Az állampolgársági kérelmek

1. Az állampolgársági kérelmek B e v e z e t é s 2011. szeptember 27.

2. Az állampolgárság fogalma Az állampolgárság egy személy és egy állam közötti sajátos jogi kapcsolat, mely nem tükrözi az egyén etnikai eredetét. Európai Állampolgársági Egyezmény (kihirdette a 2002. évi III. törvény) A jogi kötelék egyik oldalán egy természetes személy, a másik oldalán pedig egy szuverén állam áll. Személyes jog

3. A magyar állampolgársághoz kötött legfontosabb jogok • A hazatérés joga és a kiutasítás tilalma. • A diplomáciai és a konzuli védelemhez való jog. • A külföldre utazáshoz való jog. • Ápt.: nem lehet különbséget tenni a magyar állampolgárok között az állampolgárság-szerzés jogcíme szerint. • Ágazati jogszabályok

4. A magyar állampolgárság szabályozása • 1879. évi L. törvény • hatályos (módosításokkal): 1880. január 8-tól 1949. február 1. • 1948. évi LX. törvény • hatályos: 1949. február 1-jétől 1957. október 1-jéig • 1957. évi V. törvény • hatályos: 1957. október 1-jétől 1993. október 1-jéig • 1993. évi LV. törvény – (Ápt.) • hatályos: 1993. október 1-jétől (Módosította a 2001. évi XXXII. törvény, a 2003. évi LXVI. törvény, a 2005. évi XLVI. törvény, a 2006. évi XXI. törvény, a 2006. évi CIX. törvény, a 2007. évi I. törvény, a 2008. évi LXXXII. Törvény, a 2010. évi XLIII. Törvény, a 2010. évi XLIV. törvény, a 2010. évi CXXVI. törvény 2010. évi CLXXI. Törvény és a 2011. évi XIV. törvény.) • 125/1993. (IX. 22.) Korm. r. – (Vhr.) (Módosította 103/2001. (VI. 21.) Korm. r., a 128/2003. (VIII. 19.) Korm. r., a 119/2005. (VI. 28.) Korm. r., a 276/2006. (XII. 23.), a 303/2006. (XII. 23.) Korm. r. , a 116/2007. (V. 24.) Korm. r., a 318/2008. (XII. 23.) Korm. r., a 224/2010. (VIII. 4.) Korm. r., a 234/2010 (VIII.31.) Korm. r., a 340/2010 (XII. 28.) Korm. r. és a 26/2011. (III.10.) korm.r.)

5. A magyar állampolgárok körét érintő főbb nemzetközi egyezmények • békeszerződések, fegyverszüneti egyezmény • német nemzetiségűek kitelepítése, magyar-csehszlovák lakosságcsere • kétoldalú egyezmények

6. Állampolgársági ügytípusok • A magyar állampolgárság megszerzése - honosítás, visszahonosítás - nyilatkozatok • Visszaszerzés (megfosztott, elbocsátott, német kitelepített) • Magyarország területén született hontalan • 1957. okt. 1. előtt magyar áp. anyától és külföldi apától született • A magyar állampolgárság megszűnése - lemondás - visszavonás – nem kérelemre! • A magyar állampolgárság igazolása - állampolgársági bizonyítvány - igazolás hivatalos megkeresésre (Ápt. 12. §) – nem kérelemre!

7. honosítás, visszahonosítás nyilatkozat állampolgársági bizonyítvány lemondás A kérelem benyújtása – átvétele Bármely állampolgársági kérelmet bárhol be lehet nyújtani. • települési polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője, • a körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezető, • a magyar konzuli tisztviselő, • a BÁH regionális igazgatóságának kirendeltségei, • integrált ügyfélszolgálati iroda.

8. Még az alapvető rendelkezések közül: • Ápt. 1. § (4) A törvénynek nincs visszaható hatálya. A magyar állampolgárságra azok a jogszabályok az irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy események bekövetkezésekor hatályban voltak. • Ápt. 2. § (1) Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.

