1 / 97

„ Fényesebb a láncnál a kard …”

„ Fényesebb a láncnál a kard …”. TÜNDÖKLŐ CSILLAGUNK. BUDAVÁR VISSZAVÉTELE 1849. BEVEZETÉS. A dicsőséges tavaszi hadjárat megkoronázása Buda bevétele 1849 májusában 17 napig tartott Buda ostroma, végül május 21-én 4 órás küzdelemben felszabadult a főváros A nemzet diadalmámorban úszott

kesler
Download Presentation

„ Fényesebb a láncnál a kard …”

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. „Fényesebb a láncnál a kard …”

  2. TÜNDÖKLŐ CSILLAGUNK BUDAVÁR VISSZAVÉTELE 1849

  3. BEVEZETÉS A dicsőséges tavaszi hadjárat megkoronázása Buda bevétele 1849 májusában 17 napig tartott Buda ostroma, végül május 21-én 4 órás küzdelemben felszabadult a főváros A nemzet diadalmámorban úszott Budavár régóta nemzeti létünk, függetlenségünk, nemzeti öntudatunk megtestesítője

  4. PROBLÉMAFELVETÉS • Történetírásunk egyik kedvelt vitatémája : mi lett volna, ha nem Budát támadjuk? • Buda bevételének ellenzői a vár ostromát elpocsékolt időnek tartják, szerintük: katonailag nem volt létkérdés eljátszottuk a helyzeti előnyt nem csikartuk ki a döntő győzelmet módot adtunk az ellenségnek, hogy rendezze sorait ha elfoglaljuk Bécset, minden másként alakul • Rossz döntés volt-e Buda ostroma? • Igazuk van-e azoknak, akik azt állítják, hogy Bécs bevétele számunkra sikeresen dönthette volna el a szabadságharc sorsát?

  5. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS • 1833Münchengrätzosztrák-porosz-orosztitkos szerződés:kölcsönös segítség forradalom esetén • 1849. márc. 23. Novara:osztrák győzelem, olasz konfliktus veszélye elhárul • 1849.ápr. 13. porosz konfliktus veszélye elhárul • 1849.ápr.21. osztrák kormány cári segítséget kér • 1849 máj. 1. a császár is segítséget kér • 1849.máj.9. a cár kiáltványban közli: fegyveres segítséget ad az osztrákoknak I. Miklós I. Ferenc József

  6. HAZAI ELŐZMÉNYEK • 1848. dec.2. V. Ferdinándot lemondatják, a 19 éves Ferenc József lesz a császár, aki Magyarországnak törvényesen nem uralkodója, és akinek birodalmát szétszakadással fenyegetik a forradalmak • 1849.febr.26-27. kápolnai vesztes csata • 1849. márc. 4. olmützi alkotmány Magyarország feldarabolása, beolvasztása a birodalomba Hatására Kossuth dönt: az első komoly katonai győzelem után kimondatja az országgyűléssel a trónfosztást • 1849.ápr.2.–ápr.26. tavaszi hadjárat sikerei • 1849.ápr.14. Debrecen Habsburg-ház trónfosztása, függetlenség kikiáltása • 1849. ápr. 26. komáromi győzelem

  7. HOGYAN TOVÁBB?1849.máj. 28. komáromi haditanács BÉCS BUDA főváros felszabadítása a függetlenség szimbóluma Kossuth Lajos Klapka György döntés : Buda • nyugati offenzíva folytatása • eddigi sikerek kihasználása • Bayer József • Görgei Artúr Kossuth

  8. MIÉRT BUDA? KATONAI OKOK • osztrák erőfölény • súlyos lőszerhiány • sereg kifáradása • sorainak feltöltése • megismétlődhet a schwechati vereség • nincs tétlen veszteglés • a sereg hátában nincs számottevő ellenség • a közelben lévő Jellasics szándékait nem tudni • fősereg a Buda mellett hagyott erők nélkül gyenge • 200 km-rel rövidebb utánpótlási útvonal • gyors siker reménye: 8 nap alatt bevehető a vár • a Budán felhalmozott hadikészlet megszerzése • a trónfosztás híre megosztja a tisztikart • dunai hajózás biztonságossá tétele

  9. MIÉRT BUDA? POLITIKAI OKOK • Kossuth kezdettől Buda visszavételét akarja • független országnak szabad főváros kell • Nyomatékot ad a Függetlenségi Nyilatkozat betűjének • Kossuth az ország függetlenségének nemzetközi elismerését reméli • visszaköltözhetnek Debrecenből az országgyűlés, a kormány és a kormányhivatalok • közvélemény elvárása • Kossuth és Görgei közti jó viszony megőrzése (Klapka)

  10. A DÖNTÉS A hadvezetés elsősorban katonai okok miatt döntött Budavár ostroma mellett, és ez egybevágott a politikai vezetés céljaival.

  11. A FELDUNAI HADSEREG Komáromi csata: Görgei a huszárok élén • Sikeres, csatákban edződött, kiváló harci értékű sereg, amely tűzbe megy vezéréért. • Fővezér: Görgei Artúr • Buda ostromakor az I-II-III. és a VII. hadtestből áll.

