3.4 Károly Róbert gazdasági reformjai A magyar városfejlődés korai szakasza

1. Nagy Lajos törvényei és az Anjou- kori társadalom Zsigmond király külpolitikája ( pl a nyugati egyház szakadás megszüntetése, a huszita kérdés kezelése, az oszmánok elleni védekezés)‏ Tk (Sz)- Száray Miklós Történelem II. Tk (W)- Walter Mária Történelem 10 Tk 3- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 3 Tk 9-Történelem középiskolák számára Csuszó Sándor, Kozma Géza, Lovrity Andrea Tr-G Szabó István: Tréning 3.4 Károly Róbert gazdasági reformjaiA magyar városfejlődés korai szakasza

2. Francia domonkos rendi szerzetes útleírása 1308-ból „Magyarország királysága földje terjedelmének mértékében a világlegnagyobb országainak egyike, általában pedig azt mondják, hogy hosszában negyven napi járóföld és szélességben ugyanennyi. Földje legeltetésre alkalmas, és rendkívül gazdag kenyérben, borban húsféleségben, aranyban és ezüstben, a halak bősége pedig meghaladja csaknem az összes országot, kivéve Norvégiát, ahol kenyérgyanánt is halat esznek. Földje általában sík, apró dombok tarkítják, helyenként pedig igen magas hegyei. Az Erdélyi részeken hatalmas sóhegyek vannak, és ezekből a hegyekből mint a követ, úgy fejtik a sót, és a szállítják szerte az egész országba és valamennyi környező országba.”

3. KÁROLY RÓBERT TRÓNRA KERÜLÉSE A KIRÁLYI HATALOM MEGERŐSÍTÉSE GAZDASÁGI REFORMOK TRÓNUTODLÁS Magyarország Története 9. rész - Anjou Károly http://www.youtube.com/watch?v=3OFSuCQUzPQ http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=34

4. Károly Róbert útja a királyi trónig Regálé Aranyforint Anjou 1301 Kamara haszna Kapuadó Károly Róbert Visegrád Harmincad 1308-1342 Árumegállító jog Szent Korona Szabad királyi város Bányaváros Csák Máté Körmöcbánya Selmecbánya Mezőváros Kassa Nagy Lajos (1342-1382) 1351 Honor birtok báró bandérium nemes Kilenced Ősiség Nádor Tárnokmester Nikápoly Luxemburgi Zsigmond Bán Vajda Végvárrendszer

5. Az Árpád-ház kihalását követően 1301 és 1308 között interregnum volt Magyarországon. A trónért három nőági örökös, a cseh Vencel, a bajor Ottó és a nápolyi Károly Róbert harcolt. http://magyartortenelem.blog.hu/2009/01/19/karoly_robert_uralkodasa_1308_1342

6. Tk (Sz/F)-108. old: A térkép alapján ismertesse a trónért folytatott harc eseménytörténetét! Vegye számba mely erők sorakoztak fel a királyi hatalom mögött! Mi lehet az oka, hogy a trónra pályázók közül Károly Róbert tudta ezeket az erőket összefogni? Milyen módszerekkel szorította vissza a tartományurakat? Mely tényezők játszottak a kezére? Miért jelöli külön színekkel a térkép a székesfehérvári koronázást? Károly Róbert útja a királyi trónig http://www.lovagok.hu/tortenelem/karoly_robert_utja_a_kiralyi_tronig.html

7. 1301 interregnum Károly Róbert Cseh Vencel Képes Krónika szerint az előkelők attól féltek, hogy „ha az egyház adta királyt fogadják el, az ország szabad lakosai elveszítik szabadságukat”. főurak nagy többsége Vencelt támogatta, Károly Róbertnek és Bicskei Gergely esztergomi érseknek el kellett menekülnie Buda várából. pápai követ egyházi tilalom alá vette Budát A város papsága azonban szembeszállt a döntéssel és feloldotta magát a tilalom alól, majd kiközösítették a Károly Róbert párti papokat, s magát Bonifác pápát is. A pápa kiátkozása – Képes Krónika  Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c400213.htm

8. A királyi címet megszerezte 1308-1342 Károly Róbert (Tk.101) Anjou Szent Korona Esztergomi érsek Székesfehérvár A hatalom valójában a „kiskirályok” kezében volt.

