bankhitelek • Pénzügyi opciók, határidős ügyletek • Értékpapírformát ölt – szigorúbb szabályozás, időben rugalmatlan termékek (nincs mindig kinyomtatva!) • Részvények • Kötvények • Egyéb értékpapírok

7. Pénzügyi piacok megint más (3.) csoportosítása • Elsődleges piac: ahol elsőként egymásra találnak a pénzeszközeiket elcserélő partnerek - pénzeszközgyűjtés • Értékpapír-kibocsátás • Betétgyűjtés • Hitelnyújtás saját forrásból • Másodlagos piac: a fenti cserét követően, de a vissza-cserét megelőzően ahol a partnerek kereskedni tudnak a megszerzett pénzeszközzel – likviditás, információk

8. Mikor hatékony egy pénzügyi piac? • Ügyletek sokassága (nagyszámú eladó és vevő, nagyszámú tranzakció) • Egységesség (nemzetközileg ismert értékpapírtípusok, átláthatóság, helyettesíthetőség) • Rugalmasság (ki és belépés, elszámolás) • Áttekinthetőség (információáramlás hatékony, nincs bennfentesség)

9. Értékpapírok • Vagyonnal kapcsolatos jogot testesít meg • Követelést testesít meg • Váltó, csekk, adósságlevél, adóskötelezvény, kötvény • Részesedési jogot • Részvény, bánya-részjegy, szövetkezeti üzletrész • Forgalomképes okirat, vagy annak megfelelő számlatétel

10. Értékpapírok II. • Bemutatóra szóló • A tulajdonos élvezi a jogot: egyszerű adás-vétellel átruházható (kötvények, részvények) • Névre szóló • Meghatározott a jogosult: lelépési nyilatkozat (főleg részvények) • Rendeletre szóló • Az eredeti hitelező átforgathatja a jogokat másra, az új birtokos a hitelező (váltó, csekk)

11. A váltó • Rendeletre szóló értékpapír, melyben később esedékes fizetés testesül meg • Fizetési ígérvény, vagy felszólítás (idegen) • Hitelviszony • Szigorú formai kellékek: • Pénzösszeg, címzett neve, esedékesség (nincs: esedékesség), fizetési hely (nincs: címzett lakóhelye), kedvezményezett és kiállító neve, kiállítás helye és ideje, kiállító aláírása (esetleg kezesek, telepesek) • Elfogadvány • Forgatmányozás • váltóleszámítolás

12. A kötvény • Hitelviszonyt testesít meg • Névre, bemutatóra szól • Kamatozó kötvény, vagy kamat (szelvény) nélküli • Változó, vagy fix-kamatozású • Átváltható kötvény • Örökjáradék-kötvény • Nyitott-kötvény

13. A részvény • A részvénytársaság egységnyi tőkéjét megtestesítő értékpapír → alaptőke számítása (jegyzett vs. piaci ár) • „visszaváltani” nem lehet, csak értékesíteni • Alaptőke emelés, vagy leszállítás • Osztalékfizetés • Közgyűlés • Hasonló hozzá a szövetkezeti részjegy, vagy a befektetési jegy

14. A részvény típusai • Névre szóló részvény → részvénykönyv • Bemutatóra szóló • Elsőbbségi részvények → elsőbbségi jogok • Kisebbségi jogok (10%): megvizsgálói jog, összehívási jog, napirend jog

15. Egyéb értékpapírok • Közraktárjegy: árujegy + zálogjegy • Szabadon átruházható külön-külön is • Csak a zálogjeggyel jelent rendelkezést • Záloglevél • Pénzintézeti értékpapír: fedezet ingatlan, vagy cég • Letéti jegy • Nagy összegű határidős betét feletti rendelkezés • Pénztárjegy • Pénzintézetek által önmagukra kibocsátott kamatozó fizetési kötelezvény: betétkönyvek helyett is. Kamatozhat is.

16. Pénzügyi piacok szereplői • Államháztartás • Vállalkozások • Háztartások • Önkormányzatok • Pénzintézetek • Jegybank • Pénzalapok • Külföld

17. 1. államháztartás • Jellemzően túlköltekezik (deficit) • Túlköltekezés következményei: • Túl sok pénz → áremelkedés → kamatnövekedés • Hitelfelvétel, értékpapír-kibocsátás → elszívó hatás → kamatnövekedés • Kamatnövekedés → nagyobb adósságszolgálat → nagyobb deficit • Adósság-spirál kialakulása • Folyamatos vagyonfelélés → privatizáció

18. 1.1. Túlköltekezés finanszírozása: • Rövidtávra: kincstárjegy • Forgalmazása jellemzően aukción („titkos” árverésen): kibocsátási árfolyam és volumen kialakulása (sikeres vagy sikertelen kibocsátás) - példa • Kibocsátási árfolyam és a névérték különbözete a befektetői hozam - példa