  12. GÖRGEI ARTÚR „A SZENT ÁRULÓ" • A 19. sz. legnagyobb magyar hadvezére • Vegyésztudós katonatiszt • 31 évesen, néhány hónap alatt villámgyors katonai karriert fut be • Döntéseiben józan, megfontolt • Kiválóan ért a katonák nyelvén (csitít és lázít, ha kell) • Kossuth mellett a szabadságharc meghatározó egyénisége • Utolsó katonai feladata a reménytelenné vált küzdelem feladása • Ezért igaztalanul árulóvá kiáltják ki, és a bukás minden felelősségét rá hárítják. • Rehabilitálása napjaink feladata Három arckép

  13. I.HADTEST II. HADTESTNAGYSÁNDOR JÓZSEF AULICH LAJOS 7540 gyalogos 1600 huszár 48 löveg Korábbi parancsnok: Klapka György • 8199 gyalogos • 1322 huszár • 35 löveg Aulich Nagysándor Klapka

  14. III. HADTEST KNÉZICH KÁROLY Korábbi parancsnok: Damjanich János Ideiglenes parancsnok: Leiningen-Westerburg Károly • 6700 gyalogos • 1500 huszár • 43 löveg Knézich Damjanich Leiningen-Westerburg

  15. VII. HADTEST KMETY GYÖRGY • 3350 gyalogos • 700 huszár • 16 löveg Kmety

  16. BUDA KÖNNYŰ GYŐZELMET ÍGÉR Téves információk a várról: katonai felderítés hibájanem tudnak a vár megerősítéséről közvetlen roham előkészítő ágyúzással sikert hoz várvédők ellátása nem megfelelő ezért elkeseredettek olaszok, lengyelek készek a megadásra Reménytelen helyzet: hatszoros magyar túlerő,nincs külső segítség Nem számolnak Hentzi képességeivel, hűségével Feltételezik a vár feladását vagy gyors bevételét: 8 nap

  17. BUDAVÁR • A 167 m magas Várhegy fennsíkján húzódik • 1,5 km hosszú, 400 m széles • Kapui: É:Bécsi kapu, K:Vízi kapu, D:Várkapu, NY:Fehérvári kapu • A 13. sz. óta van fontos szerepe az ország irányításában • A török elleni 1686-os ostromakor sem számít modernnek, 1848-ra végképp elavult • De:kedvező védelmi pozíciókat rejt magában • 1849-ben 12. ostromának néz elébe

  18. BUDAVÁR

  19. A VÁRHEGY ÉS KÖRNYÉKE

  20. BUDAVÁR ALAPRAJZA

  21. xxxx

  22. xxxx

  23. A VÁR FOGYATÉKOSSÁGAI • nincs kútja (saját,önálló vízellátása) • külső vízellátása igen sebezhetővé teszi • elővédművek nincsenek • várfalak, bástyák megerősítésre szorulnak • környező hegyekről tökéletesen belőhető • DE: jó kezekben jól védhető ( lásd korábbi ostromok!)

  24. BUDA OSZTRÁK KÉZEN • 1849. jan. 5. Windischgrätz bevonul Budára • Henrik Hentzit kinevezi várparancsnoknak, megbízza a várerődítés munkálataival • 1849. ápr. 14.Windischgrätz elhagyja Budát Windischgratz

  25. BUDA OSZTRÁK KÉZEN Jellasics Welden 1849.ápr.15-19. várúr Jellasics: a védelmi rendszer felrobbantására, a hadianyag Eszékre küldésére utasítja Hentzit 1849.ápr.20. WeldenHentzire bízza a vár védelmét

  26. WELDEN UTASÍTÁSA HENTZINEK • Akadályozza meg a magyar átkelést a Dunán • Pestet csak akkor bombázza, ha az ellenség a Duna bal partjáról lövetné a várat, vagy • ha a lakosság felkelése egyértelműen a vár ellen irányulna. Pest klasszicista Dunasor

  27. HENRICH HENTZI VON ARTHURM • ideális várparancsnok: magyarellenes forradalomellenes kiváló műszaki szakember nagy tapasztalata van mindhalálig hű • Budát rövid idő alatt megerősíti • szívósan, leleményesen védekezik reménytelen helyzetben (hatszoros túlerő) 17 napig ellenáll a magyarok csak a holttestén át vonulhattak be Budára • Welden áldozatként dobja a magyaroknak • elismerésre méltó ellenfél Hentzi

  28. HENTZI ERŐDÍTÉSI MUNKÁLATAI • Bástyákat, falakat kijavíttatta, megerősíttette: vár 2-3 sor palizáddal elkerítve,sáncolva bástyák új réteggel megerősítve várkör futóárokkal övezve • Vízmű erősítésére cölöpvédművet építtetett, melyet összeköttetett a Lánchíd budai hídfőjével. • Várfalakra 85 majd 92 ágyút telepíttetett.