9. A királyi hatalom megerősítése

10. hatalmát fokozatosan sikerült felszámolni Tartományurak Mivel az oligarchák csak ritkán léptek fel közösen, elszigeteltségük lehetőséget nyújtott arra, hogy a központi hatalom egyenként próbálja legyőzni őket. Ebben a hosszú kűzdelemben a király támasza: Városi polgárok nemesség főpapság Legjelentősebb ellenfele: Csák Máté

11. A király első jelentős győzelme Abák Kassai polgárok Károly Róbert a város mellé állt Rozgony 1312 Ezt követően sorra hódoltatta a Kán, Borsa, Kőszegi családokat. Királyi hatalma akkor vált teljessé, amikor 1321-ben meghalt Csák Máté Tk (W)105

12. Honor birtok Bertényi Iván: A magyar királyi udvar tisztségviselői a középkorban http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_magyar_kiralyi_udvar_tisztsegviseloi_a_kozepkorban/

13. Visszaszerezte a királyi birtokokat, várakat Adományokkal Új személyéhez hű Honor birtok bárói réteg Tisztséggel járó várak és birtok Magán birtok Fontos tisztségviselők: A bárók jövedelmének nagyobbik része Nádor Tárnokmester Vajda Bán Tk.3 -300.old)A Teljesen kicserélődött a vezető réteg, az ország bárói között 1315-től új emberek jelentek meg. Károly Róbert legkorábbi híveit helyezte a legfontosabb méltóságokba, így Szécsenyi Tamást, Garai Pált, Necskei Demetert, ...Nápolyi kíséretéből Drugert Fülöp kapta a nádori címert. Ekkor emelkedtek fel az előbbiekkel együtt, Lackfiak, Újlakiak, Szécsiek, Bebekek, a Cudarok...- A 13.század végén kibontakozott rendi ideológia az Anjou korban eltűnt....

14. A királyi hatalom megerősött A királyi hatalom támasza Új személyéhez hű új nagybirtokosság Rájuk támaszkodva szervezte meg az ország védelmét bandériumok A hadsereg legfontosabb alkotórésze az ún. Magánföldesúri csapatok Vármegyei nemesi zászlóaljak Fontos szerepet játszottak még a királyi hadseregben a várkatonák , a könnyűlovas kunok és az egyre nagyobb számú zsoldos katonák. A királyi hatalom megerősítését segítette elő az új gazdaságpolitika Tk (W)-105

15. Károly Róbert gazdaságpolitikája: – pénzügyi reformok, – kereskedelmi útvonalak, kivitel, – a kapuadó.

17. A királyi hatalom anyagi alapja Királyi nagybirtok Termény, pénz Regálé A királyi jogon szedett jövedelem növelése Reformok só Nemesfém bányászat Kidolgozója: Városok adója Nekcsei Demeter tárnokmester Harmincadvám

18. Nemesfémbányászat fellendítése Bányászokat telepített az országba A földbirtokosokat érdekeltté tette a bányászatban Bánya monopóliumot eltörölte birtokos á uralkodó Bányabér (urbura) Kamara 1/3 2/3 Kb. 10% 90% nyers nemesfém bányapolgárok 35-40% Vert pénz bevezette Értékesítési monopólium

19. Aranyforint Értékálló pénz váltópénze 16 ezüst garas 6 ezüst dénár Megszűnt az évenkénti pénzrontásból származó jövedelem, a Kamara haszna pótlására jobbágyok fizettek Kapuadó (18 dénár) Tk (W)-106

20. A XIV. századra kibontakozó fejődés hatására megélénkült a kereskedelem Harmincad Távolsági kereskedelem fizetett A királyi kincstár jövedelmének jelentős része A nyugat felé irányuló magyarországi külkereskedelem hasznát a XIV század eleje óta a bécsi kereskedők fölözték le. Bécs Árumegállító jog Károly Róbert olyan kapcsolatok kiépítésére törekedett melyek a magyar kereskedők számára is előnyösek voltak Visegrád Bécset megkerülő kereskedelmi útvonal megnyítása találkozó Tk (W)-105-108

22. A magyar városfejlődés: – a városok három típusa (szabad királyi város, bányaváros, mezőváros), – az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája

23. A XIV. századi magyar települési hierarchia VÁROSFEJLŐDÉS A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON http://www.scritub.com/limba/maghiara/VROSFEJLDS-A-KZPKORI-MAGYARORS131210219.php