19. 1.1. Túlköltekezés finanszírozása • Közép és hosszútávra: államkötvény • Államkötvény jellemzői: • Jegyzési, kibocsátási árfolyam (névérték %-ban, vagy pénzegységben kifejezve) • Futamidő (évben) • Kamatfizetési gyakoriság (évben, hónapban) • Kamatfizetés mértéke (névérték %-ban, vagy pénzértékben kifejezve - példa • Kötvények besorolása (AAA, AA, A, AB, stb.) • Zéró-kupon kötvények - példa

20. 1.1. Túlköltekezés finanszírozása • Miért vesznek állampapírt? • Általában a legkevésbé kockázatos (ezért mérsékelt hozam) • Leggyorsabban pénzé tehető (likviditás) • Mert mást nem vehet (egyes pénzalapok) • Kik vesznek, vehetnek állampapírt? • Alapesetben mindenki, lakosság, vállalatok, bankok (időigényes + forgalmazási költségek) • „Gyorsesetben” pénzintézetek, pénzalapok: nagy tételben, gyorsan, de nem biztos, hogy olcsóbban)

21. 1.1. Túlköltekezés finanszírozása • Kereskedelmi vagy kormányközi hitelfelvétel • Vagyoneladás – privatizáció • Közterhek növelése • Adók, illetékek • Vámok • Járulékok • Díjak

22. 2. A vállalkozások • Forrásokat biztosítanak • Betéteket helyeznek el • Állampapírokat vásárolnak • Részvényeket vásárolnak • Fedezeti ügyleteket kötnek • Határidősen kereskednek • Spekulálnak

23. 2. A vállalkozások • Forrásigényük van • Likviditásuk biztosítására • Beruházásaik finanszírozására • Növekedésük biztosítására • Új cégek alapítására • Általában nettó hitelfelvevők – ha egészséges és fejlődik a gazdaság

24. 2. Vállalkozások tőkebevonása • Részvénykibocsátás • Névérték • Kondíciók meghatározása • Jegyzési, kibocsátási árfolyam meghatározása • Forgalmi jutalék • Osztalékok hatása a részvényárfolyamra → példa • Növekedési kilátások hatása a részvényárfolyamra →példa • Átlagos kamatszint hatása a részvényárfolyamra → példa

25. 2. Vállalkozások tőkebevonása • Kötvénykibocsátás → hasonlóan az államkötvény kibocsátáshoz. • Ami eltérő: a kockázat szintje • Magasabb kockázat → nagyobb elvárt hozam • Elvárt hozam = kockázatmentes hozam + kockázati prémium • Magasabb kockázat → nagyobb elvárt kockázati prémium

26. Mi a kockázat? • Egy jövőbeni esemény legvalószínűbb kimenetele a várható érték • Annak a valószínűsége, hogy mégsem ez a várható érték valósul meg a kockázat • Kockázat előrejelzése: a múlt és a jelen adatai alapján elsősorban + támpontok a jövőben (amelyek bekövetkezte az átlagosnál biztosabb)

27. Hogyan mérhetjük a kockázatot? • Legegyszerűbben, hogy megnézzük, milyen eltérésekkel mozgott a várható értékek körül a múltbeli tényleges kimenet. • Ha a piac egészének átlagos mozgásához viszonyítunk → β mutató • A piac egészének átlagos mozgása mindig β=1 • Három alapeset: • β>1 • Ø<β<1 • β<Ø

28. Hogyan csökkenthetjük a kockázatot? • Felkészülünk a kedvezőtlen kimenetelek megvalósulására is • Vagy: némi haszonáldozattal megvásároljuk – önmagunknak biztosítjuk – a kívánatos kimenetel megvalósulását, vagy legalább a legrosszabbak elkerülését.

29. Kockázatkezelés opciós ügyletekkel • Opció – lehetőség • Opció: meghatározott díjért jog vásárlása. Ezzel természetesen az eladó kötelezettséget vállal, hogy élhetek jogommal. • Opció: • Vételi • Eladási • Opció: • Amerikai • Európai

30. Vételi opció • Mikor vásárolok ilyet? • Ha arra számítok, hogy nőni fog az ára (a tárgynak) a jövőben • Mikor élek vételi jogommal? • Ha ennek révén így olcsóbban juthatok valamihez, mint éppen a szabadpiacon • Vételi jog vásárlása • Meghatározott kötési árfolyamon • Meghatározott értékpapírra, devizára, vagy árura • Annak meghatározott mennyiségére • Meghatározott díjért

31. Vételi opció • Lehetséges veszteség vételi opciót vásárló: korlátozott, maximum a megfizetett opciós díj • Lehetséges nyereség vételi opciót vásárló: elvileg korlátlan • Lehetséges veszteség vételi opciót kiíró (eladó): elvileg korlátlan • Lehetséges nyereség vételi opciót kiíró (eladó): korlátozott, maximum a megfizetett opciós díj

32. Eladási opció • Mikor vásárolok ilyet? • Ha arra számítok, hogy csökkeni fog az ára (a tárgynak) a jövőben • Mikor élek vételi jogommal? • Ha ennek révén így drágábban adhatok el valamit, mint éppen a szabadpiacon • Eladási jog vásárlása • Meghatározott kötési árfolyamon • Meghatározott értékpapírra, devizára, vagy árura • Annak meghatározott mennyiségére • Meghatározott díjért

