Galvanizálás, Műanyagok

1. Galvanizálás, Műanyagok Dr. Rakonczay Zoltán Szegedi Tudományegyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani és Orális Biológiai Tanszék

2. Galvanizálás • Esztétika, pontosság, biokompatibilitás • Galvanoplasztika (Vajna Vilmos, 1887): A lenyomatot elektrolitos fürdőben aranyamin komplex, ezüst- vagy rézréteggel vonják be. A lenyomatot azután cementtel, gipsszel vagy műanyaggal öntik ki. A minta felülete pontos, kopásálló. A fém vagy műanyag szerkezetek (pl. tiszta aranyból) öntés nélkül, elektrokémiai folyamattal történő bevonása. [ Au (amin)2 (SO3)2 ]3- [ Au (amin)2 ]+ + 2 (SO3)2-

3. Galvántechnológia előnyös tulajdonságai: • Precíz illeszkedés • Kitűnő esztétikai megjelenés • 99,9%-os tisztaságú arany alkalmazása (fémallergia nem lép fel) • Foganyagkímélő preparálás • Hagyományos rögzítőcementek alkalmazhatók • Alacsony fogkő és lepedék lerakódási mutató • Gazdaságosság • Automatizált előállítás, időtakarékosság a technikus számára

4. Inlay-ek Galvántechnológia alkalmazási területei • Szóló koronák • Hidak • Implantációs protetika • Stégek • Teleszkópok • Szekunder teleszkóp koronák frikciójának helyreállítása • Fémlemezek utólagos aranyozása

5. Szórófém bizmut+ezüst (180 oC)

6. Polimerek

7. Fogászati műanyagok Általános tulajdonságok: Mesterségesen előállított anyagok Szerves anyagok Jól, könnyen megmunkálhatók A 4 vegyiértékű szénatomok makromolekulákká kapcsolód-nak, melyek lehetnek: • Sima, fonal alakú, láncszerű, lineáris • Elágazásos, oldalcsoportos fonalú • Térhálós elrendeződésűek, gömb alakú • A makromolekulák hidakkal kapcsolódnak össze, sík-, és térhálós szerkezetté. A térhálós polimerek keményebbek, kopásállóságuk nagyobb, mint a lineáris. A műanyagok előállítása történhet 1) kondenzáció 2) poliaddíció 3) polimerizáció útján

8. 1) Kondenzáció Két vagy több kis molekula új, nagy molekulává alakul, miközben a fő terméken kívül melléktermékek (víz, sav, alkohol) is keletkezik. R-NH2+R’-COOH→R’-CONH-R+H2O 2) Poliaddíció Monomerek melléktermék keletkezése nélkül kapcsolódnak össze. 3) Polimerizáció Kémiailag addíció. A polimerizátumok kiindulási anyagai az etilén (2H-C=C-H2) és acetilén (H-CΞC-H). Monomer → dimer → polimer Szakaszai:aktiválódás – növekedés - lánczáródás Nincs melléktermék, hő, nyomás, fény (UV), katalizátorok, iniciátorok gyorsítják a reakciót. Lassítják az inhibitorok, modifikátorok (szabályzók), retardánsok. Polimerizációs fok:hányszor található meg egy monomer a polimerben Kopolimerizáció:két vagy több alapvegyület polimerizál

9. véletlenszerű véletlenszerű alternáló csoportos elágazó Kopolimerek elhelyezkedése

10. Polimerláncok elhelyezkedése • Micellás modell (lineáris polimerek amorf és kristályos forma) • Polimerláncok elhelyezkedése

11. Polimerláncok elhelyezkedése

12. A fogászatban használatos műanyagok I.Természetes alapú:kaucsuk (C5H8, vulkanizálás, S-t vesz fel) II. Mesterséges, szintetikus műanyagok: metakrilsavas metilészter (PMMA)– akrilát (1936) Az akrilátok tulajdonságai: • fajsúlya alacsony (0,95) – kedvező a fogpótlásra • hőtágulása nagyobb, mint a fémeké, irreverzibilis, belső szerkezetük megváltozhat – kedvezőtlen a fém-műanyag kapcsolat, csak mechanikailag rögzülnek egymáshoz • zsugorodás hőcsökkenésre nagy (4 x -ese a fémeknek) • hővezető képesség rossz a fémekhez viszonyítva • szakítási, hajlítási szilárdság kicsi (hidak törése!) • nem elég kemény és kopásálló, vizet vesz fel – rágófelszíni leplezésre nem jó

14. Akrilátok felhasználása Színezhető, mechanikailag jól feldolgozható • protézis:alapanyaga polimer (rózsaszínű por) monomer (folyadék formában), tömör, szagtalan, íztelen, kémiailag ellenálló, jól tisztítható, de max 70-85 oC!). Rendszeres tisztítás szájon kívül. Víztől duzzad és térfogata változik. • műfog(sor):Gyártása 1940-től. Polimerporbólmagas hőfokon préseléssel készítik (bronz, acélmatricában). Térhálósított anyagból is készül (SR, solvent resistant). Garnitúrákban kerül forgalomba. A fogak tömörek. Fogszínkulcsot használnak (egy az orvosnál, másik a fogtechnikusnál). A színnek egyezni kell természetes és mesterséges fényforrás mellett. • korona és híd:egész pótlás vagya fémhíd leplező anyaga. Fogszínkulcsot alkalmaznak. Hátrány a csekély hajlító-szilárdság.