24. A városiasodás 13. századi kezdetek utána az Anjou-korban nekilendült A várossá váláshoz számos kiváltság megszerzése volt szükséges: Vásártartási jog Árumegállító jog vámmenteség Egy összegben fizethették a királynak az adót Bíró és esküdtválaztás szabadsága A különböző városok kiváltságai között természetesen voltak eltérések. A városi és mezővárosi kiváltságok mértéke attól függött, hogy a település mennyit tudott magának kiküzdeni a kiváltságlevélben. Magyarországon valódi várossá azok a legfőbb kükereskedelmi útvonalak mentén fekvő vagy bányavárosok válhattak amelynek a király volt a földesura, és amelyeket lehetőség szerint városfal védett. Nagy Lajos király 1351. évi törvénye is csak a fallal körülvett városokat mentesítette a földesúrnak járó kilenced fizetése alól. A legszabályosabb városképpel a feltárt érclelőhelyek mellett alapított bányvárosok rendelkeztek: a nagy alapterületű, négyzet vagy kör alakú főtér körül helyezkedtek el a legvagyonosabb polgárok, a város alapítóinak lakóházai, és innen indultak a város terére merőlegesen kimért utcák. A 14.század első évtizedeiben körülbelül ötven városnak minősíthető település volt: idetartoztak a királyi kiváltságlevéllel rendelkező és püspöki városok- a század végére közülük mintegy kéttucatnyi ért el valóságos városi rangot. A leszakadó városok az általában piachelyből, földesúri központból felemelkedő falvakkal együtt a század derekától egy új várostípust alkottak, a falu és város közt átmenetet képező mezővárost.

25. Szabad királyi városok BUDA POZSONY Sopron Nagyszombat Kassa Eperjes Bártfa PEST Sokféle kiváltsággal

26. Árutermelés Pénzgazdálkodás kibontakozását fejlődését segítette: Gyarapodó népesség ruszin, szász, román bevándorlók Változások a mezőgazdaságban Fordító eke elterjedése Fejlődött a kertgazdaság Mezőgazdaság fejlődése Jobbágy egyre több terméket vihetett piacra un vásáros helyekre Ezekből fejlődtek ki a Mezőváros Tk (W)-108-110

27. Mezőváros A 14. század végétől jöttek létre Lakóik jobbágyok voltak. Földesúri adót egy összegben fizették bírót Önállóan választhatott bírót esküdteket de á földesúr bele szolhatott az igazságszolgáltatásba Csak egy kis része fejlődött é Szabad király várossá Tk (W)-108-110

28. Nyugat-európai város fejlődés Uralkodói kiváltságlevél Magyarország Városi kiváltságokat Uralkodói kiváltságlevél

29. Város fejlődés Pénzgazdálkodás Árutermelés fejlődése kibontakozása Szabad királyi város Száma csekély Bányaváros Fallal körülvett Körmöcbánya Selmecbánya Tk (W)-108-110

30. Érettségi

31. 2008. Május 3. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik. Írja be a magyarázatokhoz a megfelelő fogalmakat! Egy fogalom kimarad! (Elemenként 1 pont.)

32. Magyarázatok • A kibányászott ezüst egynyolcada, illetve arany egytizede, amit a bányászoka királynak fizetnek. b) Az ország határán fizetendő kereskedelmi vám. c) A kamara hasznát felváltó, telkekre kirótt adó. d) A királyi pénzverő kamara kizárólagos joga a nemesfém átvételére.

33. 2007. Május 16. A feladat a középkori Magyarország történetére vonatkozik. (hosszú) Mutassa be ismeretei és a források alapján a XIV-XV. századi magyarországi városok és mezővárosok jogi helyzetét és gazdasági szerepét! Térjen ki Magyarországnak az európai gazdaságban betöltött szerepére is! Használja a történelmi atlaszt!

34. Buda vonzáskörzete. A szűkebb kör falvai jobbágyi függésben vannak a várostól, élelmiszereiket a város piacára viszik. A tágabb körzet lakossága bekapcsolódik a város kereskedelmébe.

