1 / 21

A RAAS rendszer aktivitása hypertonia betegségben, okok, következmények

A RAAS rendszer aktivitása hypertonia betegségben, okok, következmények. Prof. Dr. Kiss István. egyetemi tanár, részlegvezető. Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinika Geriátriai Tanszéki Csoport, Budapest

kellsie
Download Presentation

A RAAS rendszer aktivitása hypertonia betegségben, okok, következmények

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A RAAS rendszer aktivitása hypertonia betegségben, okok, következmények Prof. Dr. Kiss István egyetemi tanár, részlegvezető Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinika Geriátriai Tanszéki Csoport, Budapest Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Nephrologia-Hypertonia Profil, Aktív Geriátriai Részleg, Budapest

  2. DEBRECENI NEPHROLOGIAI NAPOK HYPERTONIA: PATHOMECHANISMUS, TERÁPIÁS KONZEKVENCIÁK Debrecen, 2014. május 27. A RAAS rendszer aktivitása hypertonia betegségben, okok, következmények Prof. Dr. Kiss István egyetemi tanár Geriátriai Tanszéki Csoport Semmelweis Egyetem, ÁOK, II.sz. Belgyógyászati Klinika Nephrologia-Hypertonia Profil, Aktív Geriátria Részleg Szent Imre Egyetemi Oktatókórház 1.sz. Dialízisközpont, B.Braun Avitum Dialízis Hálózat

  3. A háziorvosokhoz bejelentkezett hypertoniás betegek száma Magyarországon megbetegedés/10000 lakos Egészségügyi Statisztikai Évkönvv, KSH, 2012

  4. A renin angiotenzin rendszer és a célszervkárosodások Angiotenzinogén (M/T polimorfizmus) Renin Angiotenzin I ACE (I/D polimorfizmus) Stroke Atherosclerosis Vazokonstrikció Érfali hypertrophia Endothel diszfunkció Hypertonia M I Balkamra hypertrophia Fibrosis Remodeling Apoptosis Angiotenzin II AT1receptor (A/C polimorfizmus) Szívelégtelenség GFR Proteinuria Aldoszteron felszabadulás Glomerulosclerosis Veseelégtelenség ACE = angiotenzin konvertáló enzim, MI = myocardialis infarctus; GFR = glomerulus filtrációs ráta Adapted from Willenheimer R et al. Eur Heart J. 1999;20:9971008; Dahlöf B. J Hum Hypertens. 1995;9(suppl 5): S37S44; Daugherty A et al. J Clin Invest. 2000;105:16051612; Fyhrquist F et al. J Hum Hypertens. 1995;9, (suppl 5): S19S24; Booz GW, Baker KM. Heart Fail Rev. 1998;3:125130; Beers MH, Berkow R, eds. The Merck Manual of Diagnosis and Therapy. 17th ed. Whitehouse Station, NJ: Merck Research Laboratories; 1999: 16821704; Anderson S. Exp Nephrol. 1996;4(suppl 1):3440; Fogo AB. Am J Kidney Dis. 2000;35:179188.

  5. NEM-GYÓGYSZERES ÉS GYÓGYSZERES TERÁPIA A KOCKÁZATBECSLÉS ALAPJÁN Hypertonia és Nephrologia 2013; 17(Suppl.1): 1-74.

  6. TÖBBLET KOCKÁZAT ÉS AZ ÁLLAPOT SÚLYOSSÁGA KRÓNIKUS VESEBETEGSÉGBEN, VESEELÉGTELENSÉGBEN Levey AS, Coresh J. Chronic Kidney Disease. Lancet 2011. augusztus 15. DOI:10.1016/S0140-6736(11)60178-5

  7. A VÉRNYOMÁSCSÖKKENTŐ GYÓGYSZERCSOPORTOK (TAGJAINAK) LEHETSÉGES ÉS JAVASOLT KOMBINÁCIÓI Hypertonia és Nephrologia 2013; 17(Suppl.1): 1-74.

  8. ESH/ESC – MHT 2014: Mikor, melyik gyógyszer javasolható? • Klinikai jellemzők • Szubklinikus szervkárosodások • BKH • Tünetmentes atherosclerosis • Mikroalbuminuria • Renalis dysfunctio • Klinikai események • Post stroke • Post MI • Angina pectoris • Szívelégtelenség • Aorta aneurysma • Pitvarfibrillatio ill. annak prevenciója, szívfrekvencia kontroll • ESRD – proteinuria • Perifériás érbetegség • Egyéb • Időskor, izolált systolés hypertonia • Metabolicus syndroma • Diabetes mellitus • Terhesség • Feketebőrűek • Fokozott sympathicotonia • Hyperuricaemia Ajánlott vérnyomáscsökkentő gyógyszerek ACEI, ARB, CCB ACEI, CCB, ACEI, ARB ACEI, ARB Mindegyik vérnyomáscsökkentő szer ACEI, ARB, BBL, BBL, CCB, stabil angina: ACEI ACEI, ARB, BBL, DIU, mineralocorticoid rec. antag. BBL ARB, ACEI, BBL, mineralocorticoid rec. antag. BBL, nem DHP-CCB ACEI, ARB ACEI, CCB DIU, CCB ACEI, ARB, CCB, vasodil-BBL, DIU (indapamid), imidazolinreceptor agonista ACEI, ARB, CCB, DIU (indapamid) , imidazolinreceptor agonista BBL, CCB, methyldopa, CCB, DIU, imidazolinreceptor agonista, BBL losartan, DHP-CCB, (allopurinol, statin)

  9. A renin angiotenzin rendszer

  10. A renin angiotenzin rendszer

  11. Lehetséges kapcsolat az agyi RAS rendszer és a szimpatikus neurotraszmitter felszabadulás között hypertonia betegségben

  12. Lehetséges kapcsolat az endothel rendszer és RAS között hypertonia betegségben

  13. Lehetséges kapcsolat az PPAR-gamma rendszer és a RAS között hypertonia betegségben

  14. Lehetséges kapcsolat az PPAR-gamma rendszer és a RAS között hypertonia betegségben

  15. Lehetséges kapcsolat a visceralis zsírszövet és a RAS között hypertonia betegségben

  16. Lehetséges kapcsolat a visceralis zsírszövet és a RAS között hypertonia betegségben

  17. A RAAS rendszer és a működését gátló gyógyszerek hatáshelyei

  18. Lehetséges kapcsolat az endothel rendszer és RAS között hypertonia betegségben

  19. A RAAS rendszer és a működését gátló gyógyszerek hatáshelyei

  20. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET !

More Related