Készítette: Nagyné Hartai Marianna Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 4. évfolyam

1. AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK Készítette: Nagyné Hartai Marianna Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 4. évfolyam

2. TANÁRI AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK 4. évfolyam MODULLEÍRÁS

3. Tanári Az ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK 4. ÉVFOLYAM

4. MÓDSZERTANI AJÁNLÁS „Az éltető táplálék” című modulleírást tartalmazó tevékenységeket, valójában (ha van anyagi fedezet) a tanév bármely időszakában el lehet végezni, hiszen ma már a szupermarketekben mindig friss termékek állnak rendelkezésünkre. Anyagiak hiányában azonban célszerű a modul szervezésének javasolt idejét az őszi hónapokra tervezni, amikor még megfelelő mennyiségben és elfogadható áron állnak rendelkezésünkre az alapanyagok. A vidéki iskolák itt előnyben vannak, hiszen a tanulók a saját kertjükből is begyűjthetik a szükséges hozzávalókat. A modul célok megvalósításához kiválasztott tevékenységcsokor középpontjában az éltető táplálék problémaköre áll. Fontos e témával foglalkoznunk, hiszen a felgyorsult életritmusunk miatt az otthoni főzés szinte eltűnik, vagy csak hétvégére korlátozódik, s növekszik a félkész termékek vásárlása, gyorséttermekben, büfékben, pizzériákban való étkezés. Ahhoz, hogy a tanulók egészségesek maradjanak, rendszeresen és egészségesen kell hogy táplálékozzanak, hogy szervezetük hozzájusson a legfontosabb tápanyagokhoz. Már a harmadik osztályban megtanulták a gyerekek, hogy a változatos étrendben elfogyasztott táplálékok tartalmaznak fehérjét, szénhidrátot, zsírt, rostot, elegendő vitamint és ásványi anyagot. Modulként való feldolgozás során a nyolc órát úgy osszuk el, hogy az első, a második és a harmadik foglalkozást egymást követő napon tartsuk meg, vagy az utóbbi kettőt egy napon is lehet. A negyedik alkalom mindenképpen első vagy nulladik órában (közös reggeli az osztályban) kell megszerveznünk, míg az ötödik és a hatodik foglalkozást is lehet egymást követő napon megtartanunk. A záró, hetedik és a nyolcadik alkalomra a felkészülés időigényesebb, ezért legalább egy hetet célszerű rá adni. Ez idő alatt a csoportok önállóan munkálkodnak, tablót készítenek magukról, (saját élelmiszercsoportjukról) illetve felkészülnek a bemutatkozásra.

5. MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Szülők segítségével akár az élelmiszercsoportok színeivel azonos színű asztalterítőket, kötényeket, fejkendőket (7db) varrhatunk, s így a tanulók a jobban azonosulni tudnak az élelmiszerek egyes csoportjaival. A tevékenységek során fontos az, hogy a gyerekek munkái folyamatosan szem előtt legyenek. A táplálékpiramist már az első alkalommal elhelyezzük a falon, hogy lehetővé tegyük a gyerekek számára annak tanulmányozását. Az egynapi étrend leírásával elemezzük az elfogyasztott táplálékokat aszerint, hogy az összetétel megfelel e a piramis elvének. A szervezéssel kapcsolatban fontos, hogy a szülőket szülői értekezleten tájékoztassuk a programról, mert így sokféle segítséget kaphatunk tőlük az egyes programok megszervezéséhez, lebonyolításához.

6. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM

7. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM

8. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM

9. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM

10. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM

11. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM MELLÉKLETEK P1 ÉLELMISZERCSOPORTOK Az első foglalkozást, akár egy kérdéssel is kezdhetjük: „ Miért van szüksége szervezetünknek a különböző élelmiszerekre?” Válaszokat meghallgatjuk, majd összegezzük azt, hogy szervezetünk igényét a jól megválasztott ételekből és italokból összeállított étrend segítségével kell kielégíteni. Ezeket az élelmiszereket 7 nagy csoportba sorolhatjuk. Táblára helyezzük az élelmiszerpiramis ábráját, vagy akár interaktív táblára is kivetíthetjük. A tanulók az előzetesen kiadott feladat alapján termékek, élelmiszerek címkéit gyűjtik össze, majd a táblán elhelyezett 7 darab ( sárga, rózsaszín, piros, sötétkék, barna, zöld, világoskék) kartonlapok valamelyikére ragasszák fel a gyűjtött címkéket a pedagógus segítségével. Itt megbeszélgethetjük azt, hogy szervezetünknek nincs szüksége akkora mennyiségre minden élelmiszerfajtából. Ez az élelmiszerek energiatartalmával és összetételével függ össze. Az élelmiszerek csoportjait piramis alakjában szokták ábrázolni, mely megmutatja, hogy melyik ételféléből mennyit javasolt fogyasztani. Az alsó három szinten lévő élelmiszerekből gyakran ehetünk, a negyedik szinten lévőkből csak mértékkel, a legfelsőbb szinten találhatókból csak ritkán fogyasszunk.

12. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM • P2 A TÁPLÁLÉK ÚTJA • A foglalkozás első részében megfigyelik a tanulók, hogy mi történik az emésztőrendszerünkben a táplálékkal. Ezt interaktív táblára kivetíthetjük, vagy a táblán szemléltethetjük. Megfigyeltetjük az élelmiszerek állomásait az emésztési folyamatban, és megismerhetik az emésztőszervek legfontosabb funkcióit. Megmagyarázzuk ,hogy mi történik az élelmiszerekben található tápanyagokkal. • A táplálék először a szájüregbe kerül, ahol a fogak felaprítják. Innen a falat a nyelőcsövön keresztül a gyomorba, majd a belekbe halad tovább. Eközben a táplálék parányi részekre bomlik. A tápanyagok a bélfalon keresztül a vérbe kerülnek, majd a vérárammal az egész szervezetbe eljutnak és beépülnek. • A táplálkozás során különböző növényi, állati eredetű ételeket fogyasztunk. A bennük lévő tápanyagokat az emésztőszervek parányi alkotórészekre, elemeikre lebontják. Ezt a folyamatot nevezzük emésztésnek. • Az emésztés lényegéről az alábbi kísérleteket is elvégeztethetjük tanulóinkkal. • Rágjanak meg alaposan egy falat kenyeret vagy kiflit, de ne nyeljék le, tartsák egy ideig a szájukban. Néhány perc után édesnek érezhetik az ízét, mert a nyál, a kenyér vagy a kifli anyagát, a keményítőt cukorra bontja le. • Az egyik nagy emésztőszervünk a máj, az epét termeli. Az epe a zsírokat bontja le apró zsírcseppekre. A lebontás hasonlóan történik, mint a következő kísérletben: • Tegyenek két kémcsőbe egyforma mennyiségű vizet és csepegtessenek hozzá étolajat, az egyik kémcsőbe még néhány csepp mosogatószert is! Rázzák jól össze a kémcsöveket, és figyeljék meg a különbséget! Az epe a mosogatószerhez hasonlóan bontja a zsírt és az olajat. • 3. A harmadik kísérletet tanácsos a nevelőnek végeznie a veszélyes anyagok miatt. • Tegyünk a kémcsőbe főtt tojás fehérje részéből egy kis darabot! Adjunk hozzá vizet, egy kevés pepszinport és híg sósavat! Rázzuk össze! Kis idő múlva megfigyelhetjük a fehérje „megemésztését”. Hasonló folyamat játszódik le a gyomorban.

13. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM P3 INFORMÁCIÓS LAP A feldolgozásra alkalmas témát a csoport létszámának megfelelő részre osztunk. 4 fős csoport esetében / A-B-C-D/ önállóan elsajátítja a neki jutó tananyagrészt. A-sok / emésztés, szájüreg/ B-sek / nyelőcső, gyomor/ C-sek / nyombél, vékonybél/ D-sek / vastagbél, végbél/ A tanulók az önálló feldolgozás után megtanítják csoporttársaikkal háromlépcsős interjú módszerével a tananyagrészeket. „A” elmondja ismeretét „B”-nek, „C” pedig „D”-nek, „B” – „A”-nak, „D” pedig „C”-nek. „A” elmondja a „B”-től hallottakat „C”-nek-------------------- „B” figyeli és ellenőrzi. „B” elmondja „A”-tól hallottakat „C”-nek és „D”-nek-------- „A” figyeli és ellenőrzi P4 EMÉSZTŐSZERVEK FELISMERÉSE A csoportok a „ kerekasztal” módszerével kitöltik a feladatlapot. /Egy toll és egy papír körbejár a csoportban./ E módszer jó az információ megértésének ellenőrzésére, gyakorlásra, számonkérésre. Értékelés: csoportforgóval. P5 KEDVENC ÉTELEINK A tanulók Post-it -ra (ragacsos papírlapra) írják fel a kedvenc ételüket. Majd ezeket egyénileg elhelyezik a csomagolópapírra felrajzolt élelmiszercsoportok tálcáira. Ez a tabló fontos, hogy a munka végéig megmaradjon, hiszen több alkalommal is érdemes lesz visszatérni ide. Megvizsgálják miből fogyasztanak a legtöbbet és miből a legkevesebbet. Kifejtik véleményüket, szerintük mennyire egészségesek az étkezési szokásaik.

14. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM • P6 TÁPLÁLKOZÁSI LAP • Előzetes feladat volt, hogy otthon egy nap leforgása alatt jegyezzenek fel a tanulók minden elfogyasztott élelmiszert és italt a táplálkozási lapjukra. • Iskolában pedig az élelmiszerpiramis színei szerint húzzák alá vagy át a táplálkozási lapjukon a felsorolt élelmiszereket és italokat: • világoskékkel az italokat; • zölddel a gyümölcsöket és zöldségeket; • barnával a gabonaféléket és a burgonyát; • sötétkékkel a tejet és a tejtermékeket; • pirossal a húst, a halat, a tojást és a hüvelyeseket; • sárgával a zsírt és az olajat tartalmazó termékeket; • rózsaszínnel az édességeket és a cukortartalmú italokat. • Egy étel esetén több színt is használhatnak a tanulók. Például: a gyerekek kedvence a hasábburgonya, így azt sárgásbarnával színezzék ki. • P7 TANULÓK EGYÉNI DIAGRAMJA • A tanulók válasszák ki (színezés segítségével) azokat az élelmiszereket, melyek ugyanazon csoporthoz tartoznak. • Mindenki elkészíti a saját táplálkozási diagramját.

15. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4. ÉVFOLYAM P8 CSOPORTDIAGRAMOK Csoportonként összesítik az azonos színű mennyiségeket, majd a csoportfelelős bejelöli a táblára helyezett osztályösszesítő diagramján. A tanulók összehasonlíthatják a személyes étkezési szokásaikat a táplálkozási javaslatokkal. Melyik élelmiszercsoportból fogyaszt túl sokat, vagy túl keveset. Hogy lehetne javítani az egyéni étrenden? • P9 REGGELI AZ OSZTÁLYBAN • Már előző nap felhívjuk a gyerekek figyelmét, hogy másnap egy közösen elfogyasztott reggelire várja őket a tanító néni. • Természetesen, a bevásárló listát akár előző nap is elkészíthetjük a tanulókkal. Ha nem áll rendelkezésünkre megfelelő anyagi háttér, akkor valamennyi tanuló magával hozhatja a reggelijét az iskolába. • Az elfogyasztott reggeli után megbeszélgethetjük, hogy miből áll egy kiegyensúlyozott reggeli? • Miért fontos, hogy reggelizzünk? • Mi a reggeli szerepe? • Az éjszaka alatt elhasznált energia ismételt feltöltése. • Jó kedvre derüljünk és jókedvűek is maradjunk. • Vitamintartalékok feltöltése. • A folyadékellátás biztosítása. • Szellemileg összpontosítani tudjunk. • Energia feltankolása a délelőtt végzendő tevékenységekhez.

16. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4.ÉVFOLYAM P10 ISKOLAI KONYHA MENÜTERVÉNEK ÖSSZEÁLLÍTÁSA A tanulók az iskolai étkezde konyhafőnökével együtt összeállítják a következő hét menüjét. A tervezés előtt néhány szempontot figyelembe kell venni, amit a táblára szókártyákra is felírhatunk ( táplálkozás kiegyensúlyozottsága, változatosság, költségek, bevásárlási lehetőségek, szállítás és tárolás, hűtés stb. ). P11 RECEPT-BÖRZE Ez a feladat kiválóan alkalmas arra, hogy a gyerekek a szüleiket is bevonják a munkába. A tanuló az anyuka segítségével legalább két egészséges étel receptjét írja le (esetleg el is készíthetik otthon). A recepteket a gyerekek cserélhetik, leírhatják egymásról. Technika , rajz óra keretében vagy délutáni foglalkozáson mindenki elkészítheti, összeállíthatja a saját receptes könyvét, amit képekkel és rajzokkal díszíthetnek.

17. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANÁRI 4.ÉVFOLYAM P12 KÓSTOLÓ –VENDÉGLÁTÁS ÉS ÉRTÉKELÉS Erre a foglalkozásra a tanulók meghívhatják szüleiket, így lehetőséget teremtve arra, hogy a gyerekek bemutathassák mindazt, amit a munka során megismertek, vagy elkészítettek. A szülők pedig képet kaphatnak arról, hogy mennyi mindent megtanulhatnak a gyerekek egy ilyen munka során. Kiállítást rendezhetünk az elkészített termékekből, bemutathatjuk a csoportmunkák során készült plakátokat, fotókat stb. A kóstoló előtt a csoportok bemutatkozhatnak majd vendégül láthatják családtagjaikat. Ezen a záró foglalkozáson a tanulók egy megkezdett mondat befejezésével értékelhetik saját munkájukat. „Én azt tanultam az egészséges táplálkozásról, hogy … „ Mindegyike megfogalmazhatja azt, amit magára nézve a legfontosabbnak talál. Édesanyjuknak átadhatják vagy hazavihetik az általuk ajándékba készített receptgyűjteményüket, amelyet kedvenc ételeik képeivel és rajzaival illusztrálhatnak.

18. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANULÓI 4.ÉVFOLYAM

19. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANULÓI 4.ÉVFOLYAM

20. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANULÓI 4.ÉVFOLYAM

21. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANULÓI 4.ÉVFOLYAM • T4 INFORMÁCIÓS LAP • A TÁPLÁLÉK ÚTJA • Hogyan emésztjük meg az élelmiszereket? • Az elfogyasztott élelmiszereknek át kell haladniuk a teljes emésztőrendszeren (az emésztőszervek összességén) ahhoz, hogy szervezetünk hasznosítani tudja a bennük rejlő tápanyagokat. • Az emésztőrendszer a következő részekre tagolódik: • A szájüregben az ételeket először a fogak segítségével felaprítjuk, és a nyállal megnedvesítjük. Ez mindössze néhány másodpercig, alaposabb rágásnál tovább is eltarthat. Ezzel kezdetét veszi az emésztés. Fontos, hogy először rágjuk meg alaposan az ételt, és csak azután nyeljük le. • A szájüregből a már pépes étel a nyelőcsövön át lejut a gyomorba, ahol az étel a savas folyadékok, a gyomornedvek hatására még kisebb darabokra bomlik. Ehhez a folyamathoz 1-3 óra szükséges. • A nyombél a vékonybél felső szakasza, mely arra szolgál, hogy összekeverje a lebontott ételt az epével, amit a májunk állít elő, és összekeverje a hasnyálmirigy váladékával is. Ennek során a pépes étel még kisebb alkotóelemeire bomlik. • Az ételpép majd a vékonybélbe kerül. Ennek a mintegy 5 m hosszú „tömlőnek” a belső felülete nagyon ráncos, így nagy felületen képes felvenni a tápanyagok legnagyobb részét. A tápanyagok a bélfalon áthatolva a vérbe jutnak, és a véredények segítségével eljutnak testünk minden egyes sejtjéhez. Ez a folyamat mintegy 7-9 órán belül megy végbe. • A vékonybélből a táplálék ami még az élelmiszerekből megmaradt, az a körülbelül 1 méter hosszú vastagbélbe kerül, ahol a folyadék legnagyobb része újra visszakerül a testünkbe, majd kiválasztjuk a vizelettel. Ez a folyamat 1-3 napig is tarthat. • Vastagbélből a végbélen keresztül kiválasztjuk a salakanyagot.

22. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANULÓI 4.ÉVFOLYAM T5 NEVEZZÉTEK MEG AZ EMÉSZTŐSZERVEINKET!

23. SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK AZ ÉLTETŐ TÁPLÁLÉK TANULÓI 4.ÉVFOLYAM T6TÁPLÁLKOZÁSI LAP Név: Osztály: Dátum: Mit fogyasztottál a mai nap folyamán? Mindent jegyezz fel ebbe a táblázatba! Ha a főétkezések között ettél vagy ittál valamit, azokról se feledkezz el!