9. Csatolandó okiratok • Ápt. 14. § (3) bekezdés Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá a kérelem elbírálásához e törvény 4-5., 8. és 11. §-ában meghatározott feltételek fennállását igazoló, külön jogszabályban meghatározott okiratokat. • Ápt. 14. § (5) bekezdés Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában az idegen nyelvű okiratot a) hiteles magyar nyelvű fordítással, és b) ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.

10. A magyar állampolgárság megszerzésének és megszűnésének történeti jogcímei

11. A magyar állampolgárság megszerzése Ex lege: • Születés: • leszármazás, (vérségi elv, ius sangiunis) • területen születés (ius soli) – kisegítő elv • Családi jogállás rendezése • Házasságkötés • Lakosságcsere Kérelemre: • Honosítás, visszahonosítás • Nyilatkozat

12. Legfontosabb rendező elv a magyar jogban a: leszármazás = egyik ember a másiktól származik és a leszármazási kapcsolat a magyar jog szerint elismerhető. Több ügytípus esetén is vizsgálni kell. A kérelmező vagy felmenői egykori magyar állampolgárságának vizsgálati módszere hasonló.

13. Mit vizsgálunk? A születéskor melyik állampolgársági törvény volt hatályban? A születéskor melyik állampolgársági törvény volt hatályban? Melyik szülő állampolgárságát szerzi meg a gyermek? (családi jogállás, annak változása) Van-e iratelőzmény? Mit tartalmaz a születési anyakönyv? (külföldi anyakönyvi okirat) Szerepel-e valamelyik személyi nyilvántartásban?

14. Az érintett személy Magyar állampolgár volt a születésekor? ─ Megszűnt-e a magyar állampolgársága valamilyenjogcímen? A szóba jöhető elvesztési (megszűnési) jogcímek áttekintése, kizárása Leszármazás Területi elv A születés után megszerezte-e a magyar állampolgárságot?

15. Szülők állampolgársága • 1957. okt. 1-je előtt az apa állampolgársága a meghatározó. • 1957. okt. 1-je után mindkét szülő állampolgársága • megszerezhető De „vegyes házasság” Kétoldalú egyezmények

16. Leszármazás Érintett személy (Kérelmező) ? Apa Anya házasság ? ? házasság házasság Anyai nagyapa Anyai nagyanya Apai nagyapa Apai nagyanya A külföldre távozástól függően korábbi generációk (felmenők) vizsgálata is szükséges lehet, ekkor folytatni kell a családfát.

17. Családi jogállás rendezése 1947-ig: törvényesítés. 1947-től: teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, bírói megállapítás, utólagos házasságkötés. • 1957. okt. 1-je előtt állampolgárság elvesztési jogcím lehetett. • 1957 óta a családi jogállás rendezése magyar állampolgárságot keletkeztet. • A szülői minőség (apaság) vélelmével együtt az állampolgárság • vélelme is megdől.

18. Házasságkötés • 1957. okt. 1-je előtt magyar állampolgár férfi külföldi felesége a törvény erejénél fogva magyar állampolgár lett. A magyar állampolgár nő külföldi állampolgár férfival kötött házasságával elveszthette a magyar állampolgárságát. • 1957. okt. 1-je óta a házasságkötés nem érinti a nők állampolgárságát.

19. Területi elv „Kisegítő elv” a hontalanság elkerülésére. A négy állampolgársági törvényünkben eltérő szabályok vannak.

20. A magyar állampolgárság megszűnése Ex lege: • Családi jogállás rendezése • Házasságkötés • Távollét • Német nemzetiségűek kitelepítése • Lakosságcsere • Kétoldalú egyezmények • Békeszerződések, fegyverszüneti egyezmény Kérelemre: • Elbocsátás, lemondás Állami kezdeményezésre: • Hatósági határozat, megfosztás, visszavonás

21. Területváltozásokés azállampolgárság

22. Trianon

24. Területváltozások 1938 és 1941 között

26. „vegyes házasság” kétoldalú egyezmények a kettős állampolgárság kiküszöbölésére A magyar jog eltűrte a többes állampolgárságot, csak azon államok viszonylatában korlátozott, amelyekkel egyezményt kötött Magyarország. (1882: XXX. tv. a kivándorló egyének állampolgárságának szabályozásáról – USA)

