A nyugati kultúra kialakulása

1. A nyugati kultúra kialakulása Jobb? Agresszívabb? Nyert a kultúrák versenyében? Miért?

2. Jared Diamond Háborúk, járványok, technikák A társadalmak fátumai(Typotex, 2001)

3. A nagy kérdés „Miért van az, hogy ti fehérek olyan sok árut termeltetek és hoztatok Új-Guineába, míg nekünk feketéknek, oly kevés saját árunk van?” (Yali) • Mi a magyarázata annak, hogy az emberiség fejlődése ennyire eltérő sebességgel zajlott le a kontinenseken?

4. Problémák • Európacentrikusság? • „civilizáció” <=> vadászó-gyűjtögető • „fehér uralom” ? • A kezdetleges válasz • „A történelem az egyes népek környezetének különbségeiből adódóan alakult eltérő módon, és nem az egyes népek biológiai különbségei miatt.”

5. A Nagy Kiugrás (kb. 50e éve) • Egységes kőszerszámok ékszerek • Házak, varrott ruhák, rendes temetkezés, barlangfestmények • További terjeszkedés: megafauna kihalása!

6. Egy „természetes” kísérlet moriorik <=> maorik Közös (polinéz) eredet, de ellentétes fejlődés Hasonlóan: egész Polinéziában nagymértékű életmódbeli különbségek, változó népsűrűség, politikailag eltérő szerveződés. A környezet rövid idő alatt befolyásolja a gazdaságot, technikát, politikai szervezettséget, haditudományt.

7. Cajamarca (1532) • Pizarro kontra Atahualpa inka császár • Az óriási számbeli inka- fölény ellenére spanyol győzelem. • Okok: felszerelés, járványok, írásbeliség

8. Eurázsia vs. Amerika • Miért nem fordítva történt? • Jelentős különbségek, melyek Eurázsiának kedveztek. • Hódítási kísérletek: •  skandinávok (948-1410)  sikertelen •  spanyolok (1492)  sikeres • Az őslakosság szinte teljes kiirtása.

9. Diamond kutatásainak lényeges újdonsága: A kezdeti adottságok döntően meghatározták a fejlődési esélyeket. Az eltérő fejlődést meghatározó tényezők:  növénytermesztés  állattenyésztés  járványok  technikák  kontinensek főtengelyeinek iránya

10. Földrészek tengelyiránya „A földrészek tengelyiránya determinálja a termesztett növények és háziállatok terjedésének sebességét.”

11. Miért került előtérbe az élelmiszertermelés? • vadon termő élelem  • nemesíthető vadnövények  • begyűjtéshez, feldolgozáshoz, tároláshoz szükséges eszközök  • az emberi népesség és az élelmiszertermelés kapcsolata: öngerjesztő folyamat • létszámfölény

12. Növénytermesztés

13. A Termékeny Félhold • A legelső élelmiszertermelő központ • mediterrán éghajlat sok egynyári növénnyel • változatos felszín és növényvilág • alaptermények korai nemesítése • nagytestű, háziasítható emlősök jelenléte

14. Állattenyésztés I. „Az ősi 14”: „Nagy ötös” „és a kis 9”

15. Állattenyésztés II. A háziasítás alapvető feltételei:  étrend (növényevő ill. ragadozó)  növekedési sebesség  fogságban történő szaporodásra való hajlam  az állat természete (agresszió kiszámíthatósága)  szociális szerkezet (csoportos vagy magányos)

16. Élelmiszertermelés • A földművelés kiszorítja a vadászó-gyűjtögető életmódot • Háziasítás, növénytermesztés, állandó lakóhely => sűrűbb emberi populáció • A földművelés általi hatalom határozta meg a gazdagságot / szegénységet

17. Önálló kialakítás: Közel-Kelet, Kína, Mezoamerika, dél-amerikai Andok, mai USA Előázsiai alaptermények után: Ny-Európa, Indus völgye, Egyiptom Idegen nép (és terményeik) felbukkanásával: Kalifornia, argentin pampák, Ausztrália, Szibéria

18. A háziasítás • Befolyásoló tényezők: •  étrend •  növekedési sebesség •  fogságban való szaporodás •  rossz természet •  pánikra való hajlam •  szociális szerkezet • (folyt. köv.)