15. Felhasználhatók továbbá: • tömőanyagként • fogsor-alábélelő(puhán maradó akrilát a nyálkahártyán) • javítóanyagpl. hídművek, protézis törésénél toldásánál bázismegújításnál • szájban polimerizálódó fogművek • modell (mintaanyag),első kiöntés vékony rétegben, második, vastagabb réteg csak az első keményedése után • mintázó anyag előnyeaz egyszerű feldolgozhatóság, ismételt bepróbálás lehetősége, becsiszolhatóság • lenyomatkanálanyagként • lemezes pótlásokrais

16. Puhán maradó akrilát Akrilátpuhítók Extra vagy intramolekulárisan fejtik ki hatásukat, a szálas molekulákat eltolódását okozzák, mennyiségük 1-15%, pl. glikol, plastomol nem lehetnek mérgezők. Alkalmazásuk 1)restauratív protetika(vinil-klorid és butil-akrilát kopolimerek részben vagy teljesen puhán maradnak) arcprotézisek orr-, fülhiány-, állkapocshiány pótlás 2) fogpótlások nyálkahártya felé borítása 3)sportolók fogazatának védősíne

17. Kompozíciós műanyagok Organikus (metakrilsav és epoxivegyület)+ anorganikus (szilikátok, üveggolyócskák, kvarc). Az organikus és az anorganikus közötti kapcsolatot a szilán teremti meg. A két komponens külön paszta halmazállapotban van. Ehhez adják a katalizátort (benzoilperoxid) és a gyorsítót (dimetil-paratoluidin). Szinezőkkel szinezhetők. A korszerűbbek polimerizációjához kémiai, hő, vagy UV fényt használnak. Felhasználhatók: • Tömések • Csonkfelépítések • Paradontopathias fogak sinezésére • Rögzített pótlások javítására A mintázást rétegező technikával, beágyazás nélkül végzik.

18. Feldolgozás 1) Kemoplasztikus 2) Termoplasztikus (fröccsöntés) 3) Fotopolimerizációs (fény hatására) 1a) klasszikus akrilát: por = akrilát-őrlemény + katalizátor + iniciátor + színezék folyadék = monomer + inhibitor + accelerator por + folyadék – keverés után kötni kezd, szálat húz, negatív formába tömködjük, polimerizáljuk • 1b) öntő akrilát: por + folyadék – kis részecskékre esnek szét, sűrűn folyó anyag, önteni lehet, polimerizálás 70 ºC-on, 1.5 atm-n 40 perc. Fröccsöntéssel is feldolgozható. Hőfok, 220 ºC. Lemez nem készíthető, öntőkészülék drága. • 1c) piroplaszt eljárás: magas hőmérsékleten és nyomáson történik a polimerizálás, előrészek készítésére használják

19. 1d) önkötő akrilát:(autopolimerizátum) por + folyadék, szobahőn is megköt, szájban direkt mintázásra, ideiglenes korona, híd készítésére használjuk, zsugorodik, felmelegszik 2) Termoplasztikus (fröccsöntés):nagy nyomáson, magas hőmérsékleten felolvasztják és nagy sebességgel negatívba öntik. Műfogak így készülnek. 3) Fotopolimerizációs:fény hatására kompozíciós műanyagok megkötnek. Szerves mátrixban töltőanyag van, kedvezőbb tulajdonságok. Egyéni kanál így készül. Nem akrilát alapú műanyagok • Vinil bázisú:termoplasztikus, fogsor alaplemez, műfog, korona, híd készül belőle. Fröccs-sajtoló készülék szükséges. Vinil-akrilát kopolimer, Luxene (USA) • Poliamid:karbonsavból, dikarbonsavból és diaminból áll, fröccsöntéssel vagy fröccs-sajtolással dolgozzák fel, nem törékeny, rugalmas, hőálló, de nedvességre duzzad. Az anyag rokon a neylonnal.

20. Polikarbonát:hőálló, színálló, kemény kevésbé törékenyek, mechanikai és kémiai ellenálló képességük kitűnő. Hátrányuk: feldolgozásuk körülményes, gyártásuk fröccs-öntő készülékkel lehetséges. • Szilikon:puhán maradó protézisanyag, protézisek borítására, alábélelésére alkalmasak. Nem nedvszívók, hőállók, formatartók, biokompatibilisek (élő szövet jól tűri). • Epimin:ártalmatlan a pulpára, ideiglenes korona és hídanyag

21. Polimerek gyógyászati alkalmazása