33. Eladási opció • Lehetséges veszteség eladási opciót vásárló: korlátozott, maximum a megfizetett opciós díj • Lehetséges nyereség eladási opciót vásárló: elvileg korlátlan, de… • Lehetséges veszteség eladási opciót kiíró (eladó): elvileg korlátlan, de… • Lehetséges nyereség eladási opciót kiíró (eladó): korlátozott, maximum a megfizetett opciós díj

34. Részvétel vételi és eladási opcióban egyszerre • Árfolyamcsökkenésre számít: • Eladási opció vásárlása • Vételi opció kiírása • Árfolyam-növekedésre számít: • Vételi opció vásárlása • Eladási opció kiírása

35. Zárthelyi dolgozat példa (bizalmas!) • Kötési árfolyam: 100 • Aktuális árfolyam: 90 • Vételi opció • Opciós díj: 2/db • Opciós csomag 1000 részvény • Lejáratkori árfolyam: • A) 110 • B) 95 • Kérdés: eladó és vevő nyereségei

36. 3. Háztartások/lakosság • A lakosság általában nettó megtakarító, azaz forrásokat biztosít a túlköltekező államháztartásnak és a fejlődő vállalati szektornak. • Ma Magyarországon a lakosság nettó hitelfelvevő → forrásokat külföldről kell bevonni az állam és a vállalkozások finanszírozására. • Honnan? Ahol a lakosság megtakarít. • Miként? A nemzetközi bankrendszer segítségével

37. Megtakarítási ráta • 0 és 1 között, attól függően, jövedelme mekkora hányadát takarítja meg a lakosság • Ha <0, akkor a lakosság nettó hitelfelvevő – jelenleg. Ez nem jelenti azt, hogy korábbi megtakarításai ne lennének esetleg nagyobbak, mint a hitelállománya.

38. A lakosság • A legnagyobb pénzalapokat mindig a lakosság rakja össze: • Nyugdíjalapok • Egészségbiztosítási alapok • Részben biztosítási alapok • Részben ingatlan-alapok • Részben befektetési-alapok • Részben a részvénytársaságok tőkéje

39. A nyugdíjalapok: kényszer-megtakarítás • Jelenleg ma Magyarországon két lábon áll: • Kötelező állami • Kötelező magán • Munkaadót terhelő nyugdíjteher: a kifizetés 24% - állami nyugdíjalapba – nem a bruttó bérből • Korkedvezményes-nyugdíjjárulék: 13% - állami alapba. Jelenleg 3,25%, fokozatos bevezetés • Munkavállalót terhelő nyugdíjteher: a kifizetés 9,5%-a: 1,5% állami alapba, 8% magánbiztosítókhoz • Összesen a bruttó munkabérhez viszonyítva 36,75% nyugdíj-előtakarékosság

40. Nyugdíjszámítási 1x1 • A ledolgozott években megfizetett járuléktőkének és kamatainak meg kell felelnie a nyugdíjkifizetések összegének: „nyugdíj-előtakarékosság” • Ha a pénztártagok között van némi szolidarítás, azaz kockázati közösség, akkor a nyugdíjkifizetés lehet annál a valakinél több, aki tovább él, annak a rovására, aki korán meghal.

41. Egészségbiztosítási alapok: kényszerű és önkéntes öngondoskodás • Jelenleg két lábon áll: • Kötelező állami • Adókedvezményekkel támogatott nem kötelező magán • Munkáltató a kifizetéshez mérten 5%-ot fizet az állami alapba (nem a kifizetésből): 4,5% természetbeni, 0,5 pénzbeli) • Munkavállaló a bruttó bér 6%-át fizeti állami alapba: 4% természetbeni, 2% pénzbeli ellátásra

42. Egészségbiztosítási 1x1 • A befizetett járulékoknak fedeznie kell az egészségügyi rendszer fenntartását (kórházak, rendelők, háziorvosok stb.) és szükség esetén a biztosított ellátását is. • Vizitdíj, kórházi napidíj (jelenleg nincs): önrész megfizetése az ellátás során. • Ha nincs önrész: mi fizetjük azok ellátását is, akik nem, vagy nem elég járulékot fizettek meg ahhoz képest, amilyen ellátásban részesülnek: gyermekek, munkanélküliek, nyugdíjasok, szürkén és feketén foglalkoztatottak, alkoholisták, nikotinisták, kábítószeresek, extrém sportot űzők stb.

43. A lakosság és a biztosítóintézetek • Biztosítás: kockázat minimalizálása némi díj megfizetése révén • A befizetett összeg arányos az esetleges kártérítéssel, de azt egy fő esetében nem fedezné

44. Biztosítási 1x1 • Kockázati közösség létrehozása: • Önkéntes és kölcsönös pénztárban • Profitorientált biztosítóban • Lehetséges károsultak összefogása olyan pénzalap létrehozására, mely fedezi a majdani tényleges károsultak kárát, és persze a pénztár működését.

45. Biztosítási 1x1 • Káresemény valószínűsége • Káresemény okozta kár mértéke • Biztosítási díj mértéke • Biztosítási díjat fizetők száma