19. A baktériumok Miért nem az európaiak fertőződtek meg az Újvilág betegségeivel?

20. A mikrobákról általában • „számukra” is a hatékony szaporodás a cél – nem a hordozó halála, hanem a terjedés • passzív stratégiák • elfogyasztás által (férgek, szalmonella, kuru) • rovarcsípés útján (malária, pestis, tífusz) • szülőről gyerekre (szifilisz, rubeola, AIDS) • aktív stratégiák • cseppfertőzés útján (influenza, szamárköhögés) • hasmenés (kolera) • harapás (veszettség) • nyílt sebek (himlő, lepra)

21. Védekezésünk • a betegségek tünetei • néha az aktív stratégiák következménye • néha az ellenreakcióé (pl. láz) • immunválasz – antigén-változtatás • evolúciós védelem: lassú, de a populáció szintjén alapvető (népek sajátsága is akár)

22. Villámháború... • Járványok • gyorsan terjed • akut lefolyás: halál vagy felépülés • a túlélők védettek • kizárólag embert támadnak • Felbukkanás hullámokban • kellően nagy populáció kell, a kanyaróvírus pl. félmilliós létszám alatt kipusztul • kis populációkból teljesen eltűnik • Néha „lassít” (pl. a szifilisz)

23. ...vagy gerillaharc? • Kis csoportok, vadászó-gyűjtögető népek • az embercsoport általában túléli a járványokat, a kórokozó nem • rengeteg „történelmi” betegség feltehetően így tűnt el („angol izzadókór”, „Picardy-verejték”) • csak olyan marad meg hosszú távon, amelyik megél a talajban, illetve bizonyos állatokban • sárgaláz – afrikai vadmajmok • vagy a nagyon lassú lefolyásúak • pl. lepra • bizonyára ezek az emberiség legrégebbi betegségei

24. A tömegbetegség • a tömegbetegség „modern” jelenség • himlő i.e. 1600, mumpsz i.e. 400, lepra i.e 200, gyermekbénulás 1840, AIDS 1959 • a mezőgazdasággal együtt kezdődött • letelepedés (halottak, ürülék, szenny) • földművelés (trágyázás, rágcsálók, szúnyogok) • állattenyésztés (a társas állatok háziasításával)

25. Végzetes ajándékok

26. A helyzet fokozódik • A népsűrűség növekedése egyre jobb táptalaj • A fellendülő kereskedelem távoli populációkat is összeköt • Róma és a himlő i.sz. 180 körül • Bizánc és a pestis 543 körül • Európa és a bubópestis 1346 körül • A város: aranybánya • csak a 20. sz. elejére vált önfenntartóvá... • A bezáruló útvonalak helyett újak nyílnak • tífusz: bolhák – patkányok – tetvek – repülő mókusok

27. Az ember „szövetségesei” más emberek ellen? • 1519 – Cortes eljut Tenochtitlánba • nyomában kitört a himlő, megfelezve a lakosságot, belehalt a császár is – ezek után jóval könnyebb győzni... • száz év alatt tizedére esett az őslakosok száma • 1531 – mire Pizzaro eljut Peruba, a himlő már pusztított • a nagy császár halála utáni trónviszály közepén érkezett... • Észak-Amerika első felfedezői népes, nemrég kiürült településeket találtak • A kórokozók az európai seregek előtt jártak • az Újvilág eredeti őslakosságának (kb. 20 millió) durván a 95%-áldozatul esett, elsősorban a járványoknak: a rekorderek a himlő, a kanyaró, az influenza és a tífusz (és még hat másik)

28. A viszontválasz elmaradt • Amerikából talán egyedül a szifilisz érkezett • Okai: • nem volt elég sűrűn lakott • a kereskedelmi kapcsolatok is jóval ritkábbak • csak öt háziasított állat! • Ennek okait pedig • a földrajzi sajátságokban • és a betelepülés (feltételezett) történetében találtuk! • A kórokozók támogatása nem annyira a „győzelem” tényét, mint inkább a nagyságrendjét magyarázza