  29. VÁRVÉDŐK • Várparancsnok:HenrichHentzi • Helyettese:AloisAllnoch • Erődítés:Carl Trattnem • Tüzérség telepítése: Joseph Dietrich • Létszám: 4914 fő (jelentős haderő) • Csapatok: gyalogság (4 zászlóalj), lovasság (293 ló), komoly tüzérség (92 ágyú), utászok • Katonák: olaszok, lengyelek, horvátok,osztrákok

  30. FOGALMAK SEREGRÉSZEK (2-8 szakasz)

  31. FOGALMAK Tábori ágyú: könnyen mozgatható,gyakran kocsira szerelt ágyúfajta,amely főleg csatában kapott szerepet. Nálunk a 3, 6, 12 fontos lövegeket használták. Ostromágyú:kis hatótávolsá-gú, nagy romboló erejű tűzfegyver, főleg ostromnál használatos. A honvédseregben a 18 és 24 fontosakat használták. Ostromágyú:

  32. FOGALMAK Röppentyű: gyújtólövedék, a petárdához hasonlítható, ekkor még egzotikusnak számító tűzfegyver. Feladata az ellenséges objektum felgyújtása. Az aknavető és az irányítás nélküli rakéta ősének tekinthető. Font: a tömeg mérték- egysége, kb. fél kilo- gramm. Az ágyúkat nevezik meg azzal, hogy hány fontos go- lyó kilövésére képesek.

  33. FOGALMAK Üteg: a tábori tüzérség alapegysége leszerelő üteg: saját ütegeit védő tüzérség, az ellenséges falat, ágyúkat, lövészeket célozza romboló üteg: támadó tüzérség, falak, kapuk, épületek,boltozatok robbantását végzi Palizád: cölöpvédmű, egy objektum cölöpökkel, árkokkal,sáncokkal való megerősítése Sánc: földből készült mesterséges fedezék a lövedékek felfogására, hatásának gyengítésére

  34. AMIKOR SZAVAK CSATÁZNAK GÖRGEI HENTZINEK közli, a vár nem volt erősség, de ő azzá tette (gúnyos) ajánlatát visszautasítja: nincs feladás felszólítja,ne lövesse a várat fenyegeti Pest bombázásával , a Lánchíd felrobbantásával (azzal,amitől a magyarok a legjobban félnek) HENTZI GÖRGEINEK • felszólítja, adja fel a várat (gúnyos) • tisztességes hadifogságot ajánl • ígéri, Pest felől nem támad • felszólítja, mellőzze Pest és a Lánchíd lövetését • fenyegeti: különben nincs kegyelem • követ: Adalbert Steffan fogoly tiszt

  35. BUDA SZOROS OSTROMGYŰRŰBEN1849.máj.4. • Zárt ostromgyűrű a vár körül: K: Víziváros −Kálvária-hegy VII. hadtest Kmety György É: Kálvária-hegy – Kis-Sváb-hegy III. hadtest Knézich Károly D: Kis-Sváb-hegy – Kis-Gellért-hegy I. hadtest Nagysándor József NY: Kis-Gellért-hegy – Duna II. hadtest Aulich Lajos • Létszám: 31 277 fő – 137 ágyú • Tábori ütegek telepítése a környező magaslatokra, a várhoz legközelebbi a 720 méterre levő Nyárs-hegyen telepített üteg • 5 000 fős lovasság egy esetleges felmentő sereg ellen • Főhadiszállás: Zugliget → Kálvária-hegy → Sváb-hegy

  36. AMIKOR SZAVAK CSATÁZNAK GÖRGEI HENTZINEK közli, a vár nem volt erősség, de ő azzá tette (gúnyos) ajánlatát visszautasítja: nincs feladás felszólítja,ne lövesse a várat fenyegeti Pest bombázásával , a Lánchíd felrobbantásával (azzal,amitől a magyarok a legjobban félnek) HENTZI GÖRGEINEK • felszólítja, adja fel a várat (gúnyos) • tisztességes hadifogságot ajánl • ígéri, Pest felől nem támad • felszólítja, mellőzze Pest és a Lánchíd lövetését • fenyegeti: különben nincs kegyelem • követ: Adalbert Steffan fogoly tiszt

  37. AMIKOR SZAVAK CSATÁZNAK

  38. ROHAM „MENETBŐL”1849.máj.4. „gyors kézcsapás” • hevenyészett roham a vízvédmű ellen VII. hadtest Kmety heves ellentűz szemből, oldalról sok sebesült, halott • vár lövetése a környező hegyekből tábori ágyúkkal • sikertelen támadás • elveszett a „gyors kézcsapás” esélye • kiderült: alábecsülték a vár és a védők erejét • szabályos ostromra kell felkészülni • probléma: nincs ostromágyú, ostromtüzérség

  39. ÉG PEST! ARCUL CSAPJÁK A NEMZETET1849.máj.4. • Hentzi válasza:Pest bombázása • először az ostromot szemlélő tömegbe lövet • majd Pest szembetűnő épületeit bombázza • 2 óra alatt 316 ágyúlövés • sok civil áldozat • további bombázások: máj.9., 11., 13. • közben nem figyel a tüzérség telepítésére a nyugati oldalon

  40. cc

  41. Lloyd palota és a Rakpiac

  42. + Vigadó

More Related