35. „Mi, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, Komárom városunkat népessé és népek sokaságával ékessé akarván tenni, említett városunk népeit és polgárait abban a kegyben és különleges kiváltságban részesítettük, hogy a közöttük felmerülő minden perben csak az általuk választott villicus [bíró] hozhat ítéletet; ha pedig villicusuk a per súlyos volta miatt erre nem lenne elégséges, akkor az ilyen ügyeket elbírálás végett a mi jelenlétünk elé, vagy amennyiben szükséges, tárnokmesterünk elé kell áttenni; továbbá minden telkük, illetve egész házhelyük után földbér címén, a használatban levő dénárokban, évi két részletben, fél fertót [kb. 30 g ezüst] tartoznak fizetni, biztosítjuk számukra azt is, hogy ha közülük bárki örökös hátrahagyása nélkül hal meg, […] minden vagyonukról, bárkinek a javára, szabadonvégrendelkezhetnek; megengedtük nekik ezenfelül, hogy a Vág folyón túl levő területen, saját szükségletükre, szénát és nádat szabadon kaszálhatnak; végül biztosítjuk a részükre, hogy minden portékájukkal és bármiféle áruikkal országunkban mindenütt, szárazon és vízen egyaránt, tekintélyünk oltalma alatt, szabadon és akadálytalanul közlekedhessenek.” (A komáromi polgárok kiváltságlevele;1331)

36. A magyar királyság városhálózata a 14. század első felében

37. „A város bírájának és esküdtjeinek megválasztása előtt választassék meg száz alkalmas személy minden mesterségből, ezek szabad választási joggal rendelkezzenek, és ők döntsék el, hogy közülük kit válasszanak meg bírónak. A plébánost a polgárok és nem a földesúr választja. Mindennap szabad piacot tarthatnak körükben a földesúr tisztjeinek erőszakoskodása nélkül. Az árukkal le és felfelé közlekedő hajók és sajkák, valamint a bárhonnan árut hozó kocsik, amikor Újlak városában évi vásárt tartanak, ebben az időben ne Kispesten,hanem a városi lakóknál szálljanak meg, és kötelesek árujukat nem máshol, hanem egyedül Újlak város piacán értékesíteni.” (Újlak város XV. századi jogkönyvéből)

38. 2006/május 16. A feladat Károly Róbert gazdaságpolitikájával kapcsolatos. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az uralkodó gazdaságpolitikájának főbb elemeit! Magyarázza meg a gazdaságpolitika és a királyi hatalom jellege közötti összefüggéseket!

39. „Tudjátok meg, hogy országunk főpapjai, bárói és nemesei […] elénk járulva alázatosan azt kérték tőlünk, hogy mivel kamaránk silány pénze országunk lakosságát igen sújtja, országunk egykori jólétének helyreállítására s a közérdek javára maradandó értékű és egész országunkban mindenütt forgó új, jó pénzt veressünk.” (Károly Róbert rendelete, 1323) „Elrendeltük pedig, hogy a folyó évben forgalomban levő háromféle pénzünket […] az egész országunkban egy és ugyanazon formában. Súlyban, finomságban és értékben verjék és minden eltérés nélkül kerüljenek forgalomba és beváltásra.” (Károly Róbert rendelete, 1325) Határozván elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni […] a kirovás megtörténte után 15 napon belül, a kamara haszna címén, előbb említett kamaráknak 18 dénárt a kamarák ispánjának kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.” (Károly Róbert 1342. évi dekrétuma) „A király jelentős jövedelemre tett szert a fellendülő kereskedelem megvámolásából is (harmincadvám). Az országba elsősorban iparcikkeket hoztak be, amit döntő részben aranypénzzel ellentételeztek.” (Tankönyvi szöveg)

42. Téma folytatása Érdekességek Gyakorlás

43. Károly Róbert esküvője Erzsébettel

45. Nagy Lajos címere Lajos uralkodását a kortársak egyöntetű elismerése övezte, szinte ő az egyetlen olyan uralkodónk, akit a legkülönbfélébb helyzetű szerzők csak dicsérőleg említenek. Tk. 2 (Sz) 115.old

46. Nagy Lajos (1342-1382) András Nápoly Personalunio Lengyelország Velencétől visszaszerezte Dalmácia Horvátország Hűségre kényszerítette Havasalföld Moldva Harcolt a Balkánon az eretnek bogumilok ellen Bolgár földön összecsaptak a megjelenő oszmánokkal Pécsi egyetem Eretnekek elleni szellemi harc

49. A XIV. sz. közepére lezárultak a nagy társadalmi mozgások, kialakult az egységes: jobbágyság nemesség Aranybulla 1351 Háza sérthetetlen adómentesség megújítja: Hadkötelezettség kilenced ősiség kiegészíti: A nemességet erősítette : „Egy és ugyanazon szabadság” Az idős Lajos életét beárnyékolta a trónutódlás