27. Kétoldalú egyezmények

28. Az egyezmények szabályai • Az egyezmény hatályba lépésekor fennálló kettős állampolgárságot • megszüntette a szerződő felek viszonylatában. • A jövőre vonatkozóan korlátozta a kettős állampolgárság keletkezését: • - a vegyes házasságból született gyermek állampolgárságára nyilatkozat • – vagy az egyezmény rendelkezése, • - a szerződő felek egymás állampolgárait nem honosították az eredeti • állampolgárság megszüntetése nélkül.

29. Honosítás

30. 4. § (1) bek. „alapeset” • 4. § (2) bek. • m. áp. házastársa • m. áp. kk. gyermek • menekült • öf. (nagykorú) • 4. § (4) bek. • Mo-on született • kiskorúként letelepedett • hontalan „Hagyományos” honosítási jogcím feltételei„ Feltétel: • Magyarországon élő külföldi [Ápt. 23. § (1) bek.] • Az ittlakás időtartama 8 – 5 – 3 év. • Büntetlen előélet. • Lakás (lakhatás) és megélhetés biztosított. • Alkotmányos alapismeretek vizsga, ha nem mentesül alóla. • A honosítás a közbiztonságot és nemzetbiztonságot nem sérti.

31. Honosítási feltételek

32. Az anyakönyvi okiratok A kérelmező születési és házassági okirata • Anyakönyvi kivonat – eredeti az elvárt Ápt. 14. § (5) bekezdés: „Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában az idegen nyelvű okiratot a) hiteles magyar nyelvű fordítással, és b) ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felül-hitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.„ „köztes fordítás” – kétnyelvű okirat (Szerbia) – sajátosságok államonként • Belföldi anyakönyvi eseményről – másolatot tudunk kérni

33. Felterjesztendő iratok(„hagyományos” honosítás) • Kérelem – kitöltve, aláírva, záradékolva, lebélyegezve • Születési anyakönyvi kivonat • Családi állapot igazolása (házassági anyakönyvi kivonat, a házasság megszűnését igazoló okirat) • Lakás (lakhatás) és megélhetés igazolása • Igazolás alkotmányos alapismeretek vizsgáról vagy a vizsga alóli mentesülés igazolása • Kedvezményes honosítási jogcímek igazolása • Névmódosítási kérelem • Önéletrajz, fénykép • Jegyzőkönyv(ek) hazai anyakönyvezéshez • Adatlap személyazonosító igazolványhoz + fénykép

34. Névmódosítás Utónév módosítása is kérhető a honosítással és a visszahonosítással egyidejűleg. Nem lehet kérni a családi név magyarra fordítását. Az utónév magyar megfelelője  az utónévkönyv szerint! • Eredeti magyar helyesírású születési családi név • A magyar névviselési szokástól idegen névelem (pl. apai név) és nemre utaló végződés (pl. -ová) elhagyása

35. Miről kell nyilatkoznia a kérelmezőnek? • A kérelem-nyomtatvány I. 2., VI. 2. pontjában és a kiskorú gyermekei vonatkozásában arról, hogy a születési helyét csak magyarul vagy az általános szabályok szerint óhajtja. • A kérelem-nyomtatvány záró részében: • büntetlenségről, • magyar nyelvtudásról, • az eskü- vagy fogadalomtétel helyéről

36. „egyszerűsített honosítás” visszahonosítás bármely polgármester előtt magyar áp. által örökbefogadott kiskorú bármely külképviselet vezetője előtt „államérdek” Eskü I. vagy

37. „alapeset” m. áp. házastársa m. áp. kk. gyermek menekült lakóhely szerint illetékes polgármester előtt Mo-on született kiskorúként letelepedett hontalan kiskorú szülővel vagy a szülő már megszerezte a magyar áp-t Eskü II.

38. Milyen okiratokkal igazolható vagy valószínűsíthető a magyar állampolgárság?